Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875
1875-03-10 / 10. szám
Előfizetés. Egé«i évre .... 12 frt, Félévre 6 » *Va<IAsz> és Verseny-Íny" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere, Athenaeum épület, intézendő. Szerkesztőségi iroda : Pesten Nemz. Casino II. em. hatvaniut. Ide küldendők a kéziratok. Megjelenik e lap minden ezerd&n. if - ' к ц VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAR-EGYLETEK ÉS VADÁSZ-SPORT KÖZLÖNYE. 10. sz. Budapest, 1875. márczius 10. XIX. évfolyam. шхШжишшт. Verseny-naptár. Pest (4.) márczius 29. Soprony (3.) .... april 11-kén. Pozsony (6.) . . . . april 18., 19., 21. Bécs (4.) ápril 25. máj. 2. Pest (4.) május 7., 9. és 11. Bécs (4.) máj. 17., 20., és 23. » (őszi) .... okt. 29. és 31. Debreczen (7) . . . . október 3., 4. Kolozsvár október 8., 10. Pesti őszi (4.) . . . október 22. és 24 Martiusban. 15. Pest. . . . Akadályvers. Tiszt. d. és 200 ft (4) nev. Sárkány Ján. F. Gátverseny 500 frt (4) — — hatvani utoza Akad. verseny Tiszt. d. és 200 frt (4).— nemz. casino. Félvér-verseny 500 frt (7). — — 30. Bécs, (A tavaszelői két vasárnapi versenyre.) Mr. Cavaliero. Megnyitó verseny. 800 frt (4) nevezés. Lichtensteg, 2. Freudenaui akad. 800 frt (4) — — Bécsben. Handicap 800 (4) — — Gátverseny 300 (4) — — Welter Stakes 800 frt (4) — — Akad. verseny (800) (4) — — Handicap 1000 (4) - — — Gátverseny 400 frt (4) — — 31. Pozsony. (Programmja a 6. számban.) Mr. Cavaliero Asszonyságok díja tiszt. Lichtensteg 2. Engeraui dij hdcap 1000 frt Államdij 400 ar. 10 frc Pozsonyi akad. vers. Handicap Tiszt. d. Oroszvári dij 1000 frt Pozsonyi handicap 1000 frt Kladruhi dij 100 frt Császárdij akad. vers. 200 ar Csarnokdij 1000 frt hndcap Cseklészdíj 1000 frt Államdij 200 db 10 frc nevezés. 31. Pest, (Programmja a 4-dik számban.) Sárkány János Széchenyidij 100 arany nevezés. Hatvani utcza, Államdij 700 db 10 fr. arany, nemz. Casino. Esterházydij 500 frt. Kis akad. verseny 800 fttj Asszonyságok fija. ' — —* Államdij 1200 ar. — — Handicap 1000 frt. — — Gr: Károlyi tétverseny 1575 frt — — Nagy akad. verseny 1200 frt — — Nyilt levél b. Podmaniczky Gézához az agarászok orsz. congressusa tárgyában. A »Vadász és Versenylap«, kezeim közé csak most kerülvén, annak f. évi 1. számában közlött czikked illetőleg felhívásodról az agarászok orsz. co/igressusára előbb tudomásom nem lehetett. Czikkedben reám is történvén némi vonatkozás, általa mintegy felhivatva érzem magamat e tárgy feletti nézeteimnek mielőbbi elmondására ; mielőtt azonban azt tenném, ki kell fejeznem örömömet a felett, hogy a propos tio és felhívás az orsz. congressusra végre megtétetett és éppen általad tétetett meg, mert ennek következtében meggyőződésem erős, annak létesülése felett. Te mint szerte ismert sportsman, próbált agarász s a legtöbb qualifieatióval birsz a kezdeményezés megtételére, légy tehát nyugodt lépésed felől, nem lesz »csizmadia«, hanem alkalmasint »török fogás«. Az agarászati orsz. congressust a sport e nemének mai állásában szükségesnek tartom, s meg vagyok győződve, hogy tartja minden oly agarász, illetőleg versenyző, ki nem csupán saját, de a közérdeket, a sport e nemének fejlődését, terjedését és fennmaradását óhajtja. Helycsen jegyezted meg czikkedben, hogy hazai viszonyainkhoz e sport való leginkább, s hogy való, annak tanúbizonysága az : hogy legátalánosabban s mindenki által is űzetik, s tanúbizonysága — mi e sport emelkedését is jelzi — a hazánkban alakult agárversenyek száma. Agarász egyleteinket ismerve ébred fel a vágy hatni itt, hatni a sport terjedése és emelkedése érdekében, kiemelni azt azon kissé talán slendrián állapotból, mely a mai kor követelményének nem felel meg többé : e czélból szükséges a congresses, melynek égető szükségét leginkább érezheti az, ki más idegen egylet versenyein is kísérletet tett szerencséjével. Az alapszabályok annyifélék a hány egyesület létezik, hozZtl még többnyire hiányosak, határozatlanok, magyarázhatók vagy éppen arra szorulók ; mi természetesebb, mint hogy véleménykülönbségre tág tér 'nyilván, ennek elfajulásából származott egyenetlenségek okai annyi egyesület megszűntének, s lesznek okai még, ha rajta segitve nem leend, számosoknak. Az angol agarászegyletek belső, valamint egymáshoz való viszonyaihoz képest, a mieink nagyon szomorú színben tűnnek fel. Igaz, az angolhoni agárversenyzés bölcsőjét már rég elhagyta, és túllépte ama határokat melyeket a sógor-komaszoirszéd versengése szab meg; a versenyzés átaláuossá és széltében gyakorolt sporttá lett, a versenyterek localis sajátságaikat elvesztették, s hogy ez történt és történhetott, annak oka az angol egyletek egymáshozi viszonyában lelhető fel leginkább. Nálunk, nem csak hogy egyik egyesület sem érintkezik a másikkal, hanem vannak, melyek létezéséről a sportközönség sem tud semmit ; mert müködésöket bölcsen elrejtik a nyilvánosság elől. Ha a congressus azon irányban hat — és pedig hathat — hogy a hazánkban alakult egyletek szoros kapcsot képezzenek egymás között : ez által azok lételét és fennmaradását elősegítette, localis viszonyaikból kiemelte ; meg vagyok győződve, hogy ennek elérhetésére első sorban hatni fog az, ha a eongressusnak minden fennálló egyesülettel (vagy azok többségével) egy és ugyanazon alapszabályokat kötelezöleg elfogadtatni sikeriilend. Második sorban ha minden egyesület által választott (p. két) tagok összesége — az angol National club mintájára — egy központi testületté alakitható volna (felebbviteli bíróságot is gyakorolván). IIa a eongressusnak mindezeket keresztülvinni sikerülne, hiszem, hogy e sport nagyobb rationabilitással és sistematice űzethetnék. A központi testület létesülése — mi természetesen az ország összes egyletei szorosabb csatlakozásának feltételéből származik — maga után vonná egy, akár a központban, akár máshol rendezendő országos dij kitűzését.