Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-01-20 / 3. szám

JANPÁR 20. 1875. VADÁSZ ÉS VEHSKSYI.AP. 21 dést nem jósolhatok, mert azon tulajdonsága, hogy füstje nincs s durranása csekélyebb, — mi csakis kacsázásnál volna némi előny — a nagyobb lökerejü s gyorsabban lobbanó fekete lőport a vadászat teréről le nem szoríthatja. — S most más tárgyra. Ha a korona tulajdonához tartozó területen sem lehet az orvadászok szemtelenségének. — mely már annyira megy, hogy a király elől is ellövik a vadat — gátat vetni, mit csináljunk mi a vidéken, hol az orvadászat rendszeresen űzetik ? Mióta a kir. itélő tábla 17056 872.13. B. sz. a. kur. Ítéletében, a kecskeméti vadásztársaságra, az itteni kir. járásbíróság felmentő Ítélete ellen közbevetett fellebezése folytán kimondotta, »hogy a vadászati kihágás csak azon esetben követtetik el, lia az illető lőfegyverét valamely vad elejtésére használatba veszi,« azóta az e vidéki tolvaj vadászokkal birni nem lehet ; mert 'lia a felügyelök által a tilos területen vadászva találtatnék is, ha csak valamely vad elejtésén tetten nem kapatnak, a kir. járásbíróság által el nem Ítéltetnek. A vadászati törvénynek a bíróságok általi ezen téves magyarázása, illetve alkalmazására fel kellene kérni az igazságügyi minister figyelmét, mert az 1872. XI. t. cz. 21. §. szerint a vadászati kihágás ténye megállapítva van, ha valaki a tulajdonos vagy bérlő engedélye nélkül a tilos területen vadász, tekintet nélkül arra, váljon az illető lőfegyverét valamely vad elejtésére használta-e ? A törvény helyes alkalmazása s különösen ha a külső közbiztonsági közegeknek, mint csendbiztosok, pnsztabirák, pusztázó hadnagyok és községi csőszöknek szigorúan kötelességökké tétetnék a vadászati tilalomrai felügyelet, azt hiszem hogy az orvvadászatot nagy részben megakadályozni lehetne. Kecskemét, 1874. decz. 9. В a r t h a Kálmán. Szemle a francziaországi sport mezején Cheret ur és a damremonti oroszlán. — A franczia szakácsművészet : Estovjfade de lion á la méridionale ; Coeur de lion d la Castellane. — A chantilly-i és cendéei szarvaskopáfalkálc. — Vadászat a Hotliscliildeknél. — Ebkiállitás és statisztika. — Mennyi vadhúst foyyaszt Páris — 140.000,000frank évi jövedelem vadászengedélyek után ! ! ajánlva Ghyczy önagymélt. figyelmébe. Galamblövészet, agarászat, csalkopászat stb. (Folyt, és vége.) A falkavadászatnak Francziaországban deczernber közepe felé szintén szünetelni kellett a fagy miatt, de a hónap utolsó hetében a chantilly-i falka újra felvette működését. A vadászok közt voltak : Montpensier és Joinville herczegek, a párisi gróf és Chartres herczeg, az Orleans családból, továbbá Rothschild Alfons báró, Quilet Trubert, Perdrigeon urak stb. E vadászatokon Joinville herczeg falkája működött ; az ebek azon nagyszerű ebgyüjteményböl vétetvén, mely Auvergneben, a Randan kastélyban neveltetik. E napon szarvasra vadásztak, találkozó 9 órakor a blan. champi baraque-nál ; a szarvas bosszú vadászat és igen gyors lovaglás után a Comménc-i tó tájékán fogatott el. A Yendeé elassikus földjén, Rallie környékén van egy falkavadász-társulat, melyek kopói szarvast űznek, s mely november közepe táján kezdé meg vadászatait igen nagy fénynyel és szép eredménynyel. Egy pompás szarvas eresztetett el és fogatott el gyönyörű futam után. A társaság tagjai valamenynyien az alkalomhoz mért vadász-egyenruhában jelentek meg : vörös kabát, fehér nadrág és mellény, vadászcsizma és fekete sapka. Igen sok szép és fiatal nö is követte a vadászatot kocsin, nagyszerű toilcttekben. Resztvettek ez ünnepélyben a következő urak : de Béjarry, de la Debuterie, de Fontaine, Ramier, Egonn'.ére, Chevallereau, de Cautré, Moller, Princeteau stb. A szirvas Bourneau területén eresztetett el, és Piere Blanche táján a dieti hid közelében v olt a hallali. * * * November 22-én a Rotschild család birtokán Ferriéres-ben, Belassise körül nagy lövadászat volt. A három Rotschild báró, Alfons, Gusztáv és Edmond csinálta a honneurs-ökct, a Chartresi herczeg volt vendégjük. Összesen 11 lövész volt, köztük a londoni Rotschild Nataniel, Arthur, továbbá a leköszönt, de helyén maradt külügyminiszter Decazes herczeg, M. Leon Renault, rendőrfőnök, M, de Saint Pierre stb. Lövetett két hajtásban összesen 221 fáczán. Egy a helyszínén servirozott fényes luncheon után a társaság 3 óra felé a Mauny cantonba rándult át, a hol isinét szép számú nyul és fáczán ejtetett. Rá következő héten Aumale herczeg is meghívatott az ugyanott tartott vadászatra. A mi már a lőtt vadmennyiségct illeti, az bizony nem mondható valami fényesnek, legalább a mi vadásztereink némelyikéhez hasonlítva. Mint olvasóink ugyanis emlékezni fognak, nálunk nem tartozik a ritkaságok közé, egy-egy jól gondozott ! területen 600—800 —1000 fáczán elejtése egyetlen vadászaton. Tehát gazdagabb vagyunk Rothschildéknél ? ! — legalább vadban. A Jardin d' Acclimatisationban igen érdekes kiállítás volt a mult napokban, mindenféle fajtájú vadászebekből, melyek a tiszta franczia ebfajok jellegét legjobban feltüntetik ; s melyben a nevezetesebb falkák mindegyike igen szép példányokban képviselve volt. Ilyenek a Saint Hubert ebek. a saintongei-ebfaj, a gascogne faj, vendéei, artoisi és bretagnei ebek, borzebek és beagles ; mindössze körülbelül 100 példányban. * * •* Azon ebek száma, melyek Paris falain belől élnek, a »Ch. III.« egy statisztikai kimutatása szerint, 65,782-re rug. Ezek két osztályba sorozvák, és pedig luxus-kutyák, mely eategoriába foglalvák a vadász-ebek is; összes számuk 47,838 db. és házőrző kutyák, melyeknek száma 17,944 * * * Paris város vadstatistikája 1870-ban. Fogyasztatott összesen 2.365,241 házi nyul, 482,953 tengeri nyul, 8191 db. szarvas és őz, 193,930 nyul, 523,127 fogoly, 1.428,049 pacsirta, 31,044 fáczán, 48,641 erdei- és sárszalonka, 24,446 fürj, 33,807 vadkacsa, 95,070 rigó és fenyves. 15,000 szárcsa- és vízityúk, 54,573 bébicz stb. Az évenkint fogyasztott vad mennyisége összesen 15,000000 darabra rug, összes súlya 20 000,000 kilogramot tesz ki, képviselvén pénzben 38.000,000 franc értéket. Ehhez jön még 17 millió osztriga 2 millió frac értéket képviselvén. Ezen óriási vadfogyasztással némileg összefügg a borfogyasztás is. Ez pedig kitett 1873-ban 417.868,450 litert hordókban és 1.704,935 palaczkot. Mely számokból kiderül, hogy a franeziák s különösen a párisiak nemcsak több vadhúst esznek mint mi, hanem mint Kecskeinéty szellemdus tárczájában »az ivásról« megjegyzé, többet is isznak ; ők ugyanis rendes és szolid borivók, mi meg rendesen nem iszunk, de rendkívüli alkalomkor (dorbézoláskor), mintha kárpótolni akarnók magunkat a nélkülözésért, — határt nem ismerünk az ivásban. * * * Még egy kis statistika. A »Ch. III « legutóbbi számainak egyikében, hivatalos adatok nyomán kimutatást közöl az 1873-ban és 1874. első kilencz hónapjában kiadott vadászati engedélyekről és ezek jövedelmeiről. Es pedig valóban megdöbbentő összegeket eredményez az e czimen az állampénztárba befolyó luxus-adó. Ugyanis 1873ban 5.636,445 engedély-jegy, 1874. első kilencz hónapjában pedig 4.007,295 engedélyjegy adatott ki. Ez engedélyek pénzbeli eredménye számokban kifejezve évenkint 140.011,12b