Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-01-21 / 03. szám

2(5 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANUÁR 28. 187 4. Gr. Forgách László. Fidget 2989 Franc Magon 1496 Vivacity 1085 Firefly 675 Aurora 661 Flyer 332 Montagnard 70 7308 Blaskovi eh-Sztár ciy-Batthyány. Cromwell 1619 Corvette 147 7 Czimbora 1160 Bajnok 995 Olga 760 Tápio 533 Grollo 140 6684 B. Betlimann S. Johanna 3450 Delphine 1802 5252 Gr. Tarnou-szky J. (Dzikow). Hannah 2700 Elektra 1605 Meteor 520 4825 Gr. Zamoiszky István. Csatár 2345 Grabiec 1100 Concession 100 Vesta 25 3570 Gr. Eszlerliázy Imre. Bajadere 1610 Goldstar 1430 3040 B. Springer Gusztáv. Serapliin 3023 Schawel Jak ah. Plumpudding 2632 Camomile 1571 Veda 960 Charlatan 405 Lady Counnyngham 37 5 Defender her. B. Oppenheim. Monseigneur 261 3577 2640 ái L Gr. Sztáray János. Rubicon 2316 Almos 205 2521 Gr. Lamberg Henrik. Star of the East 2017 Ifj. gr. Károlyi István. Primrose 1185 Camors 618 1803 Ohocky lovag. Zmrok 660 Massinissa 530 Pan 132 Pax 60 Missio 36 1418 Sollinger foh : Codrington 1500 Vacano fohgy. Magnificus 1190 Gr. Lamberg Per. Whim 1 047 Gr. Potocky : *Red Rower 1045 Gr. Stubenberg : Navigateur 785 Myslovszky lov. : To Ona 560 Gr. Tamovszky : (chorzelowi) Przekora 450 Folko fbhadn. Pull Devil 450 Ifj. gr. Henckel

: Purveyor 300 B. Bánffy Albert : Babám 250 Van Son ur : J et 205 Her Ith föh.

: Hajós 190 fí. Growestin: Polly 125 Gr. Bethlen S. Zsivány 125 Gr. Pininszlcy : Emancypatha 105 Tuczinszky lov. : Clown 100 The Wren 590, Hanczar 560, Ottilie 100. G y e. p & r d e k CL A káposztás-megyeri Studfarm, melyről már többször megemlékeztünk, most rendeltetésére készen áll. Mihelyt az idő kissé lágyulni kezd, Carnival átköltözik oda a pesti lovardából, hogy az idei fedezési idényt már ott végezze, s vele a kanczák is. Tágas, szellős istállók, boxokkal ellátva, s mintegy 3 holdnyi bekerített legelő (paddok), a szél ellen védő ültetvényekkel környezve, s lejtős napos oldalán friss vízzel és egy színnel készen van, hogy a kanczák. különösen a csikókkal érkezettek, szép időben a friss szabad legelőn kijárhassák magukat. Ez bizonyára oly előnyös változtatás a Carnivalkoz küldendő kanczákra nézve, mit a tenyésztők érdekében megemlíteni szükségesnek véltünk, miután, mint tudjuk, sokan vannak köztük, kik igen szerették volna kanczáikat e jeles ménnel fedeztetni, de sajnálták azokat a pesti örökös istállóéletnek kitenni. Carnivalhoz még mindig lehet kanczákat jelenteni. Cotswoldot az idén b. Badvánszky N. ur bérelte ki a lovaregylettől, hogy — — — ménesében felhasználja; Zetlandot pedig gr. Bánffy György birtokára küldte. Egy sajnos dolgot kell egyúttal megemlítenünk. Az aradi pálya napjai meg vannak számlálva, s az idén már nem lesznek versenyek a marosmenti mezőn. Ezrei a verseny barátainak semmi váratlan dolgot nem mondunk. Bégen el voltak készülve kimúlására. E pálya nem életképes, mint azt évek liosszu sora bizonyítja. Dijjaira — melyek nagy részét úgyis csak egyesek áldozatkészsége pótolta — alig pár nevezés történt az utóbbi időkben, s többnyire kiegyezés- vagy valkowerrel végződtek, miután szeptember hava, midőn a versenyek történtek, a versenyistállókra nézve igen alkalmatlanul volt választva; s ez még alkalmatlanabb lenne most, mióta a sopronyi pálya támadt, s Kassa is septemberre tette át meetingjét. Nyugodjék tehát békével. Aranyait az életképes Soprony jobban fogja használni. A lissai istálló árverése — mint halljuk, teljesen megkiusult. A versenylovak közül egyetlen egy sem kelt el. A idomitásba állított 2 évesek közül ifj. gr. Festetich Tasziló még az FelÄi yatósz-iajzoi Csetneky-tűl. III. RÉS Z. Apró torténetek a Felvidékről. (.Folytatás.) 3. Hiába való fáradság! Az ötvenes évek elején történt, hogy a Sztraczenán állomásozó berezegi főerdész az első havakban kerülői által egy medvét csapáztatott be oly erdőrészben, mely a város tulajdona. Midőn a dobsinaikat erről tudósította, nem mulasztotta el figyelmeztetni s kérni őket, hogy bármily kis számban, de csak sietve jöjjenek ki, a medve oly biztos, mintha megkötözve volna, a meghajtandó terület is kicsi s közel van, s csak néhány darab hajtóra van szükség. Ezen biztatásra kiment egy csapat városi vadász s illő villás-reggeli után magukhoz vévén a főerdésznél várakozó néhány liajtót, megindultak az illető erdő felé. Útközben élénk vita fejlődött ki a felett, kié lesz a meglövendett medve ? A városiak magoknak vindicálták, mert: Göször a terület a hol fekszik, városi tulajdon, másodszor a vadászok túlnyomó többsége szintén városi, s harmadszor a medvét okvetlenül szintén városi vadász fogja meglőni. A főerdész ezeknek ellentmondott s maga részére ügyvédkedett, a következő bizonyítékokkal : Először : a medvét ő nyomoztatta ki, másodszor a bajtókat ő állította ki, s harmadszor vagy ő maga vagy kerülői fogják a maczkót elejteni. Sok pro és contra után barátságosan osztozkodva abban állapodtak meg: Először : legyen a fej s bus a városiaké, másodszor : legyen a csuha a főerdészé, s harmadszor legyen a lődij azé, aki meglövi. így értek jó harmóniában az illető helyiségre s azt csendesen körülfogták. Azonban a vadászat nem várt véget ért, mert a talpas még csak ideiglenes vaczokban, s nem a körülvett erdőrészben, hanem előtte egy kis gazosban feküdt, s a hajtók felvonulásakor ezek háta megett kirohant s kereket oldott, igazolván ama régi példabeszéd igaz voltát: »Kern kell addig a medve bőrére inni, mig elejtve nincs!« Lehangoltan tért vissza a társaság. Mond" ják, bogy a főerdész hosszú s kissé vékony orra ezen idő óta datálódik, s bogy a városiak égő boszujokat a sztraczenói korcsmán hütötték, nem kegyelmezvén abban sem sörnek, sem bornak, sem pálinkának ! 3. A nagy Ii a v a k. 1859-ki deczember 19-kére egész Felső-Gömörben, de leginkább a begyek közt oly nagy havak estek, minőre a legöregebb emberek sem emlékeztek. Több nap telt el, — néhol egy-két liét — mig az országutakon a közlekedés megnyílhatott, s nevezetesen Dobsináról a Huiletz-völgyére vezető utat — jó időben IV2—2 óra — bárom napig ásta s taposta 200 ember és 300 ökör, mig azt a sok vaskő s szénfuvaros részére némileg járhatóvá tehette. Sztraczenótől lefelé a H u i 1 e t z völgye igen szűk, sziklás s erdős hegyek közt vezet be mintegy 4 mértföldre, mig AVagendrüssel szepesi bányavároskát éri. A völgy e hosszúságában csak két helyütt tágul ki kevéssé, képezvén sziklás fenyvesekkel körülövedzett gyönyörű rétségeket. Első helyen a dobsinai városi olvasztó fekszik, s tőle néhány puskalövésnyire két szepesmegyei falucska, Imrickfalva és Istvánfalva, alkalmasint a magyar birodalom két legkisebb helyisége, mert mindegyik csak néhány házikóból áll. Második helyen gr. Andrássy Manó huiletzi pusztája s a felsőmagyarországi bányapolgárság nagyszerű rézolvasztója (Györgyhuta) van, s itt visz keresztül a rozsnyó-iglói postaut. E két szélesbedésen kivül a völgy mindenütt szük, s néhol egészen összeér j nek a két oldal hegyei, alig engedvén a Huiletz vizének helyet. Az egész völgy hosszában