Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875
1875-11-17 / 46. szám
308 Vadász- és Verseny-lap. November 17. 1875. mondom, hogy midőn kimentünk a kárt megszemlélni, a gabnatermés a földig le volt verve s a roppant gyümölcsös fákról a jég még a héjakat is lehaegatta. A legkülönösebb volt az egészben, hogy a szomszédok köröskörül legcsekélyebb kárt sem szenvedtek. A kárszenvedett három fivér tulajdonosok azonban a legnagyobb közömbösséggel vették a dolgot, melyen úgy sem segíthettek. Miután dolguk nem volt, a vadászatban kerestek kárpótlást és engem is megbivtak. Ép akkor terveztek egy vadászatot a Saladillo körül, vagy 20 mértföldnyire a teleptől. Én természetesen örömmel ragadtam meg az alkalmat. Másnap reggel lementünk a »coral«-ba s mindenki kifogta »lasso«-jával a maga paripáját s fölcsatolta a sajátságos szerkezetű recadot (nyereg) s elhelyezte rajta a hátultöltőt. Az ebeket hosszú szijakra kötve, elindultunk. Itt meg kell említenem, hogy barátaimnak kétféle kutyáik vannak a szarvasok, nyulak és struczok hajtására. Az egyik a benszülött faj ; a másik faj angol vérrel kevert. — A legjobbak a kevert vériiek, mert a benszülöttek nehézkesek s hajtásra kevésbbé alkalmasak. Midőn teljesen fölkészülve nyeregben voltunk, nem feledtük el revolvereinket megvizsgálni, mert nem ritka e-et, hogy a vadászok kóborgó indiánokra bukkannak sőt a még veszélyesebb »gan- cho«-kra is, k kkel ugyancsak meggyül a bajuk. A mennyire látkörünk terjedt, nem láttunk mást, mint a véghetetlen Pampast, melyen a messzetá- volból mintha mozgott volna valami. Barátaim egyike csakhamar szarvast jelzett s intett, hogy igyekezzünk feléje közeledni, a menynyire csak bírunk. Ebeinket még mindig magunknál tartók a hosszú szijakou. Egyszerre egy pompás him szarvas szökött fel vagy 30 lépésnyire előttünk s ekkor elbocsátok a kutyákat, melyek nyilként rohantak utána. Az első mértföldön a szarvas csüggedni kezdett s látszott, hogy a falka mindig nagyobb tért kezd nyerni. Már azt hittük, megkaptuk a szarvast. De nem. A szarvas hirtelen oldalugrást tett s az ebek elsuhantak mellette. Kört csinálva újra üldözőbe vették a menekülő vadat. Végre a kifárasztott szarvas ebek harminczadára került. Ép e pillanatban lovam egy »biscachio«-lyukban megbotolván, engem szépen a földre terített, s mikor fölkapaszkodtam, F . . . barátom már a szarvasnál volt s vadászkésével átmetszette a szarvas torkát. Rövid pihenés után tovább lovagoltunk, elfeledve az ebeket szijra fűzni. Alig hogy a hosszú nádasba behatoltunk, midőn egy pompás struez vagy »rhea« kelt onnan ki s tova futott. A falka természetesen utána, noha még ki sem pihente magát elegendöleg. Kezdetben a struez elhagyta őket kitűnő nagy lépéseivel. Hosszas, fárasztó zaklatás után a falka végre körülfogta a nagy madarat. Némi küzdés után megcsípték az ebek szárnyánál fogva. Én leghamarabb oda érkezvén, leugrottam lovamról, s egy j perez alatt elvágtam a madár gégéjét. Midőn az- 1 tán kiterítettem, hogy nagyságában gyönyörködjem, láttam F . . . barátomat a messzetávolból jönni. Csak most jutott eszembe, hogy öt az egész hajtásban nem láttam. Ezt, közelembe érkezve úgy magyarázta meg, hogy mihelyest a struez megszökött, gyanú támadt benne, hogy a nádasban fészkének kell lenni s 15 struezfiókra talált, melyek közül ötöt magával czipelt. Elgondolva, hogy ennyi eredmény egy hajtásra elég, újra fölfűztük a falkát s a struezot föltettük az egyik lóra s a Saladillo folyó felé tartottunk. Útközben egész csoport szarvas és struez falkát találtunk ; de ezeket — más vadat keresve — nem bántottuk. Midőn a folyó partjához érkeztünk, tömérdek vizi madarat pillantánk meg : hattyút, vadludat, flamingót stb. Itt szép sportra nyilt alkalmunk ; de sajnos, hogy töltéseinket csakhamar ellövöldöztük. Miután a lőtt madarakat fölcsomagoltuk, elégülten tértünk a telepre vissza, hol aztán ugyancsak jól esett éhes gyomrunknak a kedélyes ebéd. Az athletikai-club által rendezett »második vetélkedés« a 2 ang. mfd sikver-eny »bajnok« czimért f. hó 14-én (vasárnap) délelőtt program- szeriileg tartatott meg az Orczykertben, az e czélra már f. hó 7-én használt sikpályán. . Már 10 órakor számos érdeklődő — s köztük több bájos hölgy gyűlt össze a Ludovica akadémia immár lombtalan fái alatt. A club tagjai s a Ludovica derék lakói nagy számban jelentek meg. Hely : Elnök és bíró : Kacsóh Lajos választmányi tag. Birótárs : Ferenezy Manó ur. Indító : Oherolly J. művezető. Hely. titkár : fíentaller Lajos ur. A kitűzött időig (7-én estve 9.) senki sem jelentkezvén kihívóid, az e vetélykedést védő : Porzsolt Ernő ur ellen, a feladat az lön, hogy ő, a második küzdelem biztosításául a 2 ang. mfld. távot 12 perez alatt befussa, ellenkező esetben elvesztvén igényét a múlt tavaszi viadalon küzdött győzelem jutalma : a »bajnok« czim iránt. Tíz órakor a birák megvizsgálták a pályahossz kimérését, fnelyet helyesnek találván kitti- Zbtett az induló pont. Pálya kör 959 és yard, melyet 3-szor egészen, s egyszer 2/3-ában körülfutván, az igy nyerendő táv 3520 yardot, vagy 2 ang. mfldet tesz. A jury a czélpontnál, s a versenyvédöje Porzsolt Ernő ur, az induló ponton helyet foglalván, a futam a pontban 11 órakor elsütött pisztoly dördülésére kezdetét vette. A védő az egyes köröket következő idő alatt futotta be : 1. Csonka kör 641*1% yard 1 perez 45 mp. 2. Első teljes kör 959 '/2 yard 3 perez 15 mp. 3. 2~ik teljes kör 9691L yard 3 ] erez 13 mp. 4. 3-ik teljes kör 959*^ yavd 3 perez 17 mp. Összesen tehát: 11 p. és 35 mp A teljes jó eonditióba beérkezett győző rokonszenves éljenekkel üdvözöltetett, s a jury a futamot jónak jelentvén ki, a nagyszámú társaság eloszlott. Az elnökség, nehány később érkezett v. taggal együtt még a Ludovica akadémia igazgatójával Edényi ezredes urnái kívánt tisztelegni, köszönetét mondandó az ismételten tapasztalt szives vendégszeretetért. Ót nem találván, ezt a szolgálattevő örtiszt ur előtt tolmácsolhattuk csupán s igy kétszeresen kedves kötelességet vélünk teljesíteni, a midőn a club köszönetét, itt a nyilvánosság előtt is kijelentjük. E vetélykedés eredménye annál örvendttesebli, mert haladást is tanusit. Porzsolt ur ugyanis e távot a tavaszi vidalon 12 és fél perez al-tt futotta be, tehát most 55 raperczczel rovidebb idő alatt. Még egy győzelem babérait kell Porzsolt E. urnák a jövő tavaszi viadalon megszereznie, hogy a »bajnok« czimet, s vele a club aranyérmét és a serleget magának biztosítsa. Ám ekkorra sokan készülnek ellene, s már is megindult a kihívók training-ja. Eddigi győzelmeit méltán aratta, s hiszszük az utolsó, döntő versenyre is nem lankadó erélylyel s kitartással ké- szülend. A nemes sport érdekében óhajtjuk : Úgy legyen ! A jelen győzelem dija : az ezüst érem, a nov. 7-ki idő elleni versenygyaloglás gzözteseivel együtt, a választmány ülésében közelebb fog kiadatni. Athletáink mind újabb sikerei, hisszük biztosítani fogják ez áldásos intézmény virágzását is hazánkhan. Csak : a szabna láng rósz szokásával szakítunk mindenkorra ! K. L. Vegyes. A kisbéri, bábolnai és mezó'hegyesi állammé- nesekből mintegy 60 db négy éves mén lesz a különböző méntelepekbe való szállítása alkalmával folyó hó 22-én itt Budapesten a kerepesi-ut végén fekvő régi omnibustársulati istállókban közszemlére kiállítva. — Értesülésünk szerint e mének ugyan az nap délutáni 3 órakor a földmivelésUgyi minister jelenlétében egyenként is előfognak vezettetni, hogy úgy az országgyűlési körök meghívott tagjai, mint az országos lótenyésztésügy irán érdeklődő közönség az állami méneseknek ez évi tenyészeredménveiröl tájékozást szerezhessen. * * * A vasárnapi galamblövészetek Székesfehérvárott — köszönet gróf Zichy Jénő fándhatlansá- gáuak — igen szépen sikerültek ; igen alkalmas hely volt erre a polgári lövölde. Két lóverseny volt. A kísérleti lóversenyben (2 galamb) 22-en vettek részt. Nyertes gr. Zichy Béla 6 jó lövéssel egymásután, 2-ik gr. Esterházy László 5 lövessél. — A második lóversenyben (5 galambra) szintén 22-en vettek részt. Nyertes gróf Zichy Jenő 25 méter távolságról lőve; 2-dik gr. Nádasdy Fe- rencz 24 méterről. Részletesen jövő számunkban. * He * Vadruczavadászat ágyukkal. Earl of Vudley ki milliói és nejének gyémántjai által ép úgy mint kiilönczködései folytán ismeretes, e napokban a sleswigi partokra érkezett s abban találta kedvét, hogy a vadruezákra ágyukkal lövöldözzön. E vadászatra ő a »Nordfriesland« gőzöst használja. A kormány jóllehet mindent elkövet, nehogy a költöző madarak vadászata észak felé Pellurosmon túl kiterjeszkedjék, mindazonáltal kérdéses, vájjon e szegény madarak tömeges pusztítása, nem riasztja e azokat el teljesen a nyugoti partoktól. * A walesi herczeg lovai. Angol lapok ama lovak sajátszerü idomitásáról Írnak, melyeknek rendeltetésük, a walesi herczeget az elefántok, tigrisek, drágakövek hazájában hordozni. Hogy a tropikus égaljhoz s az az alatti szokatlan látványokhoz szoktassák e lovakat s különösen, hogy az elefánt és tigrisvadászatokra előkészítsék : a herczeg három legkedvesebb vadászlovát a »Kunias■ sie«-1, »H sliwood«-ot és »Cockney«-1 a zoológiái kert lakóival ismertetgették meg, melyeknek szabadon járó rokonaival Indiában valószínűleg elég alkalmuk lesz találkozhatni. Először is az elefántokkal tartottak előadást a lovak előtt, melyeket egyelőre csak kimért távolban tartottak, hogy lássák, mikép járnak-kelnek ez óriási állatok a bokrok között. Aztán közelebb vezették a paripákat. Ezek eleintén elkezdtek remegni, de aztán lassankint megszekták az elefántot s nem féltek többé, még akkor sem, ha ez ormányát hozzájok érteté. Aztán a rhinocerussal köttettek ismeretséget velők. Ezzel is csakhamar megbarátkoztak, sokkal hamirább mint a tevékkel, melyeknek rútsága nagyobb ellenszenvet s félelmet keltett ben- nök, mint az orrszarvú tombolása és dühösködése. Mikor a lovakat az oroszlán- és tigrisosztályokhoz vezették, akkor a kálitokban rendkívüli ordi- tozás és dühöngés keletkezett. A lovak azonban már minden félelmüket elhagyták, látván, hogy a fenevadaktól biztonságban vannak. Különösen Ku- massie oly kiváncsi volt, akár az iskolás gyermek s rendkívül örült, mikor a zoológiái kertben látogatásokat tettek. * * * Kill a vágányokon. A múlt napokban Angliában a monmouthshirei falka egy sokáik tartott run után ép a vasúti vágányon csípte el a rókát, midőn egy gyorsan robogó, vasút a falkából négy legjobb kopót, melyek közül kettő díjnyertes is volt, betű szerinti értelemben szétmorzsolt. A mozdonyvezetőt, ki állítólag e szerencsétlenséget köny- nyen meggátolhatta volna, mivel a vasút állomáshoz közeledvén, mérsékelt tempóban ment, a vasut- igazgatóságnak bepanaszolták megbüntetés végett. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Per. Nyomatott az Athenaeum r. tára. nyomdájában.
