Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875
1875-04-21 / 16. szám
114 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. ÁPRIL 21. 1875. nyezik Humbert herczeget ; s a Gisualdo hg, a Barr acco, Pallavicinoi marihesek, hg Pedimente, gróf Brambilla stb. valóban ritka lövési iigyesse'get tanúsítanak. 1871-ben Mii ály orosz nagyhg volt itt epv d?rabig, s a király rendeletéből az egész park rendelkezésére állt ; deez. 3-kán egy cserkészet alkalmával, mely csak 2 óra hosszat tartott, két lövésre 3 dámvadatt lőtt. Az itteni vaddisznók a legjobbak déli Olaszországban, bár igen kis termetűek. Ez, mint mondják, a vízhiánytól származnék, mi St. Leucio környékén oly nagy, hogy az itatásra szükséges vizet hordókban kell hozatni s a parkban kiállitni. E jó fajta vadsertésből nemrég 85 darabot élve szállítottak át a Pisa melletti, Tombolo nevii királyi vadaske tbe ; 25 napig tartott, inig ennyit befogdosták, többnyire vermekben, hol mindaddig hagyták őket, mig mérgüket kidiihösködték ; azután összekötözve, s faketreczekben vasúton szállították őket tovább, mialatt erősen kellett őket itatni. Vadorzókban itt sincs hiány. s « x Szalonka vadászatok;a nézve az olasz királyi parkok közül legelső Cor di sellő, mely nem mes-ze Capita városától nyugotra fekszik, s hol a szalonkahúzás idején néha 200—300 darab lövetik egy nap, daczára bogy a környező földek mivelés alatt állnak. Cordisello III. Károly király teremtése, kinek itt ménese is volt; fia I. Ferdinand megnagyobbi totta e helyet, sok földet vásárolván hozzá, s a körben 12 olasz iniglia nagyságú területen később a szarvasokat és vaddisznókat is meghonositá, halála után 1828. körül azonban e két utóbbi vadfaj ismét kiveszett, s azóta csak szalonkákra, rókák- és nyulakra vadásznak itt. Mint már fent emiitettük, a szalonka vadászoknak Eldoradója ez, s az itteni vadász jegyzőkönyvekben csodálatos mennyisége az elejtett hosszácsöriieknek van feljegyezve. így р. o. az 1828 decz. 5-—11-ig tartott 6 napi vadászat alatt, mely Krisztina, к Többi spanyol királynő tiszteletére tartatott, lövetett itt 515 erdeiszalonka, 13 őz, 10 róka, 4 vadsertés, 4 nyúl és 2 erdei tyúk. 1867-ben egyedül decz. 3-kán 207 darab szalonkát lőtt itt a királyi fővadászmester és a vadászszemélyzet, melyet a Flórenczben idözö királyhoz küldtek el. 1869-ben, nov. 16-án és nov. 22-kén, tebát 2 nap alatti vadászaton, Humbert hg és vendégei 369 szalonkát, 12 rókát, 11 nyulat, 21 rigót, 7 pintyet, 6 varjut stb. lőttek. — Egy héttel később, nov. 29-kén a déli sirocco szél miatt nem húztak a szalonkák, még is az éppen ott időző király, alig pár vadász kísérőjével, s egy pár óra alatt 47 szalonkát lőtt, s ismét pár nappal később (decz. 9-kén) a koronaherezeg, 6 vendégével, 6 óra alatt 114 db szalonkát lőtt. — Ebből következtethetni, hogy egy-egy idényen 1000-en felül megy az itt elejtett szalonkák száma. Róka is szép számmal van e vidéken, s azelőtt római szokásként lovon vadászták kopókkal ; most leginkább a szalonkavadászatok alkalmával vagy lesen lövik őket, sokszor a fákról, melyekre menekülnek. A rókavadászatnak egy sajátságos neme is divatozik itt »<on le t lelle« nevezet alatt. E czélra az erdőnek egy részét, melyben a kitett csal dögre sok róka gyűlt össze, kötéllel körülkerítik, s e kötelekről sok szin szövetek lengnek, mikor aztán a lövészek állást foglaltak volna, hajtók és ebek bocsáttatnak a sürübe, melyek a lövészek felé terelik a ravaszokat, ezek azonban a szines szövetek közt nem memek átosonni, s az itt álló lövészeknek hosszas!) ideig czélpontul szolgálnak. Régi vadászok azt állítják, hogy e vadászat spanyol eredetű. Midőn Gemaldo hg ezt az uj dynastia alatt először alkalmazá, nem hitték, hogy eredménye lesz: de miután 30 róka hullott el a lövések alatt, nem kétkednek с zélszerüségén. A rókák túlnyomó száma nem a legkellemesb szomszédság az itteni fáczányokra, mind a mellett is szépen gyarapodnak ez utóbbiak, mert itt kevés a vadorzó. Az itteni vadászatok jövedelmezőségéről azt irja a mü szerzője, hogy az igen tetemes, s mintegy 250,000 lirára rúg ; azonban maga is hozzá teszi, hogy ebbe a mivelt földek haszonbére is beszámíttatott. x x x A királyi vadászatokhoz számították ezelőtt a Terra di Lavoro-ban fekvő Calvi nevü pagonyokat is, hol régebben bőségesen volt vaddisznó és őzvad is ; szalonka-vadászatai is híresek voltak, kivált tavaszszal. Mostanában az egész vidéket gabonaföldekké törették fel, vége a vadászatnak, de helyette mintegy 58,000 lira haszonbért jövedelmez évenkint. x x « Az utolsó két vadasterület, melyeket megemlíthetünk, a Tor cin с-i és Mastrati, mintegy 1000 hectár nagyságú területen ; melynek egy része a hegységbe húzódik, mindkettőt III. Károly király rendeztető be s köritteté el. A bejárás egy hidor. át történik. A vadaskert közepén egy kéjlak és egy ezirkus van melvbcn hajdan a vadszertéseket soron hajszolták és elsidával döfték be. Most is van ott sok vadsertés, e mellett özek rókák sőt farkas is ! Itt sokszor tartatnak udvari vadászatok, midőn a király a Yenafroi leirt, kastélyban szokott hálni. Viktor Emanuel ő felsége 1860-ban nov. 7-kén vadászot itt először, és pedig a Garigliano melletti csata után mindjárt A koronaörökös hg csak 1870ben látogatá meg először e helyit, s másodszor 1871-ben. Az első izben, január 7, 8, 9 és 10kén 72 darab vadat lőtt, köztük 17 db sertevadat, 17 őzet és 22 szalonkát, másod izbeni ott létekor 49 db vadat ejtett el, köztiik 34 vadsertést. A torcinoi vadászterület sokkal látogatottabb, mióta a király Rómában iité fel székhelyét, mert Torcino csak 5 1u órajárásnyira van az örökváostól, s ebből is 4 órái utat vasúton lehet végezni. • A torcinoi vadasterületek egyik érdekességét a farkasok gyakori megjelenése képezi, melyek vonítása — kivált a tel ï üzekedés idején — gyakorta felháborítja álmából a barocconei vadászmestert. A koronaherczegnek is volt már alkalma egy ily hangverseny hallásában gyönyörködni, s másnap ö csapott nekik egy concertet, hajtók lármájával és puskalövésekkel, melytől egy pár ott is hagyta a fogát. Torcino másik érdekességét egy rablóbanda képező, mely a hires Fuocco kapitánysága alatt, több évig tartózkodott e királyi területen , innen űzvén mesterségét, s mely daczára hogy az ellene küldött katonai erőt vadászok vezényeltek, csak vezére eleste után hagyá el — feloszolván — a királyi parkot. Jelenleg e részben teljes nyugalom honol ott. X x x Egy másik hires vadashely volt régebben Persano, hol 1829. február 1 1-kéu, egy vadászaton, mely a szász-koburg hg tiszteletére rendeztetett, majdnem hihetlen mennyiségű vad ejtetett volna el; igy például 1058 dámvad (1 ?), 27 7 vadkan, 316 vademse, 17 db gimvad (8 aganesár és 9 suta), 287 lapátos, 134 gentili (?_i, 615 szalonka, 34 róka, stb. Összesen 2891 db *ad. Olaszfoldön majdnem hihetlen mennyiség. IIa azonban ez adatok helyesek , ugy a persanó i pagony (Nápoly közvetlen közelében) valóságos vadász Eldorádo volt, s kár hogy felbagyatott ; nagyságát 3270 heetárra becsülték. * * * A királyi vadászatok utolsó szervezése a nápolyi tartományokban 186 6-ban történt. E szerint az összes személyzet egy igazgatóság alatt áll, melyFelelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Jáa. Fer. nek székhelye Nápolyban van. Ez ismét a király fövadászmestere és fövadász rendezője alatt, kik mindig a király székhelyén tartózkodnak. A nápolyi főigazgatóság alatt 4 vadászhivatal van, a Capo di inontei, melyhez a Lafavorite és quisiaui teriiletek is tartoznak ; a easertai (St. Leucioval), a Cardisellvi (Calvival), és végre a torcinoi, melyhez a mastrati nem igen fontos hely is tartozik. Az uj dynastia alatt az örök fizetése is javult; most havonkint 60 lírát, szabad lakást és fát kapnak, mint azt sok mással együtt Giuseppe Rosatt tanulságos müvéből olvassuk. * * * (Hazai fövadászterületeink történeti, topographiai és vadállományát ismertető ily közleményeket is szívesen vennénk. A szerkesztő.) vegyes. A »Société, d' Encouragement«, a francziaországí lóversenyek föprot ctora, egy közelebbi gyűlésében elhatározta, hogy ezentúl versinypályaira sem kocsinak jönni, sem azokra tot riisateurt, esernyőket, vinni nem szab id. Továbbá tilos minden olyas ínamifestatio, mely a bookmaker foghilkozására mutatna. * X X Ugyancsak ezen »Société d' Eucowragement« ál, tal a francziaországí gyepeknek adott dijak öszszege 745,000 frink tekintélyes összegre rug. X •y. » Mire e sorok megjelennek, a » Société hippique françaises által a párisi Palais de 1' Indnstrie-ben rendezett lókiállitás már végét érte. April 4-én, vasárnap nyittatott az meg és tartott april 20-ig. A kiállított lovak 112 díjban s 73,000 frank díjösszegben osztozkodnak. A » concours« programmja a következő : első héten ment végbe a lovak vizsgálati és osztályozása ; a második hét első felében osztattak ki a dijak, azután következett, az ügető, ugrató és vadászlovak megprobálása. Záradékul nagy carroussel, lovagolva a sain-eyri katonaiskola növendékei és a táborkar tisztjei által. A Société hippique szándékozik különben a Parisban évenkint megtartott lókiállitáson kivid, ilyeneket a vidéki nagyobb városokban s különösen a lóti nyésztési kerületek központjain is rendezni. A hadügyminisztérium is áthatva e kiállítások fontosságától a kiállítás helyein az ottani helyőrség tisztjei által rendezendő carrousselek által akarja az érdekeltséget fokozni és a látogatók számát emelni. X * * Az állami telivér fedező mének száma Francziaországban. A franczia állami méntelepekben ez idő szerint 223 telivér tenyészmén létezik; ezek közül 119 angol, 93 arabs és 11 angol-arabs származású. — Létezik még a méntelepekben 915 félvér mén és 20 éarossier-faju mén, vagyis összesen 1158 mén. Az 187 4-ben írre nézve hozott törvény szerint e létszám 2500-ra emelendő. így tehát összesen 1342 db lesz még beszerzendő. Táviratok. Pozsony, april 20. Loraglók-egyleti dij : Az e'sö dijat gr. Kálnoky Hugo nyerte Virago nevii telivér kanczáján ; 2-dikat : Sacbse hadnagy a 3-dik dzsidás ezredtől (Carnival-féle szürke heréltjén). Négyen lovagoltak. Pozsony, apr. 21. Csarnokdij : Preserver 1, Brigand 2 , bárom futott. Cseklyészdij : Hektor 1, Walkyre 2, négy futott. Államdij: Przedswit 1. Schwindler 2, négy futott. Eladóverseny : Rotunde, kiegyezés. Akad. verseny : Söllinger Voltán 1, Kinsky Rudolf Ernán 2, négy indult. Nyomatott az Athenaeum nyomdájában.