frank óriási összeget tesz ki, melyből, miután egy-egy jegy után az állam 15 francot, a helyhatóságok pedig 10 frankot kapnak, az állam évi jövedelmeként 84.546,685 franc tűnik ki. Ha ehhez veszszük még a fegyverek, ebek, töltések és lőpor (mely utóbbi egyedáruságilag kezeltetik) utáni jövedelmet — kitűnik, hogy az igen sok szobatudós által haszontalan s káros időtöltésnek keresztelt vadászat mily óriási összegeket jövedelmez az állampénztárnak, helyes kezelés és szigorú behajtás mellett. Ajánliuk e számtételeket ű excellentiája a pénztigyminister és honatyáink figyelmébe. Bár a mi eltérő viszonyaink mellett ehhez aránylagos jövedelem is, még igen hosszú ideig nem remélhető, de erős meggyőződésünk, hogy a beterjesztett s isten és a törvényhozás kegyelmebői nem sokára törvényerőre emelendő vadászati adótörvényjavaslatok, szigorú kezelés mellett, sokkal nagyobb jövedelmet hoznak, mint a mennyi előirányozva vau. Sajnos csak, hogy a törvény késői életbeléptetése miatt az idei jövedelem e czimen jelentékenyen megcsappan. * * * Galamblövészeli statistika. A párisi Bois de Boulogne-ban székelő »Cercle des patineurs« mult évi galambszükséglete 40,000 darabra ment, melyből 21,000 darab lelövetett. Ez elég fényes bizonyíték e spoit élénksége és a lövészek ügyessége mellett. * * * Francziaországban egy ott eduigelc ismeretlen sportnemet akarnak behozni : az agárversenyeket, angol példa szerint s különösen M. D.mnetier, ez ügyes és buzgó sportember fáradozik létrehozásán. Szintén angol példa szerint Mr. Aguado a Rallie Sivry szarvasfalka tulajdonosa felhívta a fontainebleaui katonai iskola növendékeit, hogy a falka után vele lovagoljanak ; a mi tagadhatatlan nagy fontosságú a tiszteknek jó lo.asokká való kiképzésére nézve. Mint olvasóink a hazai fálkák működéséről közölt jelentésekből láthatják, nálunk a környéken campirozó tisztek szintén meghívatnak a falkák utáni lovaglásra. Még egy uj sportnem meghonosításáról is beszélnek, a paparhunt vagy »Schnitzeljagdéröl«, mely a nizzai versenyekkor jönne alkalmazásba. Galliacus.. kopésçat, fíalkány, 1874. decz. 31. Több szenvedélyes urvadászt hallottam odanyilatkozni, hogy »ö esküdt ellensége az agárnak, « és viszont szenvedélyes agarászt láttam, kihez ha szerencsém volt házunknál tisztelhetni, soha meg nem állhatta, hogy az udvaron mellette csendesen elhaladó kopóim egyikét, vagy in corpore az egész fajt ne szidta volna: és az ügyes állat mintegy előre gyanítva az ellenséges indulatu ag irász szándékát, gyors félreugrással többször megmenté bordáit az oldalbarugástól. — Ezen vadász,- és a vele ellentétes és össze nem egyezhető agarászati szenvedély alapján, cngesztelhetlen gyűlölettel viseltetnek egymás iránt lovászom és jágerem; kik, minthogy az ellenséges indulatot kutyáim iránt nem gyakorolhatják, a kutyák miatt önön magok ellen fordították. Bár az agarak a kopóktól egészen elkülönítve más koezton vanualc, a lovász pedig a jágerrel szóba sem áll, mégis majd az egyik majd a másik jön hozzám panaszra, hogy az agarak jobb ételt kapnak és a szegény kopóknak nem maradt semmi ; másnap a kopó eszik meg mindent az agártól ; az én nézetem szerint pedig sok a hus a kutyákon, s jobban le kellene hajtani A lovász és jager goudolkozásmódjáért éppen nem haragszom, s rajta nem is csodálkozom: de urvadász, avagy agarász miért nem tartja összeegyezhetőnek a maga idejében e páratlan szép és nemes mulatság mindkét nemét: azt nem értem. Szabolcsmegye Balkány és K.-Léta vidéke különösen alkalmas a szenvedélyes sportsmant mindkét részről teljesen kielégíteni ; mert mig homok-