Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-01-13 / 2. szám

14 VADÁSZ ÉS VERSENY-LAP. AN И ÁR 7. 187; gondoskodtam. Szerencsére másnap éjjel egy j bizonytalan lévén kis eső permetezett, s a mint reggel kimentem i lövéseim. felől, mily hatást tettek nyomozásra, csakugyan ráakadtam az oroszlány nyomaira, melyek egy mély vízmosásba vezettek, mely a hegyről jött le s melyben a vadállat láthatatlan jött le a síkságra. — Hamar elhatározám magam, s leshelyül egy bokrot választék, hová a délután folyamában egyik puskámat tettem, s hol egy gabonás zsák, melyet a derék pék kölcsönzött, — plaidemet szintén ellopták a gonoszak — szolgált fekhelyemül. Ezután mindennap alkonyat előtt kimentem leshelyemre. Én istenem ! pedig mily hideg volt e kopár magaslatokon ; de én csak vártam egész éjen át, a nyomorral és szélvészekkel daczolvá, hogy a jószerencse kereke iuegforduljon. Az oroszlán minden éjjel ordítozott közelemben, de nem jött lövésre. Vén ravasznak kellett lennie, s igy megfogható, hogy már rajt nem vesztett a három év alatt, mióta tudniillik e vidéket rendesen látogatá. Különösen, miután még az a hire futott, bogy nem rég egy aszszonyt és több arabs vadászt már megölt és felfalt. Az arabok végül vonakodtak reá vadászni, mondván, bogy a golyó nem fogja, s kár lenne időt és még több emberéletet vesztegetni. De én meg voltam győződve, hogy e babonás hitet csak az oroszlántól való félelem öntötte az arabokba, kik czélzás nélkül lőttek reá azon izgalom folytán, melyet az állatkirály megjelenése bennök keltett. Deczember 5-kén este, kissé későbben mint máskor, épen ötödször mentem ki leshelyemre, midőn, még mielőtt helyre érkeztem volna, düb örgést hallottam, olyan formát, mintha egy b ika közeledett volna felém az ösvényen. Hirtelen félrevetem zsákomat, s egy bokor mögé húzódva, a szárdoktól kapott puskámat, mely pedig négy golyóra volt töltve (egy öreg tromblon) mellém teszem, a péklegény puskáját (melynek egyik csöve két golyóra, a másik báromra volt töltve) pedig kézbe kapva, kissé nagyon is izgatottan vártam az ellen közeledtét az ösvényen, mely a bokor mögött vezetett el. Az oroszlán mind közelebb jött, közbe egyetegyet ordítva, de még nem láthattam. Még nem sötétült volna be egészen, de e pillanatban sötét ködfátyol ereszkedett a begyekre, a szél kísértetiesen süvöltött, s minden oda mutatott, hogy szélvihar van közeledőben. Szerencsére a szél szemben jött, s nem árulá el jelenlétemet a közeledő vadnak, kit féltérdre ereszkedve és egy-egy ujjamat a ravaszon tartva, elhatározva vártam. Egyszerre az ösvény sötétjén egy pár pliosphor-szem tündöklését láttam, mely sietve közeledett. Ekkor lelkemet istennek, testemet pedig annak kegyelmébe ajánlva, ki először meglátni találja — czélzolc. s a mint a nagy oroszlán 50 centimeternyire közledik fegyverem szájához, mindkét ravaszt elnyomom ! — A vad egy óriás nagyot szökkent a légbe és borzasztó orditásba tört ki, mi közben én eldobva a duplát s a másik fegyvert felkapva, néhány lépésre hátrálok és néhány pillanatig lélekzetvétel nélkül állok. A. sötétben persze semmit se látha tarn, de az oroszlán — liörgéséről Ítélve — halálküzdelmében látszott vergődni, mig én a bokrok között tovább állottam, még mindig Az éjjelt a helyszínén töltöttem, s a mint a regg pirkadni kezdett, tartalék fegyveremet magamhoz véve, keresésére indultam, s csakugyan megtaláltam néhány lépésnyi távban a mély vizmosta árokban mozdulatlanul elterülve. A borzasztó lövés oly közelről egész homlokcsontját összetörő. Nem soká élhetett. Lehetetlen elmondani, mennyi fáradságunkba került a vad hullát a mélységből felhozni, miben a szárdok s egy pár emberünk segített. Képzeljen az olvasó egy 5 mázsás állatot, melynek hossza egy öl ! Végtére dél felé mégis elértünk Philippeville-be, a hol az egész lakosságösszegyűlt az óriási állat megtekintésére. Húsát azután kivágták és eladták. Ez a hírneves damrémonti oroszlán története, a mely pusztításait 10 lieunyi kerületen űzte és Philippeville-től 9 kilométernyire esett el főtanyája közelében ; de a ficzkónak ezenkívül még sok tanyája volt, s ez nehezítette meg annyira kézrekeritését«. * * * Ez érdekes vadászatnak azonban még egy utójátéka is volt. Cheret ur ugyanis az oroszlán egy részét elküldte a »Ch. III.« szerkesztőségének, s az friss állapotban meg is érkezvén, nevezett lap főszerkesztője, Mr. Alfred Didót fényes lakomát rendezett a nemes vad és a merész vadász tiszteletére a párisi restarateur-ök egyik leghíresebbjénél, Magnynal, melyre az egész szerkesztőség hivatalos volt. Magny meg is felelt a benne helyzett bizalomnak és oly ebédet készített, mely ugy a ritka vadnak mint a szintén nem mindennapi alkalomnak tökéletesen megfelelt. íme a menu : Iluitres de Marennes. Beurre et Olives, l'otage Tapioca et bisque. Bouchée á la Reine. Barbue sauce hollandaise. Filets á la Rossini. Estouffade de lion A la Méridionale. Coeur de lion à la Castellane. Coq da bruyère flanqué a bécasses. Petits pois. Biscuit glacé. — Borok: Chablis, Sauterne, Champagne, Roussillon, Bordeaux, Corton. A borok egy részét Moréal de Crevans ur, szintén munkatársa »Ch. 111.«-nek szolgáltatta. Az ebéden mindössze 19 en vettek részt. Magától értetődik, hogy s legjobb kedélyhangulatban folyt le a lakoma s hogy a toastok sem hiányoztak, ugy Chéretre mint Magnyra, mint az ünnepély két fő hősére és okozójára, s még igen sok jelen és távollevő személyre. * * * E nevezetes lakomához két tálat szolgáltatott a Chéret- féle oroszlán. Az emiitett lap közli a ritka vadpecsenye elkészítés módját, és kissé maliciosusan ajánlja azok figyelmébe kik a valóban királyi vadhoz előbb-utóbb hozájuthalnának. Érdekesnek tartjuk ini is, bevezetésül azon rovatunkhoz, melyet ez évben nyi'ni szándékozunk »Vadászkonyha« czim alatt. Estouffade de lion à la Méridionale. Az oroszlánhust tedd egy fazékba és önts főléje vörös bort, hogy egészen elfedje; azután tégy hozzá egy kevés eognacot, babérlevelet, kakukfüvet, vörös és fokhagymát, sárgarépát, petrezselymet és szegfiibor.-ot, s hagyd az egészet 3 napig állni ; letelvén az idő, vedd ki, szárítsd fel jól egy kendő, el, tisztítsd meg az ideg és inrostoktól, azután vágd cl lilékbe, spékeld meg ezeket és oliva olajba téve süsd ki hirtelen tiiz felett. Ha mindkét felől jól megsültek a filet к, önts hozzá a fentebb emiitett marinadéból körülbelül egy harmadot, tégy hozzá egy narancshéj harmadát és hagyd e sauce-ban körülbelöl 4 óráig lepárolni. Végy ezután szép olivákat, blanchirozd ezeket s tedd a sauee-ba x|

2 órával a feltálalás előtt. A filet-k azután egy kerek tálba rakatnak koronaalakban, az olivák körülrakatnak és a sauce föléje öntetik. Így kerül az »estouffade« az asztalra. Coeur de. lion (oroszlányszív) a la Castellane. Végy egy font szalonát és egy font sovány borjúhúst, s vágd el mindkettőt dió nagyságú darabokra ; pörköld meg a borjúhúst egy kissé hirtelen tiizön, ugy a szalonnát is, s erről a zsírt szütd le ; azután törd meg mozsárban együtt mind kettőt, tégy hozzá egy kis sót, borsot, szerecsendiót s egyébb fűszert, keverd meg jól és tégy hozzá egy font apróra vágott csibehust ; önts hozzá azután egy kis cognac-ot és madeirát, s egy fét font apróra vágott gombát. E faschéval azután tölsd meg a szivet, takard be egy bálóba, csinálj hozzá lisztből, vizböl s egy kis sóból tésztát, pástétom formára tedd bele a szivet és liagyd 3 '/

2 óra hosszat sülni ; elkészülvén, önts hozzá egy demiglacet. és garnírozd töltött gombával. A »Ch. III« példájára mi sem tehetünk egyebet, minthogy e szakemberek állítása szerint — délicat dolgokat, olvasóink figyelmébe ajánljuk ! (Folyt, köv.) Äsgarpliiat» кщтжц*. A Bács-Bodroghmegyei agarász-egylet által m. 1874. évi deczember hó 27-kére kitűzött vegyesverseny a fagy és havazás miatt meg nem tartatván, ujabbi verseny határidejéül a már közlött helyen s programm szerint, rendkívüli közgyűlés határozata folytán f. évi január 14-én fog megtartatni. O-Moravicza, 1875. jan. 1. К о V a t s i t s К á г о 1 y, e. j. Г ! ce s л „ к. 1874. sept. IG., 17. és 18-án nmlts. gr. Festetits T. keszthelyi urodalmában tartott vadászatokon részt vett : gr. Kinsky Rudolf. Cserkészeten más nem volt, vadászat egész éven nem tartatott vadkimélés tekintetéből. Elejtetett 2 szarvas, 8 őzbak, 7 vaddisznó, 49 vadrueza, 57 erdei szalonka. 33 nyul, 5 fáczán, 73 fogoly, 8 vadlúd és 83 vizi szalouka. Összesen 327. Keszthely, 187 4. decz. 4. Riedl Ödön, erdőm ester. * s Az 187 4. évi vadászati idényben, vagyis október hó 15-től deczember hó végéig a szomolnoki uradalomhoz tartozó kincstári erdőkben, (28,000 holdon, elejtetett : 2 vaddisznó, 41 nyul és 32 őz, 19 császármadár. Szomolnok, 187 4. decz. 31. Fuchs Szilárd, erdőmester. * * . * A es. kir. család gödingi uradalmán mult decz. 15-kéu (egy napon) tartott udvari vadászaton lövetett : 22 őz-vad, 30 fogoly, 1104 nyul, lő tengeri nyul. 152 fáczány, Összesen 1373 db vadH о 11 á u, erdőmester. Gr. Zichy György. Camill és Aladár gróf»k nagy-'.ángi (Fehérmegye) fekvő urodalmukban m. decz. hó 28-dik napján két hajtásban történt nyulvadászat alkalmával elejtetett : 500 nyul és 10 fogoly. Z. J. # * * Tisztelt szerkesztő ur ! Ez évben pagonyomban csupán csak : 1 10-es szarvas, 8 nyul, 4 őzbak, 9 erdei szalonka (ta1 róka, vaszi húzásban) és 1 nyest, 4 vadkacsa ejtetett el. — Különben mostani pagonyomban-, csak medve és szarvas létezik bővebben. Sztavnán, 1874. decz. 28. Lukács Antal, m. k. erdész.