Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-02-10 / 6. szám

42 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 10. 1875. sei : józan értelem és helyes üzleti számítás. A töke kora kamatozásának roppant előnyei aligha fogták elkerülni azon jeles számítók figyelmét ; de a meddig annak előfel­tételei hiányzottak (t. i. az angol fajló tenyész­tés nem haladt annyira, hogy a 2 évesek oly ki­fejlődöttek lettek volna mint napjainkban), meddig az tehát csak a tőke rová. sára lett vala eszközlendő : addig bölcsen nem erőlteték. így 1750 körül még tulnyomólag csak idősb lovakat látunk szerepelni ; még 4 évest is ke­veset, 3 évest alig párt. És miért? A fentebbiekből következtet­hetjük. Azóta lassankint egészen megváltoztak az arányok, mint azt a következő számok mu­tatják : 2é. 3é. 4é. 5é. őszesen 1797-ben futott 46 161 122 262 1596 1822-ben » 112 285 194 387 965 1849-ben » 264 419 254 378 1615 1859-ben lé. 9 576 496 240 324 1645 1869-ben » 842 673 402 617 2534 1874-ben » 710 572 320 363 1965 Látjuk ezen kimutatásból, hogy a futó két­évesek száma az 50-es évekig lassan de folytono­san gyarapodott; hogy ezen időtájban határo­zott túlsúlyra vergődött ; miglen az utolsó évek­ben, — valószínűleg a kétéves Handicapeknek az őszi hónapokra korlátozása folytán — ismét némileg csökkent. Látjuk továbbá, hogy 1859-ben egy lévesek versenye is megkísértetett, de e kísérlet elszi­getelve maradt; hogy tehát a 2évesek futása látszik tartatni, a ló kora használhatósága ne­továbbjának. Ezen adatokból igaz csak arról értesülünk, hogy az angolok sok 2évest futtatnak, de arról nem, hogy ez a tenyésztésnek nem árt. Hogy ez iránt meggyőződést szerezzünk, azt kellene kipuhatolni: jobb e a mostani telivér l A11i a. Nizza, január 28-kán 1875. (Eredeti leve'l.) II. A Riviera sziklás partjain s folyton a legpitto­resquebb vidéken át Nizzából egy kis óra alatt, bár nyolcz alagúton keresztül, elértük a kis mo­nacói fejedelemséget, a nemzetközi galamb-lőver­eeny mai színhelyét. Az egész terület a tenger tükrébe messze benyúló két sziklavárhoz hasonlít, melynek egyikén a »Principauté Monaco«, S. A. S. Charles III. székhelye magaslik ódon várfalaival, szép palotájával, még szebb várkertjével s tán a világon legszebb kilátással a messze tengerre s a bizarr tengeri havasokra, magában foglalván az alig 1200 lelket számláló városkát is, mely egy­úttal az egész országot is képezi; a másik nyujt­vány, hogy ugy mondjam félsziget, modern, tün­déri parkká átalakítva inr. Blanc a »játék-király« teremtménye : Monte-Carlo. E kettő közt, mint a szerény gyöngy a kagylóban, elrejtve bár, de nem dísztelenül fekszik az uj városrész a »Condainine« szép kikötőjével. De nézzünk fel a »Casinó«-ba. A montecarlói pályaudvarból, mert ennek a játékosok nagyobb kényelmére külön vasúti állomási van, száz-egy­néhány ép oly pompás, mint kényelmes lépcsőn a parkba, s onnan a legszebb fehér márvány-járdán át a »place du casino«-ra érünk. Előttünk a já­1 ó, vagy jobb volt e a 18-dik századbeli, mely és melynek elődei 2éves korukban nem futottak. Ezen kérdésre határozottan vá­laszol a világ e szakbeli első te­kintélye: Rous admiral, ki pár év előtt a Timeshez intézett és annak idején minden ér­deklődő által megszerzett leveleiben kimondja mint tényt: hogy a 18-ik század nagy­nevű gyephősei, aFlyingChilders, Eclipse sat. többé kevésbbé poney к voltak, s nagyságra, testalkatra hozzá sem foghatók mai vetélytár­saikhoz; és kimondja mint meggyőződését, hogy sebességre szintannyira m ö­göttök állottak. Eszerintakétévesek futása a ló­tenyésztés kárára nem szolgálha­tott, máskülönben nem lehetett volna Adni. Rousnak oly lényeges előmenetelt constatálnia azon időben, midőn már majdnem min­den versenyló, kétéves korukban futott szülőknek ivadéka. (Folyt, köv.) A m b r ó z y L. br. Jegyzéke az 1874-ik évben a magyar-osztrák pályákon nyertes tulajdonosoknak, istálóik nyereményének nagysága szerint rendezve, hoz­zászámítva a német pályákon nyert összege­ket is. forint Id. gr. Henckel Hugo : Roman 20690 Novelle 5830 Monfalu 5000 Daylight 4160 Y. Buccaneer 3800 Marschall 3012 Konotoppa 2700 Satellit 1687 Viceroy 760 Monarch 200 tékház, jobbra a Café Divau, balra a Hôtel de Paris, belől pompás görög architecturával, s a tér közepén szép fontaine-nel. Hozzá a szirtes háttér, melynek egyik élén a »Rochebrune« mintegy odata­pasztva látszik, a dombos előtér nyájas nyaralói­val s kertjeivel telve délies vegetátióval, mindez összevéve világos napfénynél, a tenger varázstük rében, körülvonva egy folyton zöldelö, folyton viruló s gyümölcsöt érlelő növényélet által, az em­bert egészen elbűvöli. A montecarlói park érdem­legesen véve e hely legerősebb oldala, s nem hisz­sziik, hogy existálna e világon még egy kert (bár téli időben), hol a miiizlésen kivül annyi luxus, s minutiozus rend, s tisztaság állna fen, mint itt. Minden lehulló vagy hervadó levél, minden por­szem vagy esőcsep száz szem ellenőrzése alatt áll, s ugyanannyi kéz executivájára vár. Szóval ez egy valóságos ideálja az örökké viruló kerteknek. A park a tenger irányában kényelmes terras­seok alakjában ifjul meg, melyeken folyton szá­mos sétáló andalog, s galamb-lövészetek napján a nézők egész serege gyűl itt össze, hogy »lenn« a sziklafokon versenyző tireursök sportját velük él­vezze. Az alsó terrasse kacskaringós folyosókon magas hidon át, mely alatt a vasút robog el, s ép oly mély és meredek lépcsőn lefelé menve, — természetesen feltéve, hogy az ember a 20 franknyi egyszeri bemeneti dijt lefizette — a ga­lamb-sportmanck országába ér. Képzeljük a ten­gerbe nyúló sziklanyelvet egy szabályos félkör­alaku, még pedig ennek homorú ivével a tenger felé néző plateauvá idomítva, melynek kiépített forint szövetség : 3612 5 i 38155 2000 I 38,15 5 26322 8600 34922 10897 9112 16212 6289 4325 1480 1000 230 105 83 5475 4467 3012 10637 1805 125 10022 1295 390 4850 2252 2225 1325 517 217 5810 2062 770 541 25 6675 2050 függélyes falait alig néhány ölnyi mélységben a tenger hullámai csapkodják, e bastion lapos fok­terét simára faragva, s eleven zöld gyeppel fedve, a félkör alap-diameterén egy csinos, mondhatnám luxuriosus pa vi Ilont a lövészek számára, s mellette a prosceniumot, mely daczára a magas bemeneti­dijnak tömve van nézőkkel, jobbra pedig az ép oly diszes Etablissement des bains de mer de Mo­naco, — ugy legalább megközelítő fogalmat nye­rünk eme bizarr helyről. A félholdalaku fensík fél-átmérője, tehát sugara a központtól 50 méter, a lőtávolság pedig 25, illetőleg 27 méter. E tá­volságban van az 5 galambketrecz is elhelyezve ; egy egyszerű gépezet segélyével, tetszés sze­rint az egyik vagy a másik felnyitható, körülbe­lül olyfonnán, mint midőn az érő gesztenye fel­pattan, s a szegény galamb már e manőver za­jára is ijedve felrepül. Persze nem mindig ugy, mint azt a lövész szereti, s ha nem találta el, bizonyosan ráfogja, hogy oly röpülése volt, mint a denevérnek. A lö-helyen egy szerencsés ujitást is vettünk észre : három márvány táblát e felirattal : 1872. — G. L. Lorillard, Amerique (U.S.) 1873. — J. Лее V. C. — C. B. Angleterre. 187 4. — Sir W. Call. Bart. Angleterre. Ezek voltak a nevezett években a nagy dijak nyerői. A monacói galamb-löverseii yek évről évre nagyobb részvételnek örvendenek, miről a tireur-ök száma leginkább tanúskodik. A próbalövészeteken ugyanis nem kevesebb, Baltazzi-Blaskovics-Sztáray Lady Patroness Tápió Hg Hohenlohe-Oehi ingen : Hochstapler Il Maestro Gr. Nááasdy Ferencz : Babér Game Cock Báró Gramm : Fantôme Gr. Esterházy Miklós : Caprice de Lissa Breadalbane-Freekirk Zápolya Strizzel Carnival fv. Vértes Krenreiber Báró Springer Gusztáv : Palmyra Séraphin Australian Iß. gr. Festetich Tasziló : Wienerin Indigo Herr Collega Schawel Jaques : Charlatan Camomile Iron Duke Gr. Festetich Pál : Ellermir Virginia Csillag Kedvencz Pádi Farsang Ochoczky lovag : Protection Natalia Puhacz Kapytula Handezar Hg. Fürstenberg : Zademack Fantasca 20009 16212 13512 12954 12567 11707 11366 9208 3725

Next

/
Oldalképek
Tartalom