Vadász- és Versenylap 20. évfolyam, 1876

1876-06-21 / 25. szám

166 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JUNIUS 21. 1876. lelt meg, bogy már fele uton belefuladt s igy Good Hope-nak magának kellett az iramct dic­tálni. A mit meg is tett s pedig oly módon, hogy a graditzi mén csakhamar megsokalta. Good Hope könnyen nyert 2 hoszszal. Érték 15,450 marka az eleőnek, 1500 márka a 2-iknak e's 300 márka a 3-iknak. Említendő még e napról, hogy Miechovitz, Ho­henlohe berezegnek e sokat hányatott lova is nyert egy dijat: a Seahoise-versenyt (1200 márka. 1800 meter) a graditzi ménes 3é. k. Müllerin, gr. Henckel Countess-e és Regent ellen. A II. oszt. államdij (4500 márka, 2800 meter) Walk­over lett Ehrenbogen részére ; miután Germania csak a 2-ik pénzért indult. Volt még egy Eladó­vadászverseny 6 lóval a futamban, melyet Spautz ur 4é. s. h. Demokrat nyert el. A hoppegarteni nyári versenyek második napja, hétfőn az udvar s a közönse'g, de különösen a katonai körök (kiket a nagy hadseregi vadászver­seny vonzolt oda) élénk érdeklődése mellett ment végbe. E napon nem voltak ugyan oly döntő je­lentőségű futamok, — mindazon által elég érde­kes mozzanatot jegyezhetünk fel róla- A graditzi udvari ménes uralkodott a helyzeten, s a hat díj­nak épen felét vitte el. Nevezetesen a mének kí­sérleti versenyét (1500 márka 1000 méter táv.) e ménes Biedermann-ja (a. Compromise a. Ros­well) nyerte, gróf Armin Paul Roek-ja, a Hen­ckel-féle 2éves Blücher s Hohenlohe hg. más két lova ellen. A kanezák-versenyét Vergissmeinnicht, a hires graditzi anya kancza, Veilchen egy leá­nya Savernake után, nyerte hat vetélytárs ellen, köztük gr. Sierstorpff Fromme Helene-je és gr. Henckel Miss Buccaneer-ja. A kancza karcsú, de eiős testalkata . ló, mely sokban hasonlít hires anyjához, bár szépségre és izomzatra nézve ezt nem éri el. A graditzi ménes 3-ik diadalát Reichsadler-rel (a. Saunterer a. Rose Cheri) ünnepié a 4-ik oszt. államdijban, játszva vervén meg ez Hans Hucke­beint, egyetlen versenytársát. Felette érdekes fu­tam volt az Ezüst-paizs dijáért (5000 márka, 4000 meter). E hosszú távolságra 3 »fine fleur« ló in­dult : Ehrenbogen, Hymenäus és Goura, melyek meg­átalkodott küzdelem után, miután az utolsó saroktól kezdve fejjel fej mellett jöttek, az emiitett sorr. nd­ben mentek el a birópáholy előtt, '/г hossz kü­lönbséggel ; mi elég bizonyíték a három ló jeles ï á 1 ш1L Vadászául* négy világ-részben. CABIUDO *) NAPLÓJÁBÓL. I. Island szigetén. Az 187*-dik év julius havában Edinburgból ha­józtam Islandba. Első állomásunk Tborshavennél volt, a faröi szigeteknél, hol is, mig szenet rak­tak föl, használtam az alkalmat, hogy fegyverrel vállamon a mocsáros dombvidéket bebarangoljam. Sok vad e szigeteken nem található, dunnaréczét (Eiderente) kivéve, melyet azonban lőni nem sza­bad. Sikerült azonban néhány pólingot, aranylilét és bibiczet elejtenem, melyeket a hajón nagyon szí­vesen fogadtak, a mennyiben az egyforma hajóélel­mezésnél kedves változatosságot nyújtottak. Velem voltak e vadászaton : egy fiatal angol, ki szintén hajónkon utazott ; a hajó első hadnagya, meg egy régi jó barátom. Valamennyien meglehetősen egyenlő szerencsében részesültünk, s tarisznyánk csaknem megtelt, vissza akartunk térni, midőn én egy ki­csiny — meredélycs szirtfal alatt terült tóban több nagy vadkacsát pillanték meg. Mi különböző irányból azonnal a tó felé lopództunk, s én épen irányozni e's löni akartam, midőn egyszerre rette­netes káromkodást és kiabálást hallok, slegott egy ember jelen mrg a tó partján, jelekkel intve, hogy ne löjjünk. A mely vadakat mi vadkacsáknak néz­*) Cariudo kilétét lásd »Vad. és Vers. L.« 1876. 11. szám. volta mellett. Az utolsó számot, a hadsereg nagy vadászversenyét a tömeges részvét tette érdekessé, 1 9-en indultak e 3 mértföldes futamra: Győztes hg. Bentheim hdn. id. m. Kirghiz. A versenyben vol­tak a jobb lovak közöl Franc Maçon, Scandinave, Ruhr-Nymphe stb. Az angol sportvilág figyelmét a mult héten az Ascoti versenyek kötötték le. Az érdeklődés az ascoti nagy dijak : a Prince of Wales Stakes és a »Gold Cup« iránt nem oly átalános mint az Ep­somi Derby iránt, s inkább a tulajdonképeni sportkörökre szorítkozik. Ennek megfelelőleg a közönség is nem annyira nagyszámú mint disting­vált volt. A mi a mezőnyöket illeti, voltak biz azok között elég szerények is, — igy a többi közt kettő is volt olyan, melyben csak egy pál­ló indult: t. i. a Forteenth New Biennial, és az Ali Aged Stakes. Az első nap (június 13.) főeseménye a Prince of Wales Stakes, 1000 sov. Tét 50 sov. fele bá­nat. 3évcs lovak számára. A 2-ik ló 300 sov. a 3-ik 200 sov-t kap a tételekből. Uj pálya (kö­rülb 1 mrtfld és 5 furl.) 84 aláirás. Lord Dupplin 3é. m. Petrarch a. Lord Clifden a. Laura 9 st. 1 f. Morris 1 Lord Falmouth Great Тот 8 st. 3 f. Osborne 2 Mr. Gee Julius Caesar 8 st. 10 f. Webb 3 Mr. Crawfurd W. S. Glacis 8 st. 3 fut Chaloner 0 Lord Rosebery Marquesas 8 st. fnt Constable 0 Mr. Savile Zee 8 st. 5 fnt Maidment 0 Fogadások : 5 : 4 Julius Caesar, 2 : 1 Petrarch, 5 : 1 Great Tom, 100:10 Glacis és 20 : 1 Zee ellen. Igen jó indulás után Marquesas vezetett, utána csomóban Julius Caesar, Great Tom, Glacis és Zee, Petrarch néhány hoszszal hátrább. Fele uton Julius Caesar ment a mezőny élére, majd Petrarch és Great Tom jöttek előre. A befordulón Petrarch a külső oldalon nyargalt fel, és Great Tom erélyes ellenállása daczára 1 hoszszal nyert. Ju­lius Caesar rosz 3-ik. Érték 27 75 font sterl. Az e napi futamok közöl megemlíthető még az Ascot-Stakes (500 sov. circa 2 mrtföld), me­lyet Captain Stirling Whitebait­je, egy gátver­senyló nyert el könnyen, Bersagüer, La Coureuse, s 15 lóból álló mezőny ellen. Az arany kelyhet Thunder nyerte, 9 st. 3 font alatt Freeman ellen, ki 8 st. 1 fontot vitt. A A Qeen Stand Plate-t az öreg Lowlander vitte el. A második nap (junius 15) főfutama a Gold Cup, 500 sov. értékben. 2 00 sov. a 2-diknak és 100 sov. a 3-iknak. Tétel 20 sov. Korteher. Táv. 2% mrtfld (21 aláirás). Mr. Seabrook 5é. p. k. Apology a. Adventurer a. Mandragora 9. st. J.Osborne 1 Mr. Crawfurd 4é. m. Cr ai g Millar 8 st. 10 fnt * Chaloner 2 Mr. Thorold Forerunner 3 Mr. H. Bird Talisman (el. Figaro II) 4 Prince Soltikoff Ralfe 0 Mr. H. Bird Ghost 0 Fogadások : 75 : 40 Forerunner, 5 : 2 Apo­logy, 7 : 2 Craig Millar és 5 : 1 Talisman ellen. Eleinte Ghost vezetett igen mérsékelt iramban, utána Apology, Talisman Craig Millar és Balfe, fél uton Apology és Talisman, felmentek a veze­tőhöz, a mely nemsokára lemaradt s egészen kiesett a versenyből. A befordulónál Forerunner is feljött a vezetőkhöz ; az utolsó pár száz ölön Craig Millar hatalmas irammal előre jön, s el­hagyja versenytársait mind, Apology kivételével, mely % hoszszal győz , Forerunner 3 hoszszal hátrább. Ezt megelőzte a Thirteenth New Biennial Stakes (200 sov., tét 15 sov. Old Mile), melyet lord Hartington Chaplet­je nyert el (a. Beadsman a. Eglantine.) egy hoszszal Allumette, s Father Claret ellen. Az All Aged Stakes ismét Jjowlander-é lön, Brigg Boy ellen. — A New-Stakesben Mr. Mackenzie Rob Roy-je (a. Blair Athol a. Columba) vert meg egy 7 lóból álló mezőnyt. A utolsó szám : a St James Palace-stakes-ben holt