Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-12-01 / 48. szám

318 Vadász- és Verseny-lap. December 1. 1875. Az ez évi magyarországi nyereményérték a tisztetetdijakkal együtt körülbelül 130.000 írtra tehető, s lia öszeailnánk a jelen évben futtató tulajdonosoknak versenykiadásait, ez bizonyára igen sokkal múlná felül a nyereményösszeget. Már pedig u paraszt nemcsak bogy többet nem fog áldozni lótenyésztésre, mint a mennyi pénzt nyert valamely versenyben, de még a nyere­ményt sem fogja lovakra fordítani, hanem élel­met, házat, telket stb. fog magának rajta venni. S aztán, nem zavarná-e meg az ország vala­mennyi paraszt gazdájának fejét az a verseny- dijul kitűzött pár ezer forint : mindig esik azt forgatnák fejükben, s a mellett rendes foglalko­zásaikat elhanyagolnák, azonkívül a dijakat is mindig egy-egy ravaszabb vinné el a többi orra elöl. Már több évtizede, hogy a honi gyepeken parasztversenyek is tartatnak, de ezeknek még épen semmi eredményét som láttuk. Nem is azért adják e dijakat az illető versenyegyletek vagy magánosok, mintha evvel a parasztok lótenyész­tését emelni ezéloznák ; nem, ily illusióban nem ringatják magukat, hanem azért, hogy a nagy | publicumnak egy kis mulatságot szerezzenek, ; hogy lássa a nagy különbséget, a rendes ver- j scnylovagtáe, s a minden ész és Ítélet nélküli nyargalózás közt. Nézetem szerint tehát a középosztályt kellene lóversenyzésre buzdítani dijak kitűzése által, mert itt már inkább feltalálhatok az arra szükséges kellékek ; nagyon természetes, hogy e versenyek­ből a parasztgazdák sem volnának kizárva, (a je­lenlegi nagy versenyekből sincs senki sem ki­zárva, s leghathatósabb jele volna lótenyésztésünk emelkedésének, ha egy parasztgazda egy saját maga által nevelt és tanított nemzeti dij nyertest tudna felmutatni, de még ez messze van), inig ellenben a parasztversenyekből okvetlen ki kel­lene minden más versenyzőt zárni, a ki nem pa­raszt (nem a magaviseletre értem !) mert külön­ben bizonyos, hogy a legtöbb dijat a nem pa­raszt vinné el. Hagyjunk tehát egyelőre békét a parasztver­senyeknek, s kedveltessük meg azt inkább az intelligens középosztály lyal (kisebb földbirtokosok, gazdatisztek, bérlők stb.), úgy hiszem, hogy még Angliában is igen kevés a par;sztversenyző. Hogy hol, s mikint stb. rendezgessenek be e versenyek, arról szeie'ny nézetemet legközelebb fogom előadni. Bornemissza Zoltán. Ménes- és gyep-újdonságok. Prince Parist tulajdonosa a Freudennuba George Honghoz küldte át a napokban. Miután o változ­tatás feltűnő azon siker után, mit e derék mén Hesp ügyes kezelése mellett elért, annyit mond­hatunk a gödi idomító mester érdekében, hogy e i változtatás nem azon okból történt, mintha Prince Paris tulajdonosa az idomárral elégedetlen lett volna. Prince Paris teljesen egészséges mind bel­sőleg, mind lábaira, s a jövő évben a legnagyobb valószínűség szerint ír,ég nagy szerepet fog játszani. Fal-Lal kimúlt. Csak most halljuk, hogy e derék kancza, (ap. Fazzoletto, a. Ferim) pár bét előtt utolsó csikajának elválasztásakor, véletlen szeren­csétlenség következtében elveszett. Az elválasztás utáni napon a ménesmester által a nagy ménes közé kiveretvén, s ott a kanczák által üldöztet- ven — egy árok ugrásánál megrokkant s abba veszett. Fal-lal három derék csikóval örvendez- t :té meg úrnőjét — Zichy Livia grófnőt, melyek­ből kettő mén, u. m. First-Trial Neweastletől, mely most 2 éves; azután Fiidolin (most 1 éves) — Ostregertől, pár hét előtt küldetett testvérjéhez Gödre nevelésbe; a harmadik kanezi, s Cambus- c intői való; mind a három csikó igen jól ter­mett, s trainerjöknek nagy reménysége van hoz- zájok. Chapman idomár Káposztás-Megyeren újabb ido­mító pályákat, rendezett be, egyet sík-, másikat akadályversenyekre. A pályahelyek gróf Szápáry Iván éi gr. Esterházy Miklós útmutatásai szerint választva, oly előnyös helyre tűzettek ki, mi re­mélni engedi, hogy azok a legszárazabb nyárban is használhatók lesznek. Ifj. gr. Almásy Kálmán megvette Baltazzi Aris- tidtől ennek 2é. s. k. Neu-Wien-jét (ap. Grimston, a. New-Viktoria), s egy másik kétéves kanczá- val (ap. Buccaneer, a. Alix) és az lé. Blinklioolie- May day csikóval Chapman idomárhoz küldte K.- Megyerre. * * * Gr. Festetich Tasziló-nak »Eberhard«-ja és »Lady Like«-ja o napokban érkeztek meg Chan- tillybe, hol Kent ismert ügyes idomító kezelése alatt lesznek májusig. Sportköreinkben érdekeltség­gel várják ez idomitás eredményét, annyival is inkább, minthogy lovainknak a franczia földön leendő sikeres idomít iga feleslegessé tenné, hogy a távolabbi Lritt szigetre küldjük azokat, s igy a lovaknak tengeren való utaztatása, mi sok ká­ros következményt vont maga után, elkerülhető lenne. Ennélfogva csak is örömmel üdvözölhetjük gróf Festetich Taszilónak e kezdeményezését. Hadköteles lovak. A nov. 18 —20-ig megtartott lóösszeirús következő eredménynyel végződött. A bizottmány elé vezettetett 8143 ló. Ebből 126 csikó, 82 a hadkötelességtöl mentes, 7025 pedig nem használható (omnibus, cabs- és fuvaroslovak). Hadi czélokra használhatóknak találtattik: 234 nyereg alá, és 802 mint kocsis ló, összesen te­hát 1306. — A budapesti hanköteles lovak száma 71 paripa és 544 kocsis ló. Ï á I ® ! L Egy Erzsébet-néviinnep Gödöllőn. A bécsi »Salonblatt« igen érdekesen irja le a gödöllői névünnepet, melynek tinnepeltje Erzsébet király asszonyunk. »Az ősz egész költészete — úgymond — m ly a magukba szálló regényes hajlamú természe­tekre oly rendkívüli varázst gyakorol, ép most terjeszkedett ki a gödöllői királyi palota környé­kére. A borongó ég vándorfelhőivel, a hulló lombok, a sajátos illat, mely az erdőből és ber­kekből a beáló dérnél emelkedik, a falkacsaho- lás, a futó vad, a vidám vadászvilg hallali-ja, mindez összevéve mennyire alkalmas arra ez év- szikban, hogy az ember szivét fölemelje, felvi­dítsa, kivált Gödöllőn , e par excellence őszi tartózkodási helyen ! Nem csoda tehát, ha a mi felséges Fejeddem- nénk, királynénk egész előszeretettel időzik itt oly napokon, melyek olyanok, mint a fónebb vázoltak; nem csoda, ha a Felség'-sasszony ép ama napot tölti itt legöi-ömesb bb, me yen becses névnapját ünnepeli. E legkiválóbb falusi lakos élvei és örömei mellett a benső családi kör az, mely ö Felségét ez ünnepnapon övedzi, s méh az ünnepély magasztosságát fokozza, szépíti. Király O Felsége és a trónörökös ő Fensége ez idén is megjelentek Gödöllőn, hogy a királyasszf nynyal együtt töltsék Erzsébetnapját, s a kis Mária Va­leria főherczegnő, felséges szülein k, testvérének s az egész környezetnek öröme, évről-évre mind­inkább emeli ez örömnapot. A hol a kis Főherczegnő, Gödöllőn tartózkodása alatt, akár gyalog, akár kocsin megjebn, a nép részéről mindenütt a legélénkebb és legőszintébb rokonszenv tárgya; mi m-gunk is c-nk nemrég láttuk, mikor a kis Főherczegnöt egy kikocsizása alkalmával a helységn k üdvriadnsban kitörő kicsi­nyei jó darabig kisérték, ki a szívből ered- gyer­meki tüntetést a lejbújosabb üdvözléssel vi-zo- nozta. Hát még a fejedelmi család szőkébb körében! Az érdekeltség központját ott képezi jelen'eg a a szívben és szellemben oly előnyösen fjledező király leány. így volt ez az utóbbi »Erzsébetnap« alkalmával is. Az ünnepély reggel a palota kápolnájában s a helység egyházában az ist ntiszteletnek volt szen­telve. Délben Gödöllő honoritiorai a »Magyar király­néhoz« czimzett fogadóban s reglettek össze dísz- ebédre, mely egy bállal s Gödöllő házainak ki­világító sával állt kapcsolatban. Az udvarnál ünnepélyes lakoma volt és azután egy, Mária Valeria főherczegnő által terveezett tánczkört rendeztek a királynő ő elsége Fsaion- jában. E kis tánezünnepély alkalmával — a felséges anya örömest lemondv n jogáról kedves kis leánya részére — a bál királynője Valeria főherczegnő volt. Mily igézőén kedves volt ő, s mily bájos, mikor a keringőben s négyesben való művészetét a társaságnak bemutatta! Király és királyné ő Felségük, mint szintén Rudolf koronaherczeg s az udvarhoz tartozó hölgyek és urak egészen meg voltak igézve ama kellem és eleganczia által, mehlyel a nyob zévi s főherczegnő Tepsychore múz-ának hódolt. Nem Ich te eléggé szavakat ta­lálni ama csodálkozás kifejezésére a kis Föher- czegnő 1 ájos, ügyes mozdulatai fölött, s a dicsé­ret, melye' tánezmestere aratott, kétségkívül leg­szebb jutalom volt. A Trónörökös kifóradhatlan volt a tánezban kis húgával s a Kir lyn nak örömtől csillogtak s-em i, kedves leánykájának élénk, mesterkéletlen lé yét szemlélve, ki szavában és t-kii.tetőben, édes anyjának minden szívet megnyerő lényéhez ann> ira hasonlít. A tenez záradékát egy rögtönzött, úgynevezett ballet képezte, melyet királyné ö Felsége kí­vánatéra Ka ib ismert udvari tánezmest írnek rögtönözve kellett előadnia. A »maître de “dan­se« legott rendezett is ily balletet, melynek neve: »Leçon de danse« volt, s mely kedélyes voltánál fogva igen alkalmas volt arra, hogy jókedvet kelt­sen vidám intérmezzóival, úgyhogy a Királynő is­mét a legnagyobb elégültségének adott kifejezést. A kis Főhgnö szintén a legjobb kedélyben volt s teljes szivéből nevetett ama furcsa léptek fölött, melyek az úgynevezett, balletben előfordultak, melyet ő is egész animóval tánczolt, a mikor a trónörökös is, — ki az ő természetes, könnyed modorával, ahol csak megjelen, rokonszenvet kelt m>ga iránt, — osztályozott a jókedvben. A tánczczal végződött királyné ő Felsége név­ünnepélye Gödöllőn valódi patriarchális módon, s a legszebb családi ünnepély volt a minőt csak kép­zelni lehet. Jelenleg a gödöllői palota hölgyei ama karácso­nyi asztalra való munkákkal vannak elfoglalva, me­lyeket királyné ő Felsége, mint rendesen, úgy ez idén is Gödöllő helység gyermekei közt karácsony este kegyeskedik kiosztani,mely alkalommal MáriaValeria főherczegnő, mint a rendezésnél lady patroness fog ismét szerepelni.Köztudomású, mily örömmel s bensö- séggel teljesiti a felebaráti szeretetszülte eme hivatá­sát a fhgnö. De hiszen ez a Habsburghoz férfiainak és nőinek egyik főjellemvonása, kik jótékonyságu­kat örömmel éreztetik mindazokkal, kik kegyükhöz folyamodnak és arra érdemesek. A királynak, király­nénak, kor maörökösnek s a fejedelmi ház minden tagjának számtalan kegyadománya felől mindenik nap újabb és újabb bizonyságot ad, s Királyné O Felsége, csak kevéssel névnapja előtt is egy felhívást intézett a birodalom hölgyeihez, hogy azoknak az árváknak a helyzetén javítsanak, kik­nek apaik a haza üdvéért és boldogságáért életü­ket s vérüket áldozák. Az ég áldja meg a Felsé­ges asszonyt s jutalmazza meg szeretett leányá­nak boldogságával s folvirulásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom