Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-02-03 / 5. szám

34 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 3. 1875. Fridrichsd'or-é 10 írttal, az angol souvereign-é 11 írttal, s a tallér 1V 2 írttal számíttatik. 8. Minden ló után, mely a handicap-et elfo­gadja, 5 frt fizetendő a handicaper, Mr. Cavalie­ro kezeihez, a tétekkel együtt. 9. Valamennyi tétek és bánatok a mérlegelés eló'tt fizetendők be a titkárságnál ; ellenkező eset­ben oly lovak, melyekért a tétek a mondott idő­pontig be nem fizettettek, versenyhez nem bocsát­tatnak. 10. Mindennemű bejelentések és tudakozások be'rmenlesen e cziro alatt: »An den secretär des österreichischen Jockey-Club in Renu-Angelegen­heiten, Mr. Fr. Cavalicro, Lichtensteg Nro. 2.« intézendök. 11. Teherkivetök : báró Wenckhcim Béla ö excell., báró Ambrózi Lajos, Mr. Cavalicro. Az igazgatóság megbízásából : Cavalier о Fer en ez, titkár. к tenyésztők kőnéfoőí. Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a »V. V. 1.« 3-ik számában gróf Esterházy Miklós ö méltósága által a magyarországi lótenyésztés eme­lésére s a nép anyagi gyarapodására irányzott czikkében megpenditett eszmékre vonatkozó nézete­met, mint a komarom megyei lótenyésztési bizott­ság egyik elnöke, s igy a lótenyésztés emelésének egyik öre, röviden elöterjeszszem. Komárom városa, e vidéknek főhelye azon ki­sebb kereskedőkre nézve, kik a néptől összeszedik a lovakat, s itt összeállítva bizonyos periodicus időben külföldieknek átadják. Egy nemével az öröm- és fájdalom vegyüle'ének néztem egy ily összeállított szállítmányt; örömöm volt azon tu­datban, hogy a magyar nép mily sikerült állato­kat tud már nevelni, fájdalmas volt azon tudat, liogy mennyi alkalmas tenyészanyag vándorol kül­földre, s főleg hogy a tenyésztő, ki annyi fárad­sággal, költséggel és veszélylyel nevelte fel csika­ját, nem, élvezi a teljes vételárt. Tudok reá esetet, hogy a kereskedő 600 ftot követelt azon csikóért, melyért a tenyésztő csak 200 frtot kapott; mily viszásság ! A viszonyok kellő nem ismerése egyik részről, ügyes tactica s immorális eljárás a másik részről, azt eredményezi, hogy a közvetítő bárom annyi árt kap mint a tenyésztő. Alapja nagyrészt mindezeknek a tenyésztő te­•- и I _I I I и a 1" I' и —да Tálig a. Az észak vadonjaiból. (B u 11 e r kapitány : »The wild north land« czimü müvéből.) II. Cerf-Vola és tátsai­Cerf-Voláról már első czikkiinkben tettünk em­lítést, most néhány részletet emelünk ki Butler könyvéből, melyek leghűbb kísérőire, az ebekre vonatkoznak. Három hónapig voltunk Forkban — irja But­ler — s addig Cerf-Vola nagyon kényelmes éle­tet élt ; hébe-korba el-elhuzta a szánkát Fort h la Corneba, vagy a befagyott folyamok sima jég­lapjain, de ez csak alkalmi kirándulás volt neki, máskülömben békében és bőségben élt. De talán igaztalan vagyok, lia azt mondom, liogy békében élt ; mert hogy néhány idegen eb került a kompániába, lett nagy háborúság, melyekben mindig Cerf-Vola maradt győztes, de nem egyszer néhány foga árán lett csak övé a diadal. Emiitet­tük már, liogy igen széles, bozoutos farka volt ; ezt, valahányszor veszekedése volt, hátára húzta, mi aztán olyformán vette ki magát, mint a kö­zépkori lovagok sisakján levő szörbub. Egy napon ismét élet- s halálra való marako­dás fejlődött közte s egy nagytalpu ujoncz kö­zött. Egy esetlen keresztezett fajtájú eb ugyanis, hetetlen értelmetlenségében gyökeredzik, melyen csak egy tollvonással segíteni nem lehet, mert há­nyadik tenyésztő falusi gazda az, ki saját lovának alkalmatosságát s használhatóságát elfogulatlanul megbirálni tudná ? Melyik az, ki tudja, hol hasz­náltatik el lova, s ki a valódi vevő ? — Ő csak any­nyit tud, hogy a szomszéd falubeli kereskedő vette meg, kinek ö már külömben is adósa volt; s ezen emberek elég ügyesek felhasználni az alkalmat, mi­kor tudják : kit mikor adó-és ezyébb követelésekért szorongatnak; vagy liogy kinek van felesleges lova, vagy takarmány hiányában már terhére ; azután más kereskedő ugy sem jön az illető kerületébe. L'gycsen szőtt háló ez, melyben a megfogott mindig a tenyésztő. Gazdasági egyleteink, kik hivatva volnának szinte a lótenyésztés emelésére hatni, ne n töltik be azon ürt, melyet hasonló intézmények külföldön elfog­lalnak. Nem is csoda, hisz alakulásuk oly szeren­csétlen viszonyok közt jött létre, hogy majdnem kivétel nélkül politikai utógondolatok hivták őket életbe; lehet, hogy politikai életünk fejlesztésére hatottak, de a valódi czél, a gazdaság emelésére kevés credménjt mutatnak fel ; s lia van eredmény, az csak a szabály alóli kivétel. Ezen egyletek, nagyon is korlátolt pénz viszo­nyaik között, leginkább kiállítások rendezését cul­tiválták ; melynek súlypontja a lovak díjazásában culminait, s igy a lótenyésztés emelése volt. De ezen kiállítások vesztenek vonzó erejökből, mert alapjok egy-egy fellángoló hazafias szikra, s nem a mathe­matica és finanezia ; s főleg hiányzik bennök azon irányzat, hogy egyszersmind adás-vevésre alapíttas­sanak ; pedig épen ilyen, t. i. az eladó és vásárló közönség biztos találkozási helyének vagyunk hiá­nyában. Meglevő országos vásáraink csak nagyon hiányo­san felelnek meg ezen kívánalomnak, nincs bennök semmi rend, semmi kényelem; nem nyújtanak bizton­ságot arra nézve, bogy a vevő a kívánt példányo­kat feltalálhatja ; sőt kisebb tenyésztők és a jobb istállók egészen távol maradnak a vásároktól. Meglevő viszonyaink között sok a javítandó; első lépés volna a vevő és tenyésztőre nézve egy biztos találkozási pontot teremteni, lóvásárainkat emelni. A felvetett s lótenyésztésünkre nagy horderejű eszme gyakorlati keresztülvezetésére következőkben összpontosul indítványom. Látogatottabb országos vásárainkon a gazdasági egyletek, vagy lótenyésztési bizottságok, vagy a ha­tóság által rendeztessék kiállitás, jelentékeny dijak­mely egyszer már kikapta a magáét, látván, liogy legyőzőjének meggyűlt a baja, s igen alkalmasnak tartván a perezet a bosszúállásra : Cerf-Vola há­tán termett és egész erejéből kezdte ennek bo­zontos farkát tépni és marczangolni. A szokatlan nesz kizavart a szobából engemet is ; épen jókor jöttem, hogy a kíizküdöket elválaszszam egymás­tól és megmentsem Cerf-Vola farkát ; de szorosabb vizsgálat után megyyöződtein, liogy az bizony te­temesen meg van tépve. Czérna és tü segélyével valahogy helyrehoztuk a bajt. Cerf Vola nyilván elértette a sebészi műtét czélját, mert iszonyúakat vonított ugyan minden szúrásnál, dc nem tett ki­kérletet a műtét megakadályozására. Igy aztán helyre volt állitva és odakullogott a szánhoz. Áldott tudatlansága nem sejteté vele, hogy ezt a szánt 2500 mfdre fogja húzni. Nem tudom, hogy olvasóim tudják-e, miféle mó­don használják ama tájakon az ebeket szánhúzásra. A szán egyszerűen két véknyabb tölgyfából áll, melyek széles szijakkal vannak összefűzve, s elölről fel vannak görbítve mint a norvégiai hóczipö ; körül­belül kilencz láb bosszú, 16 hüvelyk széles és igy igen könnyen csúszik el a havas sikokon vagy a jég tükrén. Köröskörül van egy széles szij, mely a szánra rakott tárgyakét összetartja. A felhajtott előrészen van a kutyaszerszám. Egy-egy szán elé rendesen négy ebet fognak, melyek sorban vannak egymás mögött befogva. A legjobb eb elsőnek áll mint »elöljáró« és keresi а nyomokat : ö adja az irányt. Az utána való legjobb eb közvetlenül a szán elé van fogva és kai ; a díjazott példányok vétessenek meg éj sorsol­tassanak ki. A szükséges pénzerő ezen vásárok alkalmára ren­dezett iparczikkekre is kiterjeszthető sorsjegyjáték által szerzeodő be, s a kiadások, dijazás s nyere­ménytárgyak bevásárlása után fentmaradt összeg fordittassék a vásárhely rendezésére, kényelmére s ehhez szükséges építményekre. Nem tudom, nem jón-e indítványom a lajtántuli tartományokkal kötött lottojövedéki szabványokkal összeütközésbe, eliámerem, hogy talán a túlfeszített morál szempontjából is sok szó fér hozzá, dc meg vagyok győződve, hogy európai jelentékenységü ló­vásárjaink lesznek, s el lesz kerülve azon viszás helyzet, hogy a közvetítő, s nem a tenyésztő teszi el a haszon nagy részét. Egyébiránt győzzön, a mi jobb. P u 1 a y Kornél. Wines- és gyep-újdonságok, A közelgő versenyekre, különösen gát- és aka­dályversenyekre az alábbi alkalmas paripák ajánl­tatnak : MILIMAN 7 é. ver. deres her. apja Dá­niel O'Rourke any. My Mary; ezelőtt a verseny­pályán is szerepelt ; kitűnően ugró és fáradhatlan vadászló ; az idén Pardubiczban 28-szor lovagol­tatott ; hiba nélküli, erős egészséges. Ára 1600 ft. MOONLIGHT, p. к. erős, izmos félvér, ki­tűnő ugró ; a mult ösz-szel a tatai tiszti verseny­ben gr. Kálnoky lovagolta. Ara 700 frt. Tulaj­donosuk a sportman pályáját a diplomatiával cse­rélvén föl, s messzeföldte távozván, csak ezért akar tőlök megválni. Megtekinthetők : Országút 39. sz. 2-ik udvar (az állatgyógyintézet mellett). Venni száudékozók értekezhetnek e lapok szer­kesztőjével. * * * ZOLTÁN, Zápolya édes testvére Zetlandtól és Jane Eyertöl ; nagy kedvvel fut és pompásan ugrik. A hadseregi akadályversenyekre vagy a lo­vaglók díjára szép reménye lehetne vele egy vál­lalkozó lovagnak. A ki többet akar tudni, szí­vesen szolgál vele e lapok szerkésztője. Eladó 5—6 pár róka-kopó, nem igen sebesek, de biztosan hajtanak; párjok 50 frt. Hol? Meg­mondja a szerkesztő. Tenyésztésre vagy más czélra eladó volna 2 szarvas és 4 suta. Áruk 300 frt. Többet a szer­kesztő. arra ügyel, hogy a szán ne ütközzék fába vagy fel ne dűljön. A másik két eb sorban e kettő közt foglal helyet. Ez a négy eb rendesen 2 — 4 mázsa terhet visz. Ha a teher csak két mázsa és a jégut jó, vagy a hó elég keményre fagyott, ak­kor egy nap alatt 35 angol mfdet is baladnak. Ha a hó mély, vagy még puha, akkor termé­szetesen lassabban haladnak és 20 — 25 angol mfdnyi utat tesznek meg napjában. Fort Cavltonból, bol a »telelő« ügynökök a ke­leti postát várták be, szép társaságban indultunk el ; hat szán, összesen huszonhárom kutyával, jó hosszú sorfalat adott. Az északi vidékekről való ebek csengetyüket, szalagokat viseltek és mindannyian hatalmas állatok voltak. Indián, angol és frauezia neveket viseltek és ugyanannyi nyelven ösztökél­ték őket a baladásra. Néha csak frauezia nyelven szidták, becsmérelték az ebet, majd meg cree (in­dián) nyelven esedeztek neki, hogy ugyan szedje össze erejét. Igy az egyiknek »Kuskey-tay-o­-atimmoos« volt a neve, ezt, »az ég szeielmére« kérték, tartson lépést a többiekkel. Hajcsárja ün­nepélyesen kijelentette neki, hogy jellem nélküli eb, hogy nagyon roszhirü szülök gyermeke, liogy anyja olyan alávaló eb volt melynél roszabb már nem is lehetett ; liogy ő szégyenére válik szülői­nek is stb. De ezek az ünnepélyes kijelentések nem igen zavarták »Kuskey-tay o-atim moos« stoi­cus nyugalmát. Nyilván meg volt elégedve azzal, hogy haj­csárja csak szitkokat orditoz reá és ebbe belefáradva nem az ö liátán veri cl az anyja bűneit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom