Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-03-17 / 11. szám

MÄKCZIIS 17. 1875. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 83 lerántja a kis sapkát, egy sajátságos éles kurjantást hallat és a madarat a levegőbe dobja, azon irányban, melyben az eltűnő félben levő prédát meglátja. A felszabadított ragadozómadár sebes szárnycsapással a magasba száll, annyira, hogy majd nem szem elől eltűnik cs puszta cseppc válik a kék aetherben, mozdulatlanul megáll mintegy a felhőtlen égen ; a hevítő nap sugarai aranyos hullámokat képeznek körülötte. Még egy pillanat és a sólyom a uyil sebességével csap le a gazellára, fejbe üti, erős szárnyainak csattogásával egészen elvakítja az állatot. A gazellát düh сз félelem fogja cl, félelmetes megtámadójától ugy igyekszik megszabadulni, hogy fejét a homokba fúrja és ismét futásnak ered. De csak egy perczig maradhat veszteg ; a csökönyös támadó, alig hogy le van rázva, elölről kezdi a támadást, újból és újból lecsap a gazella fejére, de gondosan kerüli ennek kurta, éles szarvait. Vcgül a szegény nemes állatot a fáradhatlan támadások megvakítják, kifárasztják, a közelgő vadászok kiabálása, az ebek vonítása megzavarja ; megrémítve, kimeriilteu összerogy és most már könnyű prédája az ebeknek és az üldöző araboknak. Olykor megesik, hogy a sólyom, nem lévén még kellőleg begyakorolva, meglakol e beavatkozásért, mert ha az önfentartási ösztön által elkeserített gazella oda kaparitja szarvai közé, akkor irgalmatlanul megtépi, ugy hogy nem egyhamar szotytyan kedve gazellával kikötni. A gazella, amily gyengének látszik, hogy szinte csak futásra termettnek gondolná az ember , sok erőt és izmosságot rejt symmetricus testén, melyen nem látni egy latnyi felesleges hust. A bimállat olykor felegyenesedik hátsó lábaira, és gyengének látszó patáival oly csapásokat mér ellenfelére, hogy ezt tökéletesen leüti, néha kurta és szuronyélességü szarvaival is felböki a vigyázatlan ebet. Ezt az eb tudja is, azért lia a gazellát utolérte, nem meri megtámadni, beéri azzal, hogy meggátolja tovább futását, mig a vadász el nem jön. Ez sem szokta az elfogott vadat leölni, mert husa nem sokat ér ; haza viszi és házi állatnak tartja ; csínján bánik vele, mert a gazella igen szereti az embereknek tudomására juttatni, liogy neki éles szarvai is vannak, az idegen iránt igen félénk, és ha néha kiváncsi szemekkel közelebb lép is a szokatlan »frank« öltözethez, nem tanácsos vele confidensnek lenni, mert ö kelme nagyon goromba tud lenni. Az ember el se hinné, hogy ennek a kedves csinos állatnak, az állatvilág e remekének systematieus ellenszenve van a szépnem iránt. Nő nem veszi hasznát, hanem csak a férfi, ez is leginkább — dohányra Igen is, dohánynak használják ; már t. i. a szőrét megvagdalják és latakiaz dohány czim alatt tömik a csibukba ; a keleti kereskedésben akárhányszor előfordul a »Latakia gazella szőr.« Ezek után meg fogjuk érteni, hogy Halim basa miért bánik oly csínján az elejtett gazellával. Amint ez el van fogva, ismét zsinórra köti ebeit, a sólyom fejét betakarja a kis sipkával s a lovak fejeit ismét hazafelé forditja. A paripa kéjjel szivja be szülőfölde forró levegőjét, nem szivesen tér haza, erősen kapálózik, mikor a lovag odavágja szügyébe hatalmas sarkantyúit, melyek oly élesre vannak fenve, akár egy kés; vagy midőn megrántja a kemény zablát, mely véresre marczangolja a paripa nyelvét. A forróság kiállhatatlan, még a beduin is rászorult a selyem ernyőre, melyet feje fölé feszit ; az idegen pedig bámulja a délibábot, melyről annyit olvasott és mégis mindig fölülmúlja képzeletét. Hátra néz a nagy sivatagra, melyen az imént semmit sem látott, de im a láthatáron valami büverő által oda varázsolt nagy városokat, kupolákat, mecseteket, minareteket, hosszú kara vánokat lát mozogni ; egyszerre meg a felhevült agy árnyas pálmaligeteket, Lüsen csergedező patakokat láttat az utassal, a ki kimondhatlan kínokat szenved, mig csak a városba nem ér, hol igen megörül, lia kiszáradt torkát néhány csepp zavaros, gyanús szinii nedűvel kissé felfrisitheti. Irodalom, Megjelent és Kolozsvárott Papp Miklósnál kapható : »Allattárlatok a bécsi világkiállításon« irta Tormay Béla. — E munka külön lenyomat szerzőnek az »Erdélyi Gazdá«-ban megjelent tárgyilagos s nagy gyakoroltságról tanúskodó czikksorozatából. Most, midőn könyv alakjában ismét az olvasó közönség kezére bocsátja, csak ismételhetjük fentebbi ajanlatunkat, felettébb sajnálván, hogy tárgyhalmaz miatt egy kis mutatványt nem közölhetünk belőle. E helyett jó lelkiismerettel ajánlhatjuk az állattenyésztés barátainak a szakirodalom terén jó hírnévvel biró fáradhatatlan szerzőnek e munkácskáját, s bár kissé későn »post festum« jön, mégis elég vonzó és tanulságos olvasmányt képez azoknak, kik az ephemer napi-ujdonságok mellett a komolyabb és szakszerű értekezéseknek is barát jai. Ara (?) * * Több oldalról jövő tudakozódások folytán megemlítjük , hogy az » Oesterreichisches Sportblatt« (szerkesztők C. Mayr és L. Ramschak) előfizetési ára egész évre a »Rennkalender»-rel együtt 16 frt, a nélkül 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr. Megjelenik hetenként kétszer, minden szerdán és szombaton, 4-rét alakban. Szerkesztőségi és kiadói iroda, Bécs III. Rennweg Nro 3., a hova az előfizetési pénzek is intézendök. Ugyanott megjelen hetenként egyszer, minden szombaton a félvértenyésztés erdekeit képviselő »Neue Wiener Blätter für Pferdezucht und Sport« ezimii testvérlap. Szerkesztőség ugyanazos á fentebbi lappal. Előfizetési ára ege'sz évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Az előfizetési pénzek szintén Bécs, III. Rennweg Nro 3. intézendök. Vegyes, Br. Simonyi Lajos ö nméltósága a »Pesti Lovar-Egylet« tagjainak sorába lépett. * A vásárnap tartott Józsefnapi országos lóvásár igen látogatott volt ; a mult évi szük széna-termés és a hosszasan tartó tél miatti takarmányhiány a kisebb gazdák nagyobb részét kényszerité felesleges lovaiknak vásárra hozatalára. Az árak igen nyomottak voltak. Daczára a mult évi nagymérvű lókivitelnek — még mindig sok szép anyag volt látható. Különösen feltűntek Dunántúlról a perbáli, töki, zsámbéki jómódú sváb gazdák — többnyire a Zichy-féle lángi angol telivér mének után nevelt, correct, erős 16 markos lovaikka^ melyek aránylag olcsón, 250 — 280 forintonkint keltek. Láttunk egy pár Claudius után nevelt derék 4é. kocsis lovat, párját 600 frtra tartva, melyeknek nem akadt vevőjük. * * * A bábolnai ménes — mint önálló lótenyésztési inte'zet megszüntettetett, az anyag részben feloszlattatik, s a kisbéri ménesparanesnokság alá rendeltetik — a kormány ujabb határozati folytán > mi már ö felsége jóváhagyását is megnyerte, — ily közleményt hozott egy pár bécsi és berlini szaklap utolsó száma, melynek ellenében illetékes helyen szerzett értesülésünk nyomán kijelenthetjük — miszerint az egész változás mi Bábolnával történt csak administationalis intézkedés, s a kezdetben felsorolt báromféle állítás legutolsójára vonatkozik. Egyszerűen gazdálkodás végett történt ott a parancsnoki állomás megszüntetése. * * * Ritka vad. F. hó 8-án néhány kassai puskás O-Ruzsin területén vaddisznóhajtást rendezett. A vadászok egyike egy sziklamélyedésben foglalt állomást s nemsokára alkalma volt egy feléje közeledő hiuzra lőhetni. A megsebzett állat eltűnt a sziklák közt s megkerülve a vadászt, épen akkor készült őt megrohanni (?), midőn az hátratekintve, már csak 10 — 12 lépésnyi távolban látta magától az állatot. Fegyverét arezhoz s a vadat czélba kapni vadászunknak csak pillanatnyi időbe került s az eldördülő lövés élettclelenül terité le az állatot. A hiúz nagyon szép példány lehet, mert belrészei nélkül 43 fontot nyom, s hossza fejétől farka végéig épen egy méter. Az ige testté lett. Az »első »M. A. C.« (Magyar Athleticai Club) megkezdé gyakorlatait, épen marczius 15-kén. A nemzeti lovarda nagy vivó-terme és lenn a fedett lovagló-iskola most esténként fényes gázvilágitásban üszik. Fenn a vívó-osztály aczéljai czikáznak, fényszikrákat szórva; máshol a The noble Art of selfdefence« iskolásai gyakorolják magukat Oberoly tanár ur vezénylete alatt ; lenn a porondon a gyalogló és ugró osztály járja ügetésben a nagy lovardát körül. A gyakorlatok következők : Hétfőn, szerdán, pénteken — tornázás és vívás ; kedden, csütörtökön és szombaton — ökölvivás és pedestrianism. A gyakorlatok este 7 órakor kezdődnek, minden csztály (9 —10 pár vívó vagy [öklöző) félórai gyakorlatot végez ; azután más osztály következik. Az athleticai egylet tagjai naponkint beírathatják magokat egyik vagy másik osztályba a szokott gyakorlati órák előtt. Hannára. A küldött tudósítást köszönettel vettük , de térhiány miatt annak közlését jövő számunkra kell hagynunk. F... г итак Ipolysághon. Szinten a jövő számra marad. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. F«r.