Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-03-11 / 10. szám

R ebrUar 18. 1874. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 77 hető tetemes haszon kilátása által ösztönöztetni fognak arra, hogy Anglia e's Irland lótenyésztését alaposan tanulmányozván, az ottani tapasztalato­kat nálunk is értékesítsek. Angliában az észszerű tenyésztési elvek hagyo­mányként szállnak apáról fiúra, s igy az egyes nemzedékek által a lótenyésztés fejlesztésére for­dított szellemi munka, a törekvés és kitartás által szerzett tapasztalat és elért eredmény nem vész el; söt nemzedékről nemzedékre mindig nagyobb -értelmi tökévé válik, molynek gyarapodó kama­tait az angol tenyésztő abban élvezi: hogy a fej­lődő culturalis viszonyok által igényelt különféle használati fajokat saját akarata szerint előállít­hatja, s a természet titkait ellesve, öntudatos te­remtő kézzel annak műhelyébe nyúlhat. Joggal fordul tehát az egész világ állattenyész­tőinek tekintete Anglia példája felé. Kövessük e példát, tanuljunk mi is az ango­loktól alapos észszerű tenyésztési eljárást, tanul­junk tőlük kitartást a józan törekvésben, és hig­gadtságot a tapasztalat által hibásnak bizonyult kisérletek kikerülésében. Addig, mig az általuk elért sikerből, úgy mint szintén az általuk elkö­vetett hibákból is saját tenyésztésünkre nézve ta­nulságot nem merítünk, addig soha nem fogunk a saját lábunkon megállhatni, — addig a nélkülöz­hetlen angol tenyésztésnek állandó adózói mara­dunk. A vadászatokra visszatérve, ki kell emelnem, hogy nálunk a külterjesebb földmivelési viszonyok, sik földön kevés akadály mellett igen sebes ira­mot követelnek, s igy tehát vadász lovainknál első kellék a vér és gyorsaság. Szerencsés és irigylésre méltó tehát nálunk azon lovas, ki köny­nyebb test súlyánál fogva telivér lovon követheti a falkát, mert a testesebb lovas, ez idő szerint, még igen nehezen talál az országban súlyának megfelelő erős félvér vad ászlovat. Angliában s még inkább Irlandban, a legnehe­zebb lovas is bőven válogathat a legkitűnőbb va­dászlovak között, s a mely uton ők elérték ezen czélt, azon uton mi is elérhetnők azt, s ez által te­nyésztőink roppant jövedelemforrást nyernének. Irlandban a nagy teherre alkalmas erős vadász­it! telepedett meg társaságunk némely év­ben hétszámra a tavaszi vagy őszi vadászatok idejére, s innen indult naponta vadászni más erdőkörökbe s ide tért éjjelre vissza. E tanya volt a legbarátságosabb, vigkedvü társalgások­nak, a levert kedélyű lebangoltságnak, az érde­kesen oktató komoly beszédeknek, vig tréfák­nak s leghallatlanabb vadászbazugságoknak tanuja, színhelye. Sok kedves emlék fűző­dik hozzá s a néha napján bárom vármegyéből itt találkozott, együtt szenvedett, együtt mula­tott jó társakhoz, barátokhoz. Egy ily, sok év előtt megejtett tavaszi vadá­szatok egyik részletét akarom naplóm után elbe­szélni, azon elmúlt időknek emlékeül, midőn a pezsgő nemzeti tetterő a politikai térről leszorít­tatván, a zsandár, fináncz s bezirker előtt elzárt magán baráti társaságokban annál fesztelenebb mulatozásban nyilvánult; — emlékeül a sok évig fenállott csetneki vadásztársulatnak, mely a megváltozott birtokviszonyok miatt hasonló vadászterületekkel s hasonló szervezettel soha többé fel nem támadhat; s végre azon kedves barátoknak is emlékeül, kik abban résztvevőn saját kalandjaikra fognak ismerni. Szélyel ve­tett minket azóta a sors, elöregitett a családi gond s az életkor, megnőttek nekünk már a hegyek s e vadásztanyán egymással az életben találkozhatni reményünk többé nincs ! (Folytatás következik.) 1 lovak is többnyire telivérmének után neveltetnek, csakhogy az ottani értelmes tenye'sztő nagy kü­lönbségét tesz teliver és telivér között, s mindig csak oly mént választ, mely származása, képes­sége és alakja után a kitűzött tenyésztési czélnak megfelel, és a birtokában lévő tenyészanyaggal teljesen homogén. A vadászlovak tenyésztésére tehát Irlandban oly telivérméneket használnak, melyeknél több a test és kevesebb a tüz, mint a par excellence versenylovaknál. Többnyire oly lovak ezek, me­lyek a gyepen magas térdbajlásu actiójuk miatt második-, harmadik helyen érkeztek a nyerőosz­lophoz, hol az alacsony járásuknál fogva jobban tért foglaló tulajdonképeni versenylovak által ren­desen megelőztettek. Ily erős talapzatu, magas actiójú telivér mének legsikeresebben használtatnak a nehéz vadászlo­vak tenyésztésére, főkép ha meg van bennök azon véralkat is, mely őket mindazon szolgálatra képe­siti, mit az angol lovas egy úgynevezett jó »Hack«­tól követel. Jó vadászlovakat nevelnek ott félvér­mének után is, de ezek rendesen oly magasvérü apalovak, hogy a telivértől már alig különböznek, mint például The Lawyer, az elösmert kitűnő vadászapaló. Különben Irland legjobb vadászlovai még is határozottan televérménektől származnak, s ezek között általánosan elösmert kitűnőségüknél fogva, első helyen állanak Chit-Chat, M. P., Drak, Zu­ave, Edensor s még néhány más oly hatalmas testii erős telivérmének sarjai, melyekhez hason­lót még Angliában is igen keveset találunk. Különösen Chit-Chat ivadéka oly közbecsíilés­ben áll, hogy általánosan elterjedt nézet, misze­rint az ezen mén után nevelt vadászlovak között rosz alig találtatik. Minden Chit Chat ivadék ugyanazon jelleggel bir, s e mellett még igen egy­forma sárga szőrük is van, mely szin igazi lo­vasvadász előtt egész Irlandban oly ösmeretes, hogy falka után ily különös szinii lovat látva, rögtön kérdi nem-e Chit Chat ? Az ezen mén után származott kanczák igen ke­resettek, és roppant árakért, többnyire Belgiumba és Francziországba vitetnek ki. Egyik legnagyobb baj Irlandban az, hogy gyak­ran a legkitűnőbb alkatú vadászkauczák szárma­zását megtudni nem lehet, s igy a vevő talán egyik legjelesebb mén után nevelt kancza birto­kába jut, a nélkül, hogy Pedigree-jét tudja, s igy biztos zsinórmértékkel, a további tenyésztésre nézve nem bir. Igy például a francziaországi gátversenyeken egy Flora nevü kitiinő vadászió szerepel, melyet egy franczia tenyésztő Irlandból vett, eredeti kancza után nevelt, a nélkül, liogy anyja szárma­zásáról bármit is megtudhatott volna. Flora mindazonáltal rendkívüli vadászló, oly ügyesen ugrik, mint egy macska, s az iramban oly szivet, oly bravourt tanúsít, bogy gyakran magá­nál sokkal jobb alkotású lovakat is megvert. Rendkívüli tehetségét legjobban bizonyítja az, bogy tulajdonosa az egész franezia-porcsz liáborun át mint hadi lovat használta, a béke óta pedig folytonosan mint steeple-chaser van használatban, s e mellett aczéllábai még most is teljesen épek. Mily nagy baj, liogy ily kanczára a pedigree hiányában, nem származásának megfelelöleg lehet mént választani. Irlandi kanczák beszerzése tehát többnyire sze­rencsejáték, mert a származás ismerete nélkül esz­közölt párosításnál a véletlen határoz az ivadék jóságára nézve. Sok irlandi farmer, nemesitett vadászkanczáit norfolki ménekkel is fedezteti, s ezek után gyak­ran igen jó minőségű vadász lovakat nevel legne­hezebb suly alá. Ily norfolki mén Broad Arrow — melyet ugyan magam nem láttam — de kö­vetkező hivatalos leirását olvastam: »Ezen mén csak 15 m. 2" magas, s alakja széles, erős, igás lóra liasonlit, melytől csak az különbözteti meg, hogy lábain a hosszú szőr hiányzik. Járás közben rendkívüli actiót fejt ki, temperamentuma kitűnő, s nincs oly nehéz lovas, melyet játszva meg ne birna. Nem oly első rangú ló, mint a norfolki Phänomenon vagy Mr. Theobald Cbampionja, de nehéz vadász lovak tenyésztésére kitűnő sikerrel használtatik.« Egyik nagy baj az, hogy Angliában és Irland­ban sok oly telivér mén fedez, mely hörög (Roa­rer), mert ezen szervi baj az ivadékra is átszár­mazik, s azért Irlandban is igen sok ily roarer van a vadászlovak között. Sokszor az ifjú kor­ban még nem tűnik fel e baj, de a roarer után származott csikó — ha elébb nem, 4-ik, 5-ik évé­ben majdnem bizonyosan megkapja az öröklött betegséget. Igaz, hogy nagy morális erő kell hozzá, ha egy szép, s egyébbként jó — s kanczáinknak teljesen megfelelő mént találunk, — hogy azt csak azért ne használjuk, mert roarer, s több­nyire azt reméljük, hogy az utána származó szép csikók apjuk hibáját nem öröklik, de a legtöbb esetben e remény csal, mert e szervi baj igen nagy valószínűséggel mindig átörökittetik. Egy hi­vatalos jelentés szerint Irlandnak egy kerületé­ben 30 fedező mén között 20 roarer találtatott. (Vége következik.) Wéttts» é§ §y©p«jjd]Q>[i§á§@fe, Az ált. m. o. méneskönyv számára. Kund Jenő urnái Boronkán : Confidenc, sga tv. k., elletett 1856-ban, apja Smaragd, anyja Confederate. Ellett 187 2-ben set. p. m. csikót Belmont után, neve Bátor; 1873-ban sga. k. csikót Advocate után, neve Kincsem. Tóthi, tv. fek. kancza, apja Belmont, anyja Whit Stocking, elletett 1873. áprilban. (Vette gr. Zichy Bélától.) Eladó ménló: Darling, szürke mén, Séves, 15 mar­kos, a. Herodot tv., anyja Dianna, félvér, rend­kívül erős termetű s a legjobban fedező apaló. Ára 600 forint. Bővebb tudósítást ad Szeretin Zsigmond lovász­mester Pálócon, u. p. Ungvár. Phosphor-broDz alkalmazása a fegyvereken. Höper György és társa iserlohni phosphor-bronz­öntődéjéből a bécsi kiállítás német osztályában szintén be voltak mutatva annak gyártmányai mint fegyverek és ágyúcsövek, melyek a jury ál­tal a haladási éremmel lettek kitüntetve. Dr. Künzel pliosphor-bronza eddigelé kedvező fogadtatásra talált mint sereg-szerelési szükséglet, úgyszintén a vasúti és ipari etablisementtoknál, miután teljesen clenymentes, amellett szerfeletti szi­lárdság, nagy ruganyosság és tartósság egyesült előnyeivel bir. Mint tudva van, a legújabb időkben lőfegyver­zárak és revolver-zárak pbospliorbronzból a legna­gyobb sikerrel készíttetnek, s a fentebbi ezég ön­tődéje ajánlja azt tengelyágynak, gőzzávárnak, fo­gaskeréknek, kúpalakú keréknek, fogashengernek, propeller-csavarnak, hajózárszegnek, fegyverrészek­nek stb. stb. Az öntött pliosphorbronz oly szilárd, mint a kovácsolt vas; a kovácsolt pkosphor-bronz pe­dig szilárdabb, ruganyosabb mint az öntött aczcl, amellett az élenyülésnek is háromszorta hosszabb ideig áll ellent, mint a tiszta réz. Továbbá a

Next

/
Oldalképek
Tartalom