Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-02-17 / 7. szám

FEBRUÁR 17. 187 5. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. Egy medvekaland. N. erdőmester Moistresben (Illiriában) egy na­pon rendes keriilő útját tevén, két medveboesot talált az erdőben, melyek őt meglátván egy ma­gas jegenyére kúsztak fel. Az erdömester azon foltevésben, hogy az öreg medve élelemszerzés végett jó messzire távozott, legott elhatározta, hogy a kedvező alkalmat felhasználva, utánok má­szik, a bocsokot hátulsó lábaiknál fogva összekö­tözi, ledobja és késedelem nélkül hazaszállítja. Hozzá is fogott mindjárt terve kivételéhez, s épen kifújta magát egy kissé a fáradalmas famászás után, midőn az anyamedve, bocsainak nyomát kö­vetve sietve közeledett a fa felé. Fel is akart mindjárt kúszni, de midőn a hívatlan vendéget boesai mellett megpillantá, egy ideig habozott. N. kissé esiklandósnak találta helyzetét, de azért hideg vére nem hagyta öt cserbe. Leszállott a legalsó ágra, hogy szarvaskését jobban használ­hassa, s az öreg maczkót megakadályozza, hogy hátulsó lábaira táinaszkodhassék. Töltött fegyve­rét nagy sajnálkozására alant hagyta, egy fatörzs­höz támasztva, hogy a mászásban ne akadályoz­za, és igy védelmében egyes-egyedül szarvaskésére s vadászbicskájára volt utalva. Nyűgedtan várta meg tehát a harczias maczkót, mely nagy sietve fel is kúszott hozzá. Épen egyik talpát nyujtá ki vadászunk után, midőn ez nem sokat teketó­riázva egy jól irányzott csapással levágta azt. A maczkó erre lecsúszott egy kissé a törzsön, de mindjárt kettőzött dühhel visszajött, s a vadászt fogaival készült megragadni. Midőn borzasztó fog­viesoritás között száját eltátaná, N. hidegvérüen szarvaskését döfte bele..E döfés meg látszott fosz­tani erejétől, leesett a fáról s ennek lábánál több perczig életjel nélkül hevert. Vadászunk már-már diadalmaskodni kezdett, mi­dőn ne n csekély meglepetésére a medve kis vár­tatva újra feltápászkodott s támadásra készült, de a szájából ömlö vérsugár megfoszta erejétől s igy abban kellett ez hagynia. Hátulsó lábaira állva s a fának támaszkodva maradt tehát s olykor-olykor bo­csaihoz tekintett föl, miközben szája- és talpából igen sok vért vesztett. Ez állásban több óra hosszáig maradt,- de a vérvesztés mindinkább elgyengité s végtére a fenyő törzse mellé lefeküdt. Eljött az est, de a halálra sebesült állat nem tágított egy tapodtat sem, sem páráját ki nem adta. A fenyőágon lovagló medvevadász elkíván­kozott volna már akárhova ; mert a világosság mindinkább fogyott s helyzete három medve között kezdett mind jobban kétségbeejtőbb szinben fel­tűnni. Nagyobb veszélytől ugyan nem kellett tar­tania, mert a boesoktól nem igen félt, az öreg pedig képtelennek látszott egy ujabb támadásra; de a kilátás, hogy az egész hosszú éjszakát a fölötte kényelmetlen situatióban keilend töltenie, annál kellemetlenebb volt, mert nem sokára az éhség s szomjúság kezdte bántani s az ég is bo­rulni kezdett. Kis idő múlva annyira besötétedett, hogy az erdőmester mitsem láthatott többé, de egyes morgó hangok elárulák, hogy a kellemetlen silbak még mindig ott őrködött a fa lábánál. Perczröl perezre kellemetlenebbé vált helyzete, miután most a kis medvék is mozogni kezdtek ; de a vadász dörgő hangja és a szarvaskés legott elné­mitá őket. Most szél kerekedett és az eső is meg­eredt, egyes villámlások hirtelen elhaló fényt ter­jesztettek s a távolból a mennydörgés zöreje hallat­szott. Minden lelki-erejét megfeszítve hallgatózott most, azon reményben, hogy elcsendesül talán az anyamedve, de egy villám fényénél látta, hogy még mindig ott van s él. A végtelennek látszó éjszaka a szegény erdőmester óbégatása s nyögése közt mégis elmúlt, egyetlen időtöltése abból állván, hogy ülőhelyén forgolódott s a bocsokat rendben tar­totta, ha ezek maguk részéről szintén kényelmet­lennek találták az éjiszállást. Végtére pitymallani kezdett a borzasztó éjszaka után és N. most eltökélte magában, hogy inkább élet-halálharczot viv az őrködő szörnyeteggel, mintsem még hosszabb ideig kiuos ülőhelyén ma­radjon. A mint a harcz esélyeit magában számít­gatná — a távolban emberi hangok zaja üté meg fülét. Képzelhetni mily örömmel válaszolt e han­gokra ; de a zaj ismét más irányba fordult s re­ménye ismét tünedezni kezdett. Kétségbeesve te­kintett le ; a bősz anyamedve még mindig ott ült s dühös pillanatokat vetett fel. Erre újra közeledtek a hangok : hála az égnek ! közeledtek a va­dász fegyveres barátai. Csakhamar felfedezték ma­gas ülőhelyét és a veszélyt, melyben forgott. Az anyamedve csattogó fogakkal fordult a jövevények felé, de egy jól irányzott lövés véget vetett éle­tének. Igy szabadult nieg az erdőmester , s hálál­kodva tért hajlékába, természetesen nem a nélkül, hogy a két medveboesot magával ne vitte volna. A »Waidm.