Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-03-31 / 13. szám

VADÁSZ ÉS VERSENY-LAP. MÁRCZIUS 31. 1875. Az időjárás naiyon tavasz-.dötties, hiieg es esős volt, s e miatt az állványon c?ak kevés néző ; földszint pár páholyban gr. Zichy és Telcky comtessak. gr. Lonyay Mcnyhértné, gr. Louvay Béláné, Radvánszky és Harkányi urnök. Lenn a gyepen begombolt kabátok és k> délyek ; — csak gr. F. P. volt elemében és örökösen élczelö hangulatban egy maga teljesítő a mázsiló, inditó, intéző és sürgető tisztségeit. — A pálya jó volt, az egyes futamok érdekesek, az utolsó piliaea'ig tartó küzdelmekkel, s daczára, hogy j alipáiuk deczemher óta alig egy pár galoppot tehettek : kivált a 2-ik és 3-ik verseny meglehetős sebes paceben ment elejétől végig. Az első futamban Rower és az öreg Erna vadász galoppban és szépen ugorva jöttek az utolsó sövényig, mely előtt iramukat gyorsítva, versenyezni kezdtek. Rower a sövényben k

;ssé megbotlott s kiesett ir inából, s talán csak ez adá vetélytársának — a különben gyors kanezának — az egy nyakhosszal nyert előnyt. A gátversenyben a többség kedvencze Marjolaine volt. A kancza pompásan is ment, —- s daczára, hogy lovasa tartotta — egész az utolsó negyed mfdig sebes pacebau vezetett, itt azonban gl nélkül hogy kifáradt volna, elment a kedve, — mire Rubicon ез Spitzeder elhagyván őt, gyönyörű vetélkedéssel, fejjel fej mellett küzdve repültek el a czélj ont előtt, az öreg Rubicon csup'ui egy orrhosszal győzvén. — Az egész sport-világ felvillanyozva tapsolt a veterán gyephösn k, melynek ez volt 64-ik futama nyilvános versenypályán. A hosszú akadályversenyben Cendrillo 1 — mely .t ivaly óta pompásan összeszedte magát — gyönvöíüen vezetett egész az utolsi negyed mfdig, hol Goldstar felment hozzá s heves verseny után — az utolsó sövény köröl elhigyván öt — egy hosszal biztosan megverő a derék szürkét, mely mostanáb

л a legszebb és legjobb vadászlovak egyike. A félvérek versenyében, — melyből Mindenes, ki semmi conditióban nem volt — s Reseda, .melynek lovasa nem talalkozott, kimaradván, — csak Almos és Dani maradtak fel. Ez utóbbiban nagyon bizott tulajdonosa, — általános kedvencz azonban az öreg herélt volt. Az indulásból Dini mindjárt sebes paceban indult, mig Almos késlekedett ; — s még bele sem melegedett, a midőn már az erdő alatti nary árokkal találta magát szemben, s ugy látszott kedvét veszté, mert lovasa semmikép sem birta azon áthajtani. Több sikertelen kísérlet után lovasa visszafordítá s igy Daninak könnyű ggözclme lett, ámbár szép futama és biztos ugrásai amúgy is igazolák tulajdonosa hozzákötött reményeit. Mint lovagi isi sport a iegkielégitőbb volt e kis meeting, s fiatal gentleman riddercinknek : gr. Forgáchnak Kassáról, gróf Bombellcs és gróf Kinsky uraknak Bécsből — kik csupán с eze'ba siettek lc hozzánk — gyönyörű mérkőzéseik voltak első urlovasunkkal, ki 111a háromszor ült nyeregbe s röpülte át a rákosi turf akadályait. — Ötödik úrlovas i leendett a napnak Kinsky Zdenko gróf, kinek Resedát kellett volna lovagolnia, de a vasútról lekésett. Altalábau tekintve, hogy e nap az urlovasok és akadályversenyek napja volt, melyek mindegyike magában is nagy vonzerővel bir közönségünkre, — méltó leendett, hogy e versenyek .szebb időben és nagyobb közönség előtt folytak volna le. M î 41 ® t ® fi Q> S A földmivelés-, ipar- és kereskedelem ügyi minisztertől 6692 sz. — kelt Budapest, 1875. mart. hó 25. A pesti Lovar-Egyletiiek Budapesten. Folyó évi martius lió 13-án 1875. sz. a. kelt mtézvényemben értesitém a lovar-egyletet, miszerint az állami pénzügyek jelen kedvezőtlen helyzetében alig remélhetem, hogy a törvényhozó-testület a lóverseny-államdijakra előirányzott 6913 darab 10 frankos magyar aranyat 27998 fr.t teljes névértékében megszavazni fogja ; sőt igen valószínűnek jeleztem, hogy a képviselőház a pénzügyi bizottság javaslata folytán kerckszámban csupán 25000 frtot vagyis 6173 darab 10 frankos magyar aranyat fog ezen államdijakra megszavazni. Fellnv-tíun egyúttal a lovar-egyletet, miszerint ezen várható 740 darab arany levonása esetére az államdijak elosztása iránt módosított javaslatát hozzám beterjeszteni szíveskedjék. Miután a képviselőháznak időközben hozott határozata szerint most már nincs reá kilátásom, hogy a magyarországi összes gyepeket ez évben 25000 frtnál magasabb államdij összeggel javadalmazhassam, kénytelen vagyok a törvényhozás által csakugyan megvont 740 darab aranyat a lovaregyletnek f. hó 21-én beterjesztett javaslata szerint az egyes gyepek javadalmazásaiból következőképen levonni, u. m. 1) A budapesti gyep elveszt 340 aranyat. 2) A kolozsvári gyep elveszt 150 aranyat. 3) A pozsonyi gyep elveszt 100 aranyat. 4) A kassai, sopronyi és debreczeni gyepek egyenként 50 aranyat vesztenek az állami javadalmazásból. Ezen levonások a lovar-egylet előterjesztéséhez mellékelt ujabb államdij propositiokban beníoglaltatván, ezen propositiókat az 1875 évre egész terjedelmükben jóváhagyom, s a jóváhagyási záradékkal ellátva, mellékletben mielőbbi közzététel végett*) azon kijelentéssel küldöm meg, miszerint a lóversenyek nemzetgazdasági fontosságának teljes érzetéhen iparkodni fogok, liogy az államdijjak a pénzügyi helyzet jobbra fordultával, talán már a jövő évben, ismét legalább az eddigi összegben bocsátassanak az országos lótenyésztés rendelkezésére. * * Ezek után áttérve az egyesdijak propositions: mindenekelőtt helyeslőleg kell felemlítenem a külföldi lovak kizárását a budapesti I. osztályú, valamint a kassai és egyik debreczeni 200 aranyos dijból, miután az államdijak által első sorban a hazai telivér tenyésztés terén elért sikert kívánom jutalmazni, mely szándék kivitele Anglia és Frauezia országnak ez idő szerint még a miénknél hatalmasabb telivér tenyésztésével szemben könnyen kérdésessé válnék. A németországi telivér tenyésztéssel nézetem szerint bátran versenyezhetünk ugyan, söt a birtokunkban levő anyag helyes kezelése mellett bizton sikerre is számithatnánk : de még is helyeselnem kell a lovar-egylet azon felfogását. miszerint az összes külföldi lovak számára újonnan megnyitott budapesti 600- és a németlovak számára megnyitott pozsonyi 300 aranyos államdijak a többi, már régebben nyitva volt apróbb államdijjakkal együtt elég equivalenst nyújtanak azon rövid nevezésit versenydijakért, melyek a német gyepeken magyar lovak számára nyitva állanak. Nem oszthatom ellenben azon álláspontot, melynek a lovar-egylet a budapesti I. oszt. államdij versenytávolának 1 '/

2 jang. mértföldre való leszállítása által adott kifejezést, mert az államdijak lét jogát egyedül csak a hazai telivér tenyésztés serkentésében találván, az ügy érdekében nem tarthatom kívánatosnak, hogy a legnagyobb értékű állami-versenydij oly fu*) Mellékelve van lapunk mai számához. Szerk. tamra tűzessék ki, melynek csekély versenytávolsága már csak a véletlen, s ily rövid futamban ki nem egyenlíthető külső esélyeknél fogva sem nyújt elegendő alkalmat a lovak képességének biztos kipróbálására. Nem fektetek ugyan különös súlyt azon irányra, mely a sebességet a szívóssággal ellentétbe helyezvén, csak túlságosan hosszú, s azért a futó lovak képességét teljesen kimerítő versenytávolságban keresi a szívósság egyedüli próbáját, mert jól tudom, liogy a főpróbát képező maximai sebesség csupán egy bizonyos távolságig tarthat ; de ezen távolsági határvonalat a legnagyobb államdijra versenyző, tehát legjobb minőségű telivér lovakra nézve az eddigi 2F, mfldnyi versenytávolság által túlhaladva nem látván, ezen távolságnak 1 '/

2 mértföldre való leszállítása által nem kívánok ujjabb anyagot nyújtani azon szakavatlan támadóknak, kik a lóversenyek nemzetgazdasági fontosságát be nem látva, ezen általuk játéknak î nevezett intézmény állami javadalmazását elI lenzik. î Az államdijakra nézve tehát kénytelen va) gyok a lovaregylet becses figyelmébe ajánlani azon határozatomat, miszerint ezen dijak eddigi versenytávolságait leszállítani nem engedhetem, sőt igen kívánatosnak tartanám, ha a három évesek versenyei közül egyes, eddig nagyon is rövid távolságú futamok az eddiginél valamivel hosszabb távolságokra tűzetnének ki. Ha tehát ez évben kivételesen jóváhagyom az I-ső oszt. budapesti államdijnak 1 !/

2 mértföldes propositiőját, teszem azt csupán azon szempontból, hogy az országgyűlési határozat bevárása folytán megkésett változtatás által a nevezések körül zavart ne okozzak ; de egyúttal kijelentem, liogy már a jövő évben okvetlenül a régi 2 A mértföldes verseiivtávolságót kell ezen államdijnál megkövetelnem. Ezen bosszú távolságú futam idejére nézve a lovaregylet becses figyelmébe ajánlom még azon körülményt, liogy a tavaszi versenyek idejét nem tartom alkalmasnak ezen futam megtartására, mivel egyrészt a gyakran igen zord téli időjárás folytonos fokozatos idomitást megszakasztván, felette nebeziti a lovaknak ily hosszabb távolságra való teljes előkészítését ; de más részt a bárom éves lovak tavasszal még nem lehetnek azon fejlettségi állapotban, mely ily hosszabb távolságra a teljes erőkifejtést kár nélkül elbírná. Czélszerűbbnek tartanám tehát, lia a jövő évtől kezdve az I-ső osztáluu államdij az őszi versenyek alkalmára tűzetnék ki, s helyette valamely más nevezetesebb futam tartatnék meg tavasszal, mi iránt a lovaregylet nézeteit és javaslatait a jövő évi versenypropositiók beterjesztése alkalmával kérem. * * * A mi a többi budapesti és vidéki gyepek államdijaiuak propositióit illeti, azokat jóváhagyván, csupán a kolozsvári államdijak tárgyában az erdélyi lovaregylet részéről tett, s a lovar-egylet által 2. sz. a. véleményezve visszaküldött előterjesztésre kívánom még a következőket megjegyezni: Mig az ország összes gyepein az államdijak egyikéből sincsen kizárva bármely ámagyar korona területén nevelt ló, addig a kolozsvári gyep bárom államdija közül a 300 aranyos (most 250 aranyra leszállított) IL osztályú ál-