verseny­ben jöttek be Great Тот és Glacis ; mely után Great Tom körüljárt, a dijban pedig a tulajdono­sok lord Falmouth és Mr. Crawfurd megosz toztak. Ménes- és gyep-ujdonságok. Ménes-eladás. A sok éven át Salamander, Policy, Sauté la coupe, Bürger, Amaty, Dynast és Count Eugen an­gol telivér mének után nemes kanczákból tenyész­tett, ismeretes futtaki uradalmi ménes végleges tünk, dunnaréczék voltak ! Bezzeg jó hogy nem lőttünk, mert meglehet, kalodába kerültünk volna, vagy busásan megfizettetnek vala bennünket. A derék ember, mihelyt látta, hogy készséggel en­gedelmeskedünk neki, nagyon nyájas lett, meghí­vott minket házához is, mely а tengerparton egy régi -— а XI. században épült — egyház mellett fe­küdt s tejjel kínálkozott, a legjobbal a mit ad­hatott. О a marhatenyésztésből és halászatból él s őrzi a tömérdek, költésben levő dunna-madarat (Somateria molissima L.) Ezek képezik e szige­teknek legnagyobb s csaknem egyedüli jövedelmét. Beszélte nekünk vendéglátó gazdánk, liogy ten­geri nyul is található e szigeten, de mi egyet sem fedezhettünk föl ; lehet, bogy nem jól értet­tük őt, mert csupán dánul beszélt, mig mi egy vegyes nyelvet az angol, német és dánból. Egy órával a horgony felvonása előtt már újra a hajón voltunk, nagyon elégülten a fölött, liogy valahára egyszer ismét hallhattuk a puskadörgést. Ugyancsak viha­ros utazás után elvégre a hó végével Island északi csúcsához Reykjavikba értünk, e nyolezszáz lakos­ból álló fővárosba. M'után itt fogadónak hire-hamva sincs, a la­kosaiig vendégszeretetét kelle igénybe vennünk, s csakugyan találtunk is szállást egy szeretetre­méltó özvegynél, kinek két igen csinos leánya volt ; — jókedvű vadászokra igen kellemes kö­rül r ény. Mi azonban nem azért jöttünk ide, hogy a bájos isiandi hölgyeknek udvaroljunk, minélfogva a legközelebbi reggel a szigetföld belsejébe in­dultunk. Beszélték nekünk, hogy majd találunk ott iram­szarvast, hattyút, kövi rókát, hófajdot, szalonkát s minden elképzelhető vizi- és ragadozó madarat. Sajnos azonban, ez nem történi. Iramszarvas nem nagy számban van Islandban, a honnan nagy fá­radságba és időbe kerül, mig egyet-egyet elejt­hetni. Hattyú található az északi nagy tavakban bőven, de az idő rövidsége miatt nem mehettünk odáig. Róka sok van, de sajnálkozásunkra oly vadak, hogy egyet sem lőhettünk, közülök s csu­pán megvásárolt bőrükből hozhattunk el magunk­kal ; ezeket is valószínűleg tőrrel fogták. Szőrük télen fehér, nyáron sötétszürke. A mi a többi fentebb emiitett vadat illeti, ezek szinte hihetetlen mennyiségben találhatók. Jégmedvé­ről és fókáról nem beszéltem, mert ezekkel nem ke­csegtettek minket. Utóbbiak a tenger sziklás part­jain nagy számban tanyáznak; de nekünk nem nagy kedvünk volt órákig hintáztatnunk magunkat egy ha­lászbárkábau a barátságtalan, nedves, hideg idő­ben. Jégmedvék, egy-egy jégtömbön tova úszva, csupán az északi partoknál láthatók. A mi kis karavánunk nagy bajjal indulhatott el ; a váltásra szolgáló fürge lovak sehogy sem akar­ták a várost odahagyni s a málhákkal terhelt lo­vak előre nyargaltak. Végre megindulhattunk s noha a vulkanikus talajon alig vezet ut, vágtatva haladtunk előre. Ez isiandi kis paripák а hihetet­lense'gig kitartók ; mi átlag ötven angol mértföl­det lovagoltunk be rajtok egy-egy nap alatt, de azért még ötödnap sem látszott rajtok lankadtság nyoma. A gyönyörű Almanagja-hegytorkolaton át, omló esőben, számos, ragadóan sebes folyamon keresz­tül, másnap a nagy Geyserhez érkeztünk, mely a mocsári vadászatra nagyon kedvező lapályon fekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom