Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-01-13 / 2. szám

12 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANUAB 13. 1875 Ménes- és gyep-ujdonságok. A Carnivalhoz fedezésre kiildeu lő kanczák egyelőre Pestre, a nemzeti lovardába küldendők; hol a rendkívüli hideg és jeges idő m ;att mind az istálókban ir.ind à fedett lovardában napi­sétájokat sokkal kényelmesebben tehetik. Mihelyt az idő lágyul, azonal kiküldetnek Carnivallal együtt Megyerre. — Minden erre vonatkozó tuda­kozódások Szathmáry úrhoz intézendök. Gr. Eszterházy Miklóst ujabb sajnos veszteség érte ; Newmarketben idomítás alatt levő 1 éves sga m csikaja (ap. Blair Athole a. Freekirk) ugyanis meghűlés következtében származott bél­görcsb n kimúlt. Ez már most a 4-dik igen értékes versenyló (a Buccanecr-Canace csikó, Stiizzel és az előtt még egy Sieeplechasser) melyet rövid pár év alatt vesztett. Fedező mének. Ifj, Gróf Nádasdy Ferenez nádasd-ladányi mé­nesében (posta állomás) 1 és fél órányira Sz.­Fejcrvártól, fedez 1875. febr. 1-jétöl jun. l-ig DAMI 6 év, s sötét pej mén up. Dollar any. Officium. Telivér kanczát 100 írtért, félvér kan­czát 50 írtért. OSSIAN 5 éves sötét pej mén eredeti nor­mán faj ap. Jean Bar any. Lapin ; 40 frtért. Is­tálópénz 5 frt. zab, takarmány piiczi áron; jó istálokról gondoskodva van. Jelentések Mentler Gyula kasznár úrhoz cziin­zendök. A nagy-szalánczi telivérménesben (a magyar éjszakkeleti vasút állomása) fedeznek a jövő há­gatási idény alatt : KETTLEDRUM, (az epsomi Derby nyer­tese) sgi tv. in., ap. Rataplan a. Hybla. Idegen telivér kanczákat fedez 250 frtért. Istállópénz minden kancza után 10 frt. ROTHSCHILD, sp. tv. m, ap. Midas a. Clelia. Idegen telivér kanczákat fedez 50, fél­vér kanczákat 25 frtért. Istállópénz minden kan­cza után 5 frt. Széna és zab piaczi árak szerint számittatnak. — Bejelentéseket elfogad gr. Forgách László Nagy-Szalánczon Kassa mellett. CARNIVAL 1875. febr. 1-től fogva Ká­posztásmegyeren : telivért 105 frtért, félvért 62 frt­ért fedez. — A kanczák számára jó istállók, boxok és paddokok vannak. 1 kancza napi tartása 1 fit 30 kr. 1 csikó » » 60 kr. Istálló és paddok pénz 20 kr. az angol királyné jobb szeret a szobatudósok kö­rében s Íróasztala mellett, mint lóháton s az ö hü sporting lordjai s gentry-je között, s egy kis titkos irigység a legalább e tekintetben jobban situait főnemességünk irányában. S z e r k.) A sziget egyik »leghatalmasabb« bunterjeinek egyike volt a boldogult Mr. Assheiton Smith is, ki még nyolezvan éves korában is ugy ült a nye­regben, mint valamely fiatal ficzkó. Több mint félszázad óta lovagol Wilton lord is a rókafalka után lankadatlan erővel, s oly jó látképességgel hogy a fiatal embereken is túltesz. Bizton hiszszük, hogy mindazok, a kik csak látták az osztrák császárnét a vadásztéren, azon meggyőződésben élnek, hogy ő a mi kedvelt angol sportunk örök ifjúságát biztositja, s ha ő a tél folytán körünkben maradt volna, sok kellemes lát­ványnak leendett szemlélője az ashby-pasturesi és slianktoni meetek alkalmával, kivált ha ő fel­sége istállójának legjobb hunterje bájos úrnőjé­vel mindenütt a repülő falka nyomában lett volna. * Igy ir az angol lap. Courtoisienek tarthatuók egy idegen fejedelemnő iránt,ha előttünk ismeretlen személyről volna szó. Mi­után szonban Magyarországon s különösen a rákosi vadászok előtt oly jól ismeretes azon sylphid termetű és elbájoló szépségű hölgy: egyszerűen annyit mondhatnuk, hogy igen találóan festette őt. Hol több kanczához legényt is küldenek, egy­egy kancza 1 frt 10 kr. naponként. Bejelentések a pesti verseuy-egyleti titkárság­hoz intézendök, hol a kanczák elvitele előtt min­dennemű járulékok lefizetendők. HORROR, ap. Zetland, a. Crafton Lass — King Tómtól, fedez 50 forintért és 2 frt a le­génynek. — Az 1875., 76. és 77-ben fed:zendö kanczák ivadékai a Honor-Stakesben Kassán fut­hatnak. 20 kancza A beírásokat elfogadja Szath­míry Mihály számtartóuál Bátyún magyar éjszikke­leti vaspálya állomás ; zab és széna piaczi árakon kapható. STANLEY, apj. Knowley auyj. Allegra. Fe­dez telivér kanczát 100 frtért, félvér kanczát 50 frtért. Bejelentések Beesőn istállómesterlicz intézen­dök Tatára. VÁÜÁS'Z^PÜiyL Az lW4-diki szarvas-idény a gödöllői kor. uradalom egy részében (Szent-királyi erdők ) Az 1874-diki őszi idény, részint folytonos szá­razság, részint a később beállott kemény fagyok következtében nem mondható kedvezőnek, mint szinte az eredmény sem, mert tekintve erős vad­állományunkat, ezen pagonyban 14-esen felüli szarvas nem ejtetett el. Részt vettek a cserkészetben: О Felsége legke­gyelmesebb Királyunk, Rudolf koronaherczeg ó es. kir. fensége, Ferdinand Toscanái nagyherczey ó cs. fensé­ge, továbbá Leopold bajor kir. kerczeg ö fensége, Ho­henlohe főudvarmester 5 herczegsége, Latour tábor­nok és О Felsége több hadsegédei. A majdnem 4 hónapon át tartott cserkészetek minden egyes esélyeit azon oknál fogva : mint­hogy ezen becses lapok keretét nagyon is megha­ladná, mellőzöm, s csakis egyes érdekes mozzana­taira szorítkozom. Az összejövetel rendesen az úgynevezett vas­kapunál volt, mely ezen pagony legmagasabb pontját képezi, és a szél helyes iránya itt észlel­hető. Ámbár mult őszszel sokszor megtörtént : hogy a rendes nyugati és északnyugati szél kelet és délkeletivé változott; már pedig tapasztalt vadá­szok tudják: mennyire kellemetlenül akadályozzi ; sőt nagyobbrészt meghiusitja a cserkészetet a szél folytonos váltakozása, mert ily esetben rit­kán sikerül az erösebb vad megközelítése. A szarvasidényben elejtetett ezen kerületben 2 darab 8-as, 6 darab 10-es, 9 darib 12-ös és 8 darab 14-es. Legjelesebb példány volt egy, a Ligeti erdőrész­ben elejtett 14-es, melynek bal agancsa a ró­zsájánál 4" átmérőjű volt. Ezen rendkívüli kép­ződés nyilván onnan eredett : hogy még fiatal ko­rában az agancstő gyökét megsértette, mely kitá­gulván, valósziuü : hogy évenkint igy rakodott fel. Volt egy, már évek óta ismert rekedt hangú szarvasom, azonban oly practicus, hogy sötétben váltott ki, és lővilágosság előtt, hajnalban megkö­zelithetlen siirü tanyáján dudált. Végre szeptem­ber 24-én még is rajt vesztett. Holdvilágos est lévén, biztonságban vélte magát, és az Abroncsos vágás kis tisztásán udvarolgatott, a midőn egy jól irányzott nyaklövés véget vetett boldogságá­nak. Kíváncsian hozzá siettünk, és mily nagy volt csodálkozásunk, hogy csak tizes. Hanem azért oly ritka példány volt : hogy felért egy ti­zenhatossal. Rendkivüli, koszorú forma, 41" ma­gas és fent majdnem összenőtt, gyöngyözött erős agancsai voltak, melyek bámily gyűjteményben kiállják a versenyt. Megkezdődött később a tehenek lövése ; — ez még több elővigyázatot igényel, mert a szarvas­idényben elvadittatván, oly annyira figyelnek, hogy csakis a legnagyobb óvatossággal közelithetők meg. No de megjött valahára a várva várt hó, most aztán én voltam elememben. Képzeljen magának t szerkesztő ur egy deszkából összetákolt, zöldre befestett alacsony kis szán kát, ebbe egy pár be­bet mitott löbiztos mokányt, kocsiskép ezerény sze­mélyemet és kész a fogat. Nincs ezen szerkezet­nek se part, se lejt, mert ilyen müvei bárminő hullámos talajon biztosan szánkázhatunk. Két Íz­ben részesültem azon véghetetlen szerencsében Ö Felségét szánon vihetni; az eredmény mindkét délu­tán 5—5 szarvastehén volt. Mult hó 2 7-én Rudolf koronaherczeg О с s. к. fensége, Latour ő exja kíséretében szinte száuon vadászott. A inidön а szentpálhegyi fennsíkra ér­tünk, láttunk egy akkora vadmacskát, mint a leg­nagyobb róka. Nem is csoda, ha a kártékony vad nagyon kifejlődik, mert jut neki elég pecsenye, miután ritka eset, bogy — lia az elejtett vad éjen át künn marad — meg ne kezdetnék. E délután szinte esett 4 szarvastehén. Volt az ünnepek előtt egy hajtóvadászatunk is rókákra, de az idő ked­vezőtlen lévén, csak 4 róka és 2 szarvastebén esett. Az összes eredmény ezen pagonyban : 26 szar­vas, 28 tehén, 1 őzbak és 4 róka. Valkón, 1875. január 5-én. Huber Béla, kir. föerdész. A Szilágyságból. Falusi magányomban, hosszas évek hallgatása után, újból megkísértem szót emelni mint öreg vadász — mert ezt bátran elmondhatom, ki 1817-től fogva vadászfegyvert hordok. Több ifjú vadász­társam által felszólittatván, hogy miért lettem olyan rest : ezen szemrehányást elfogadom rész­ben, de más felöl nem annyira a restség, mint az elkedvetlenedés, a vidékünkén napról-napra ha­nyatló vadállományok pusztulása és azon számta­lan kihágások, vadorzások s rendeletlenségek lá­tása és tapasztalása miatt. Van ugyan vadász­törvéuyiink, de »bolond Istókként« mondván : »nincs haszon benne« ; inert hiába, a legjobb tör­vény is, ha annak megtartását a közigazgatási hivatalnokok nem támogatják, és hébekorba a csendőrök a vadőrök kihágásait még csak fékezni sem igyekeznek , alegszorgalmatosabb erdészszemély­zet minden igyekezete mellett még sem lesz lát­szatja. Tudnék egy néhány esetet felhozni, hogy a hivatalában hiven eljáró erdő- és vadász fel­ügyelő büntettetett meg a vadór helyett, pedig nézetem szerint a vadőr nemcsak simplex tolvaj, hanem gyilkos is. Régebben már kifejtettem volt, hogy a jó va­dász nem egyedül az, a ki egy marék sörétet beletömve a puskájába, le tudja lőni a vadat, kivált nagy hóban, vagy egy sürü pagony mellett leselkedve : hanem az a ki a tenyésztésre gondot fordit. Hazánkban kevés vidék bővelkedhetnék annyira vadban, mint ezen kevésbbé ismeretes Szilágyság, mely talán csakis rosz utairól, járhatatlan lyukas hidairól van említésben. Hej ! máskép volt ez fiatalabb koromban, hol még az erdők királya és dísze a szarvas is létezett erdőinkben, melyek­nek most már csak agancsait mutathatom elő ter­memben ; még csak az 1860. előtti esztendőkben is több ifjú barátimat és vadásztársaimat mulat­tattam meglehetős eredményekkel, midőn két három napi vadászat alatt több vadat ejtettüuk erdeim­ben, mint utóbbi években egész esztendő folyta alatt, pedig erdészeim most is teljesitik tisztjö­ket ; tehát nem annyira az elrestülés mint az elkedvetlenedés és az eredmény csekélysége okozza, hogy megszűnteiéin nagyobbszerü vadászatimat s mivel a vad annyira meggyérült: hogy mulatság helyett csak unalommal láthatnám el barátimat; ismételve mondom, hogy ha a sok rendbeli kihá­gásoknak, mindenféle puskásnak korlát nem te­vődik, végképpen kipusztulunk а vadból ; de van ebhez reménység ? A vadásztörvényben emlités van téve a vadász­terület bérbe kiadásáról. Ujolag egy kérdőjelet kell tenenm : hogy hány helyt tartatott árverezés?

Next

/
Oldalképek
Tartalom