« után. V © i Jf © S Eszék mellett a gróf Kuhn-féle erdőben vadász­gatott a napokban az ottani jószágigazgató. Egy­szerre az egyik fán egy roppant nagyságú vadmacs­kát pillantott meg, melyre rá is lőtt. A macska a fáról a lövéstől találva lezuhant, alig közeledett azonban az igazgató, újra fölugrott és pedig egye­nesen a vadász mellének, ki azonban egy jól irány­zott puskaütéssel megadta neki az utolsó kenetet. A macska szép példánynak nevezhető, mert 1 6 fon­tot nyomott. »F. P.« Vad-bőrök kitömésére ajánlkozik Pável János, a nemz. muzeum zoologiai osztályában. Mindenféle szőrmés és szárnyas vadat azonban még friss álla­potban kell beküldeni. Щёшт* táskáé Egy szenvedélyes vadász nagy tűzzel beszélte vadászkalandjait. Egyszerre szörnyű köhögés ro­hanta meg, hogy kékült, zöldült bele. »Mi lelte Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fer. önt»? kérdik a hallgatók megijedve. »Ne féljenek uraim — mondja egy komoly tagja a társaságnak — mindjárt magához jön, csak egy igaz szó akadt a torkán«. misiiá, Legsürgősb teendőink. II. Mindenek előtt egy vagy több athletikai szakma bemutatásával kell legközelebb az actio térére lép­nünk. Adjunk életjelt ! — mozogjunk ! — lépdeljünk, mig röpülni megtanulunk ! — Hivatva lévén a test­gyakorlatok összes nemeit ápolni és szervezni ha­zánkban,— a M. A. С. a »paritas« elve szerint fogja ugyan a programmjában felvett szakmákat mivelni. De engedve az »opportunitas« igényeinek, azon szakmák lennének első sorban az egylet által fel­karolandók, melyek 1-ször : kevesebb felszerelést kívánván,— már lé­tező helyiségek használatával üzhetők ; 2-szor : melyeknek meghonosítása által uj köz­hasznú és népszerű sportnemekkel szaporodnék a ha­zai athlctika ; 3-szor : melyek a vetélykedv és competitió élesz­tésére legalkalmasabbak. Örömmel üdvözöljük tehát az illető körök azon elhatározását: a legközelebbi napokban egy öklöző (boxoló), vivő és gyalogoló osztályt szakértő férfiak vezetése alatt az alakuló egylet tagjai számára megiuditani. Ezen szakmákban, — kivált a boxolás- s a gya­logolásban — az elősorolt kellékek nagy mérték­ben feltalálhatók. Ezek megindításával az első lépés megtörtént, s a magyar Athletika pá lyafutása megkezdettnek mond­ható. — Fiatal athletáink pedig tömörülni, majd szaporodni fognak, azon egylet szárnyai alatt, mely nekik az izmositás nemes pályáját megnyitá. A leendő választmány komoly s beható figyel­mét a verseny nemek s dijak czélszerlí kitűzése már ko­rán igénybe fogja venni. Ez igenis fontos kérdés. Mert a testgyakorlatok­nak szentelt idő, kedv és erő — hogy kitartó és gyümölcsöző legyen — kell hogy a vetélkedv talaján csírázzon. Már jóval előre egy prugramm közzététele ajánl­ható, mely az egylet tagjait, valamint a közönséget az egyes versenynemek sorozatáról s természetéről felvilágosítsa, s a kitűzendő dijakat is közelebbről meghatározza. Egy szóval, barátkozzék meg a »M. A. Cl.« min­den tagja azon gondolattal, hogy nyilvánosság és com­petitio képezik a lendület alapelveit. Február derekán. Viator. Kerestetik a Vadász- és Verseny-lap 1858-, 1865-, 1873-diki évfolyama ; ajánlatok az ár megnevezésével e lapok szerkesztőségéhez küldendők. SS sí 3B w HIRDETÉSEK. HOTEL BUDAPESR, Van szerencsém at.cz. közönséggel tisztelettel tuâatni, hogy 187 5. február 15-én HOTEL BUDAPEST czimű szállodámat megnyitottam. Pest legszebb és legdíszesebb részében fekvő szálloda korszerüleg fölszerelve és kényelemmel berendezve, az I. eme­leten éttermet nyitottam, hol mérsékelt árak mellett jó ételek és min­dennemű valódi, hamisítatlan italok fognak kiszolgáltatni. Hosszú évek során át szerzett tapasztalatom által, melyet e szakmában gyűjtöttem, iparkodni fogok a t. cz. közönség igényeinek minden irányban megfelelni. Számos látogatásért esd, mély tisztelnttel 253 3^3 Zsoldos Imre, szállodatulajdonos. '.Lsadvana тзхон гг л Ci OB « S » Ló-eladás. Két sárga ménló, angol Carneval után, ; éves, eladó szabad kézből. Megtekinthetők ; ^naponta Pesten, szervitatér 2-ik szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom