Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875
1875-01-20 / 3. szám
18 VADASZ- ÉS VEKSENY-LAP. JANUÍK 20. 1875. egyes vidékek sajátságai figyelembe vétetnek ugyan, de ez nem terjedhet annyira, hogy miattok az összes magyarországi verseny-anyag ezélszertí kipróbálásában a helyes arány szenvedjen. — Ily értelemben csodálkozni kell Sopr*ny azon kívánságán, hogy a számára kimért államdijakból a 400 aranyat is 2 évesek számára akarja átváltoztatni, midőn úgy is 4 dija volt már tavai is, melyben illykoru lovak résztvehettek. Kolozsvár a mellett, hogy e különben jelentéktelen gyep számára adott 1000 aranyból úgy is 300-at csupán Erdélyben nevelt lovak számára tart meg, azt akarja, hogy az egész magyar birodalmi lovak számára nyitva álló 200 arany szakittassék kétfelé, s 100 arany ismét kizárólagosan erdélyi lovak számára tartassák vissza, — inidön pedig a magyarországi öszszes versenyekben úgy is résztvehet. Ugy hallottuk, hogy e kívánságokat az összérdekkel nem tartják egyesitbetönek. Ha ehhez megemlítjük még, bogy a kassai és debreczeni 200 arany dijakból a külföldi lovakat szintén kizárják, úgy röviden jeleztük a jövő versenyek programmjait. A bécsi J'oekey-club jun. 29-én tartja közgyűlését. Szándékában van a bécsi Derby-dijat 10,000 forintra emelni. Gr. Nyáry Tamás inditványt adott be, hogy az életfogytiglani tagoknak ezentúl díjtalan belépésük legyen a bécsi és pozsonyi pályára. Egy másik tag ez esetre azt indítványozza , hogy az életfogytiglani tagok azon kedvezménye, miszerint lovaikért csak fele bánatot fizetnek , ez esetre megszüntessék. Fontos kérdések, melyek bizonyára érdekessé teendik ez ülést. Krischnáért a lajthántuli kormány 6000 frtot adott gr. Kinskynek, s Csehországban fedező ménül fogja felállitni. Ugyancsak gróf Ivinsky Oetavián késznek nj'ilatkozott, hogy a gr. Pálffy János által a pozsonyi gyepen abbahagyott 50 arany dijat ezentúl ő adja, kikötvén, bogy e verseny feltételeinek megállapítását reá hagyják. fcQpéfeíP, Tekintve azt, hogy Magyarországon mostanában oly sok lovat vásárolnak Európa majd minden hadserege számára, miszerint a hadügy- és honvédelmi ministerium sarkalására még kormányunk is arra gondol, miszerint a remonta-lovak árát legalább 300 frtra emelje : bizonyára nagyon helyes volna, lia módokról gondolkoznánk, mint lehetne e roppant lóvásárlásokat oly formán szabályozni, miszerint ne csupán a lócsiszárok, hanem a tenyésztők is húzzák belőle a hasznot. Mert bizonyára nem lesz titok senki előtt, miszerint azon pár millió forintból, mi ily módon jő az országba, a tenyésztők, különösen kisebb gazdáink, alig felerészét kapják, a másik fele pedig egy csapat élelmes izraelita tárczájába vándorol. Nagy kár, hogy felsőbb helyen ügyeimet nem szenteltek már régen ez ügynek; s ideje volna, hogy kormány és tenyésztők egyetértve, ne csak megkönynyitsék a lókivitelt, de akként szabályozzák, miszerint a lótenyésztés csakugyan jövedelmező ága legyen mezei gazdászatunknak. Az országos, valamint a vidéki lótenyésztő bizottmányok volnának hivatva első sorban gondoskodni arról, miként lehetne vásárlót és tenyésztőt — természetesen a nagyban vásárlókat értve, s ezek közé tartozik a hadsereg és honvédség pótlovazási bizottmányai is — a közbenjárók kizárásával, meghatározott időben és helyeken összehozni. Ezzel megnyitjuk a discussiót e tárgyról, s reméljük, hogy visszhangot kelt az országban. Esterházy Miklós gr. A debreczeni lovaregylet vagyonkimutatása 1875. január 1-én : Vagyon: Epületrovás 12,556 frt 15 kr. Felszerelés 941 » — » Részvénydij 2,330 » — » Bánat tartozás . . . . 10 » — » Különbözők . . . . 185 » — » Összesen 16,023 » 15 » Teher: Szenvedő kölcsön rovás . . 1,000 frt — kr. Egyenleg mint vagyon . . 15,023 » 15 » Összesen 16,023 » 15 » Forgalom kimutatás az 1874-ik évró'l. Bevétel: 1874-ben befolyt földhaszonbérlet ' 1,425 frt 50 kr. 1874-ki versenydíjak, tét, bánat, induló-, gyep- és állványjövedelem. . . . 9,910 » — — Részvénydíjak és befolyt . . 545 » — — Összesen . . 11,880 » — 50 Kiadás: Földhaszonbérletre tett kezelési költség . . . . 412 frt — kr. Kifizetett dijakéit- és bánatok 9,624 » — » Kezelés és gyepfentartási költs. 1,07 2 » 08 » Szenvedő kölcsön kamat . . 107 » 57 » Visszafizetett kölcsön . . 600 » — » Felszerelés 20 » — » Egyenleg 44 » 85 » Összesen . 11,880 » 50 » Führer, titkár. és gyep®Mjd]Q:iíttág@(t A Carnivalhoz fedezésre küldendő kanczák egyelőre Pestre, a nemzeti lovardába küldendők ; hol a rendkivüli hideg és jeges idő miatt mind az istálókban mind a fedett lovardában uapisétájokat sokkal kényelmesebben tehetik. Mihelyt az idő lágyul, azonal kiküldetnek Carnivallal t á i i i a Nfzza, január 14-kén 1875. (Eredeti levél.) I. Gyermekkorom bölcsődalaként hangzik még előttem egykori tanitóm regeszerü mesélése az öiökkék-egü Nápoly, a levante: kecsekkel biró Bosporus, kivált annak arany-szarva, a sima árnyalatokban díszelgő Rajnaviéék-, a vadregényes, bérezés Helvétia-, vagy a költői Provence-ról ! Ki ne vágyott volna, a tájképi gyönyörök e fénypontjait életében legalább egyszer láthatni ? Magam is engedtem e vágynak s megszemléiém mind e pontokat, sőt néhányat több izben is. Bámultam természeti szépségeit, elragadtatám antique kincsei által s élveztem gyönyöreit. De mindezeknél még mennyivel szebbek , mennyivel igézőbbek a liguriai tenger ama partjai, melyeket az egykori »nizzai grófság« képezett. Ez a Riviera di Ponente, Ventimille és Nizza közt fekvő tájrész, melyet általában »La corniche »-nek neveznek. A tengeri havasok óriási hegylánczai a partok felé meredek fokokban esnek le, s éles sziklás uyujtványok alakjában merülnek el a smaragdzöld tenger árjában. Az eg, es lépcsőzetek közt nyájas öblök domborulnak, melyekbe a nap forróan löveli sugarait, s sugarai a csaknem függélyes sziklafalaktól s a tenger tükrétől visszaveretnek e az Afrikából jövő déli légáramlattal összevegyülnek. Innen jön, hogy éghajlata oly enyhévé válik, miszerint itt még télen is valódi afrikai vegetatió diszlik szerteszét. A mindennapi narancs-, czitrom-, olajfák, a legkopárabb sziklákon is vadon növő opuntiák, agávék, áloék, kaktuszok- és myrtákon kivül, a nemes banánok , a sudár pálmák s az ausztráliai disznövények egész serege teljes flórban illatozik. S mind ez nyilt kertekben s épen a téli hónapokban. Sőt, daczára hogy már január 14-dikét irjuk, a fürdés sportját a szabad tengerben még sokan űzik, s köztük számos nő is. Mi csuda tehát, ha ezen édeni földrész évről-évre többek által látogattatik, s különösen Nizza, Monacco, Cannes, Mentone és San Remo gyors progressiókban fejlődik. Mindezeknek legfőbb metropolja Nizza, mely már eddig is óriási kiterjedést vett, s melynek enyhe éghajlata alatt a beteg ép ugy megtalálja baja üdvét, gyógyulását, mint az egészséges és gazdag főúr nemes szórakozási eszközeit. Midőn ez utóbbiakról van szó, nem lesz érdektelen a nizzai »étranger« napirendét megtudni. Ez mintegy a következő : a rendet megszokott vendég a délelőtti órákat a szép természet élvezetének szánja. Kirándul kocsin, lóháton , csónakon vagy gyalog a szép »canipagne«-ába, elmegy Villefranche-ba, Beaulieu-be (la petite Afrique), Faliconba, a St. Jeani félszigetre, vagy az egy órányira fekvő Monaccóba, mely tájképileg nem csak a legszebb pontja Európának , hanem mindennemű szórakozási élvezeteket is nyújt ; vagy pedig kirándul gyalog a Mont-Chauve-ra , a Mout Boronra, Cimiez-bo stb. Délután rendszerint a Quai Masséna, a Promenade des anglais vagy a Jardin publique pálmái alatt sétál (a nizzaiak corsója), hol a délutáni eoncerteket élvezheti. — Este a Cercle de la méditerrané, vagy a Cercle Massena termeiben találkozunk vele. E casinók az angol cerclek mintájára vannak berendezve, nagy fénynyel s kényelemmel. Minden héten egy-egy matinée dansante-ot rendeznek, melyeken vagy 1000 ember részt szokott venni, az élite-társaságból. Azonkívül a farsang ideje alatt 4 nagy bált is adnak. De ezzel a tánczvigalmak száma nincs befejezve, mert majd minden nagyobb hotel és pensio, melyeknek száma Nizzában 68 , időnként élité-bálokat rendez, melyek ép olyan fényesek szoktak lenni, mint a eerclc-éké. Sőt a villefrancliei szabad kikötőben horgonyzó idegen hadihajók közül is, például a-.i amerikai »Franklin«, hetenként egy fényes tánczmatinéet ad a fedezetén. S végre fenmarad még az egyesek salonjaiban lefolyó estélyek, melyeknek száma csaknem légió. De a nizzai vendég itt nemcsak tánczvigalmat, hanem mindennemű más mulatságot is talál. A szinbázak közül : théâtre français, az olasz opera, a théâtre des folies és a Cirque anglo américain minden nap ad előadásokat, s alig múlik hét, hogy egy vagy más hires művész hangversenyt ne adna. A közbeszéd tárgya azonban jelenleg főleg a monacói galamb-lövészet, a nizzai lóversenyek s a »carnaval« körül forog. A monacoi nemzetközi nagy galamb-lőverseny és a nizzai lófuttatások programmja e lapok hasábjain már közölve volt. Legyen szabad azokat itt chronologice reeapitulalni, s aztán contemplálni is : Január 19-ikén: galamblövészet — Prix d' Essai — egy műtárgy és 2000 frc. Január 20-dikán: lóverseny — Prix der Haras 3000 frc — Grand Prix de Monaco 10,000 fcs. — Prix du Conseil général 2500 fcs. Január 22-és 23-ikán : galamblövészet — Grand Prix du Casino — egy 3000 fre-nyi értékű műtárgy és 20,000 frs. Január 24-ikén: lóverseny — Prix de Monte Carlo 5000 fres. Prix du chemin de Fer 2500 fcis, és Prix du Cercle Massena 3000 fcs.
