Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-02-24 / 8. szám

FEBRUÁR 24. 1875. VADÁSZ ÉS VERSENY-LAP. 63 lett. Ekkor aztán én vettem czélba s midőn 25 lépésnyi távolra volt tőlem, rá lőttem s golyómnak épen a lapoczka mellett kellett bevágódni. Lehetetlen, hogy elhibáztam volna. — Ha ön is találta volna a szarvast, — pattogott A. ur — ugy két golyónak kellene a szarvasban lenni ! Már én az enyimet nem engedem elvitatni. Annyira elmérgesedett a dolog, hogy már-már a pajtásoknak kellett közvetitökiil föllépni, hogy a kitörőben levő polgárháborúnak eleje vettessék, midőn az erdész igy szólt : — Ugyan, hagyják abba már az urak a versenyzést. Úgyis itt hozzák a szarvast. Mindjárt meglátjuk, hány lövést kapott. Legott csoportosulnak a vadászok s biróság választatok ; a perlekedő felek kihivó pillantásokat váltanak. Eközben csak forgatják, forgatják a szarvast ; nézegetik s uram fia ! egyetlen golyót sem találnak benne, — csak göbecslövést ! Erre aztán az erdömester inquirálta a dolgot, hogy ki lehetett az a »koczavadász« a ki szarvasra nyultöltéssel mert lőni !. . A két vitatkozó hallgat ; háttérbe vonul. Végre előáll az egyik kerülő (hogy önhibájából e vagy egy tiz forintos bankó ösztönzésére — nem tudjuk) s engedelmet kérve bevallja, hogy golyos fegyvere a puskásnál levén javításon, csak sörétet hozott ki magával. A szarvas pedig oly hirtelen ugrott feléje, mikép az elgázoltatástól magát megmentendő, kénytelen volt rátüzelni. A két tüzes vadász azonban lehűlve, szép csendesen elpárolgott, mert némelyek suttogni kezdték, hogy a kerülő csak irántok való tekintetből vállalta magára — a bűnbak szerepé'. * * * Polgármestervadászat. Nem régiben a Szepességben, Késmárk környékén tartott vadászaton lövetett 26 nyúl, 1 róka és 1 polgármester; rövid időre reá egy másik hajóvadászaton : 25 db nyul, 1 fogoly és — 1 polgármester fia. A két utóbbi, t. i. a polgármester és fia, szerencsére csak könnyedén megsörétezve vadászpolgártársaik által. Körültekintés az angliai vadásztereken. A walesi és edinburgi herczegek e napokban Norboroughban Mr. Villebois b rtokán vadászván számos előkelő sportsman társaságában, egy nap alatt 720 fáczánt, 240 nyulat, 30 tengerinyulat, 16 foglyot és három erdei szalonkát lőttek. Szintén ily szép eredményről tudósítják a j Field «-et egy másik vadászatról, mely alkalommal | Mr. В. T. Mickworth ousdeni birtokán két nap alatt a tulajdonos s néhány barátja 558 fáczánt, | 33 foglyot, 218 nyulat, 121 tengeri nyulat és két szalonkát ejtettek el. Nem kevésbé figyelmet érdemel az a vadászat is, mely Sir Croker Baringtonnál a karácsonyi ünnepek alatt ment véghez, s melyben Clarina lord, Lionel Massy ezredes és számos kitűnőség vett részt. 382 fáczán, 234 nyul, 115 erdei szalonka (karácsony táján!) 37 sárszalonka, 30 tengeri nyul s cgyébb különböző vad 8, összesen 810 darab vad esett zsákmányul. Bezzeg a mi magyarorszagi vadászaink ilyesmiről nem is álmodozhatnak. No de majd talán valamikor reánk is szebb napok derülnek, ha egyszer vadásztörvényeink szigorúan érvényesíttetnek. (Egy némely vadra talán — kedves collega ; de bizony a schnepfekre nem. Szerk.) * * Mr. Harry Thomson a rnult hóban oly szalonkát lőtt, melynek háta szennyes, sajtszinü tollazattal volt boritva, helylyel-közzel sötétebb tollúi árnyozva. Mellét hasonló színezetű toll födte, mint hátát. Csőre és lábai sárgák voltak. Mint ritkaságot kitömette. * * * Ritka madarak. A »

Zoological Society« kertje nem rég ritka fajú madarakkal gazdagodott. Ezek : a kis lepcsés duduk, (didunculus strigirostris) és törpe túzokok (eupoodsis eorri.) Előbb említettek, noha hatalmas csőrrel látvák el, mint bármely ragadozó madár, alakjukra nézve a galambhoz hasonlitnak s szelídek, szinte félénkek, maggal élnek és csőrüket fegyverül soha sem használják. Nagyságukra egy jó nagy galambhoz hasonlók. A Samoa szigetéről kerültek e madarak az emiitett társaság kertjének ritkaságai közé. Hazájuk földjén is csak nagy ritkaság e madarakat látni. 1864-ig ismeretlenek voltak ezek a természettudósok előtt is. Tollazata csokoládéhoz hasonló sötét barna, begyén és nyaka körül szürkés. Csőrének alsó része fogazott, mint a fürész, s szine, mig fiatal, narancssárga ; a vénebbnek azonban vörös csőre van, lábai szintén vörösek. Ezenkívül említést érdemel még a törpe tuzoíc (Eupodosis eori) két faja, melyekből egy-egy párt a mult év szeptemberében Dél-Afrikából kapott a társaság. Rendszerint a Narancs-folyam partjain szoktak tanyázni. Gyönyörű tollazatú, búbos madarak s ép ugy fölborzolják tollaikat, mint a páva vagy a pulyka. Andersson természetbúvár állítja, hogy e madarak költözés közben, némely évben Damaralaudban e's Great Namaqua Landban is láthatók. О harmincz font súlyúnál nagyobbat soha sem látott ; ellenben némelyek állítják, hogy olykor 60—70 font súlyúak is akadnak köztük, ezt azonban csak kötve hiszszük el. A hüllők közül a gyikot és kígyót örömest megeszi s az apróbbakat egyszerre elnyeli bő torka. Mr. Layard lőtt egy nőstényt, melynek begyében a legnagyobb fajta chameleont, több apró kigyót és sáskát talált. Tollazata hasonlit a közönséges túzokéhoz. Pompás run. A mult hó derekán Stanton housénál róka-hajszra gyűlt egy számos sportsmanból álló társaság össze a Worall falkár vezényelte V. W. H. falkával kísérelve szerencsét. Nem sokára ki is ugrattak egy vén ravaszdit a rejtböl s tüskön-bokron, árkon-berken át husz mérföldnyi távra nyargaltak, mig a vörös bundás koma eb harminezadjára kerülhetett. A run három órát és tiz perczet vett igénybe, megpróbálva mind a lovat, mind a lovast, mind pedig szép tanúságot nyújtva a falka jeles voltáról. Ugyancsak a mult hó 12-én Irlandban a Tipperary róka-falka is szépen kitüntette magát Mobamanenál, hol egy erős róka huszonkét mértföldnyi távot futtatott meg falkával, lovasokkal, m'g a »kill« után vitorlája az üldözök diadaljelvényévé vált. * ж * Northamptonshireben Lyveden lord birtokán közelébb egy fiatal sast lőttek, melynek farka hófehér volt. Aberdenshireben pedig Mr. Cooper egy mezei nyulat ejtett el, melynek szőre majdnem tiszta fehér volt. Lady Florence Dauglas, a Queensberry marquis nővére, a mult heti rókavadászaton — az Atherstonei falka után — oly szerencsétlenül bukott el lovával, hogy vállpereczét tőré, mi annál kellemetlenebb dolog, mert a Lady jegyben van Sir Beaumont Dixi-vel. A fatális eset miatt a mennyeg zőt hosszabb időre el kellett halasztani. A delnő bátyja mezei lakásán várja fölgyógyulását. Vadmacska . 6 db Róka .... 21 » Görény .... 8 » Menyét .... 64 » Kóbor kutya s macska 45 » Sólyom, héjjá, ölyv, kánya 177 db Baglyok .... 97 » Varjuk s szarkák 115 « Az elejtett vadak összege : 1305 darab. Lábod, 1875. febr. 15-kén. Teszár Férencz, s. k., főerdész. Gr. Schönborn-Bucheim Ervin ö méltsga munkácsi és sz.-miklósi uradalmának bérbe ki nem adott vadászterületén lövetett 1874. folyamában: 13 derék szarvas (lásd részletesen »V. és V.-lap« 1874.) 7 vadkan, 5 vad-emse, 14 vad-süldő, 12 őzbak, 114 mezei nyúl 1 vidra, 49 császármadár 3 medve, 8 farkas, Összesen 71 róka. 4 nemes nyest, 3 kövi nyest, 7 vadmacska, 1 borz, 6 menyét , 3 kóbor eb, 3 sas, 13 kánya és 40 drb különböző nyas vad. 377 darab. p. L. zárA hg. Esterházy-féle lakompaki uradalomban 1874. január 1-től decz: 31-ig lőtt vadak jegyzéke : HamDörflPilgernÜvegÖszmerpag. dorf huta. szeben sen. Ózbak 3 — 6 2 11 Ünö és gödölye 2 — 3 — 5 Nyúl 72 96 53 6 227 Foglyok 101 308 16 11 436 Fürjek 98 41 3 11 153 Erd. szalonka 62 27 7 50 146 Vadkacsa — 1 — — 1 Borz 4 3 — — 7 Nyest ' — — 2 — 2 Menyét 1 — — — 2 Róka 30 29 11 2 71 Összesen 1061 drb vad. Lakompak, 1875. jun. 22. Graf Adolf, főerdész. Méltsgos. gr. Széchenyi Pál úr lábodi (Somogymegye) uradalmában 1874. évi február 1-től 18 75. január 31-ig lövetett hasznos és ártalmas vadak kimutatása : (Vadászterület terjedelme 8.500 katast. hold.) Fövad Dámvad Ózvad Vaddisznó Mezei nyúl . Fáczán . Fogoly . Fürj Erdei szalonka 6 52 96 2 464 32 141 23 10 darab. ^ © i у © I. Egy támadó sas. Csehországban, Tábor városa vidékén a mult hóban, a Наштэг-féle pagony vadászbérlője körútját tevén, a havon egy nagy barna tollú madarat látott guggolni ; reá lőtt, de csak kevéssé sebezte, mire a szárnyas támadólag a vadász felé lépdelt ; ez újra lőtt, de nem találta halálosan, mire ez karmaival és csőrével vagdalni kezdte a vadászt , kinek nem maradt más, mint puskájával agyonverni. E bátor szárnyas egy pompás kőszáli sas volt , melynek kiterjesztett szárnyai hét lábnyi átmérőjűek. Valószínűleg nagy zivatar és havazás verte le öt a magas hegységből. »J. Z.« Egy bagoly boszuja. A »Journal de Trévoux« (Ain) beszéli : Ferme közelében egy odvas fűzfában egy bagoly tanyázott mult nyáron , melynek két fiókja lett Egy pajkos gyerek a közelből, a fiókákat csakhamar észrevette, s egy napona bagoly távollétét kilesve, elrablá azokat a fészekből ; az anya azonban épen e pillanatban érkezett s fiókái rablóját üldözőbe vette; ez azonban a legközelebbi házba s később haza menekült. A bagoly hat napig keresgélé fiait s azok rab-" lóját, midőn ez egy nap ismét kiment, s a bagoly által, mely egy közeli fán leselkedett, azonnal megtámadtatott, s pedig oly dühösen, hogy rövid pár pillanat alatt a fiúnak balszemét kiveré karmaival, s mielőtt ennek valaki segítségre siethetett volna, szemevilágát veszté

. ^^ Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fer.