Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-06-23 / 25. szám

170 VADÁSZ- ÉS VERSENT-LAP. JÚNIUS 23. 187 5. érezve, hatalmasan megrázta fejét s füleit kisza­baditá a bátor férfiú kezeiből, ki ekkor száját ragadá meg, s bár mind két keze megsebesült, mégis oly erővel tartá a maczkó száját, hogy marásra képtelen volt. Emberünk e közben folyton segélyért kiáltozott, s e kétségbeesett birkózás majd félóráig tartott már, midőn az arra járó erdőkerülő meghallván a kétségbeesett kiáltozást, a helyszinére sietett, s látva a tusát, megtámadott embertársa segélyére ment. Távolról lőni nem mert, nehogy vad helyett embert találjon, de megkarülvén a dulakodókat oldalról, mintegy 6—8 lépésnyi távolról lőtt a dühösködő maczkóra, mely rettenthetlen küzdő társát elbocsátva, elesett ; de a lövés még kevés volt, ezt követé egy második, s ez sem oltá el a vad életét ; ekkor a kerülő újra töltött, mely idő alatt a maczkó a közel sürübe búvott, s mély fájdalmában hangos nyögésben vonaglott. A tapasztalt vadász jól tudta, hogy ily nyö­gés után bátran a maczkóhoz nem férhet, mert vidékünkön több bátor vadász visel ily nyögő maczkótól eltörölhetlen bélyeget és emléket, — в ezért lövésre készen és lehetőleg óvatosan közeledett a fekvő e's nyögő vadhoz, mig végre meg történt a harmadik lövés, de erre föfokra hágott a megsebbzett és vérszomjas maczkó dühössége s visz­sza fordulván a bátor de hívatlan megtámadóra, ezt is öldözöbe vette, kinek is töltetlen levén fegyvere, futásnak indult, a maczkó mindenütt nyomába; ezt hallván a menekülő vadász, lélekjelenetét el nem vesztvén, s e vidéken észlelt többszöri tapasz­talás nyomán gubáját akaratosan leejtvén, futá­sát folytatta ; végre a kerülő nem hallva zajt, meg­állott s visszatekintve, a fehér nyakú maczkót gubáján fekve látta, ki még egy ideig nem mert a maczkóhoz közeledni, de látván mozdulatlansá­gát lassan-lassan közelébe hatolt, s látta utósó vo­naglásait, mely pár perez múlva elvégült ; s igy ЖЯ—Ш— I И I • ИМИ III Ii; хжххжхжхххжжхххх Pázmándy Dénes urnák a su­gárúton gyár ntcza sarkán 49. sz. a. újonnan épült palotájában ugy kisebb, mint nagyobb a lehető leg­nagyobb kényelemmel beosztott, koczka padlózattal, s minden egyes lakásban vízvezeték, gázcsöoek és légmentes an­gol székekkel (Closet) ellátott lakások — különösen az 1-ső emeleten, — 11 lakrészből álló s egy kiváló kényelem­mel berendezett, il a <r y s fő u г i I а к á s; efpj istálló 4 lóra, és kocsiszín f. évi ail­gustus l-jét öl jutányos áron bérbe adandók. Bővebb értesítést ugyanott a ház­ban, vagy Császár Ferencz ház­intézőnél, üllői út 1-ső szám, naponta d. u. 3 —5 óráig nyerhetni. xxxxxxxxxxxxxxxx Szegény maczkó megcsalódott Vadász helyett gubát kapott ! — Kelt, T. Remete, 1875. junius 21-én. д. P. * * * A »Politikai Ujd.« mult heti számában a kö­vetkező medveviadal leírását hozza, melynek valósá­gáért ugyan jót nem állhatunk, de az igen kezdetleges irály némileg arra mutat, hogy nem rendszeres kacsagyártó tollából ered. »Csik-Szen'.-Domokos köz­ség birájának tudomására esett, hogy azon köz­ség Sipos nevü erdőségében medve nyomát észlel­ték. Nem késett a biró Márton János azonnal haj­tóvadászatot elrendelni, s május 27-én d. u. a maga és esküdttársa Albert János vezetése alatt a községbeli 10—12 vadászszal és 70 — 75 hajtó emberrel, a balánbányai igazgatótól az ottani 4 vadászt is kikérve, azokkal együtt kiszállott a községtől mintegy 4 mértföldnyi távolságra eső emiitett helyre. Ott megháltak, s 28-án kora reg­gel a vadászok két szakaszu állást foglaltak cl, a rengeteg erdőségben, kősziklák alján — a haj­tás megkezdetett, s 10—11 óra tájt a külső ál­lasbeli vadászok meglátták, hogy egy bival nagy­ságúnak tetszett medve állásukra eregel, s midőn két vadásznak lőhető czéliiányba érkezett — egy­szerre rá lőttek, s a medve azonnal el is esett ; az egyik vadász Máté Jánosnak golyója hátge­rinezét sértvén meg, képtelenné lett futni, a másik golyó az első lapoezkájába fúródott. A medve borzasztólag ordított, a közel levő fákat rágta, tépte, mig egy fa mellé hanyatt esett. A vadászok oda mentek, sőt egyik tréfálóan szólítgatta : »hujj nye, hujj nye!« — Egy másik meri bátor (vak­merő) igen közel ment, mire a többiek intették, hogy ne menjen oly közel — s ime a medve, a mint hanyatt volt, frissen fejét felkapta a lejtőre befordult, a vadász után kapott s annak ülő ré­szét lábával megmarkolta, maga alá rántotta, rá HIRDETÉSEK. feküdt és jobb karját keresztülhgrapta. A többi va­dászok mellé szöktek — egyik a medvének olda­lába. másik a fejébe lőtt, s az állat csak ekkor vesztette el erejét, hogy a maga alá kapott va­dászt meg nem ölhette. A medve száját puska­csövekkel kellett kétfelé feszíteni, és csak ugy sikerült kivenni abból a vadász karját. A vadász­nak ülő részén, a mint a medve megmarkolta, harisnya-nadrágja, inge összeszakadt ; sértette na­gyon a testet is, de nem halálosan. A sebzett va­dászt vizbe vezették s megmosták, mig a többi a medvét szekérre tette. Balánbányán — mert ott kellett elhozni — tömegesen tódult a nép csodá­jára. Ottan megmérték a medvét: 3 mázsa 96 fontot nyomott (tavaszi időben.) Öreg emberek állítják, mikép akkora medvét nem igen láttak még. A balánbányai orvos nyúzta meg, mert bő­rét ki akarta tömni ; megnyuzása és húsának szét­vágása alkalmával 19 golyó találtatott benne, melyekből 7-et régi lövésnek bizonyitnak a be­forrás jelei : gyomrában egy nagy darab lóbőrt és két lófület találtak. Kiszámithatlan kártól, vesz­tességtöl mentetett meg e vad elejtésével a vidék, az emiitett biró erélyessége által ; adjon Isten a községnek sok ily tapintatos elöljárót.« * * * Megjelent és beküldetett : »Schützenbilder aus Ungarn«, irta Kimnach Károly, a budai lövész­egylet tagja. Ara? — E diszes kiállítású füzet a budai lövészegylet egy deputatiójának uti élmé­nyeit irja le, melynek szerző is egyik tagja volt, s mely az eperjesi lövészegylet zászlószentelésére indult volt Eperjesre, s e mellett Felső-Magyar­ország egyéb kelyeit is meglátogató. A mü elég frisen s vonzólag van irva, nagy előszeretettel a lövészet ügye iránt ; — csak azt sajnáljuk, hogy német nyelven, mely körülményt azonban a budai polgártársaknak a magyar nyelvben való járat­lansága eléggé indokolja. STOLP KÁROLY könyvkereskedés és kölcsönkönyvtár, Budapest, váci utca 7. szám. > 32 « 3 -e 32 g -iá n 3D ^ ф § aj • — ii s»- и я q M & и U-i о s3 рч hí о h ос Dr. Kneschke által szerkesztett $> erős ltötetü Alton cimíí munka alulirott könyvkereskedésben az eddigi bolti ár 86 forint 40 kr helyeit, a hallatlan olcsó áron fűzve 16 frt SO krért, vászonba kötve 25 ft 50 krért csak is nálam kapható. Ezen hives, rendkívüli szorgalommal a genealógiai és heraldicai téren hírneves szerző által összeállított és díszesen kiállított munka c«ak még 120 teljes példányban létezik; kérem az érdeklő tisztelt közönséget becses meg­rendeléseit minél elóbb hozzám intézni. Stolp Károly könyvárus, Budapest, váci utca 7. sz. SA h 4 H h hi "fi vi 1 ф -í сл -­s. © 0 s — • Со с se 1 »4 3 © Ml г 3 ф. гл sc • œ. 32 PC I ©: «г s® . с: i я с: i Я «и -о -s •urçzs Roqn jotj-i úsadupng^ 'jyiAÁuoíiuosoipÁí щ вэрэ^ршэчлтСирч ÄlOHY Я cTIOIS Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fer. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom