Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-04-01 / 13. szám

ELŐFIZETÉS. Egész évre .... 12 frt, Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere, Athenaeumépület, intézendő. Szerkesztőségi iroda: Pesten, főhg Sándorutcza 25. sz. Ide küldendők a kéziratok és hirdetések. Megjelenik e lap minden szerd án. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAR-EGYLETEK ÉS VADÁSZ-SPORT KÖZLÖNYE. 13. sz. Budapest, 1874. ápril 1. XVIII. évfolyam. fttjfllllésf llliifil Május Ver-sen y-n a p tá r% /Eacmg Fixtures.) Pest (Tavaszelői) (4) . Soprony (tavaszi) (5) . Bécs (8) . Pozsony (9). Hamburg .... Berlin (tavaszi) Pest (tavaszi) (4). Bécs (10) .... Boroszló .... Berlin (nyári versenyek) Lemberg .... Kassa (5) . Soprony (őszi) (6). Debreczen (6) . Kolozsvár(9) . . . Pest (őszi) (5) . Berlin (őszi versenyek) Bécs (.).... ápril 12. ápril 12. ápril 19. és május 3. ápril 25., 26. és 28. ápril 26. és 27. május 3., 10., 17. 25 május 10., 12. és 14. május 25 , 28. és 31. junius 6. és 7. junius 11., 12. és 14junius 21. és 23. September 6. és 8. sept. 19. és 20. október 4. és 5. október 9. és 11. október 16. és 18. október 16., 18., 19. okt. 25., 27. 1. Soprony. (5) Pottyondy Ágost egyl. t., Széchényi-tér 25. sz. 10. Bécs. (8) Mr. Fr. Cavaliero, Bécs, Lichtensteg Nr. 2. 20. Pozsony.(9) Mr. F. Cavaliero. Bécs, Lichtensteg Nr. 2. 21. Pest. (4) Sárkány J. Fer. egy], titkár, nemzeti casino (hatvani n. 2. sz.) Ápril Soprony v. polg. dija. 100 ar. Akadályverseny. Két tisztd. . Freudenaui ak.-v. H. 800 frt. Handicap. 800 frt. Gátverseny. Hand. 300 frt. . Akadályvers. Hand. 800 frt. . Handicap. 1000 frt. . . . Gátverseny. Hand. 400 frt. . Engeraui handicap, 1000 frt. Pozsonyi Handicap, 1000 frt. Csarnokdij, 1000 frt.. Államdij, 200 db 10 fr. arany. Akadályverseny, Handicap,. Kis akadályv. Hand. 800 frt. . kis-bán. kis-bán. kis-bán. kis-bán. 15 Bécs (10) Megnyitóvers. Hand. 1000 frt. Mr. Cavaliero. Kis akadályv. Hand. 600 frt . — — — Freudenaui hand. 1500 frt . — — — Gátverseny. Hand. 500 frt. . — — — Nagy bécsi akadály v. 3000 frt kis-bán. Telivér tenyésztésünk és versenydijaink. Ha a porosz versenydijak törlésére gondolunk, egy kis borzongás fut rajtunk is végig, azon e&hetőségre gondolva, hogy államháztartásunk zilált állapota miatt nálunk is bekövetkezhetnék egyszer ez az eset. S ilyenkor nagyon jól esik tekintenünk azon számos magándijjakra, melyeket jeles nagyjaink legalább a pesti gyep számára részint örökre alapítottak, részint időnként megújuló aláírások által egy-egy decenniumra biztositnak, s igy a sok költséggel járó telivértenyésztésnek legalább a kiadás egy részét megtéríteni segítik. A példaszó azt tartja : Segíts magadon, s az isten is megsegít. Hálásan ismerjük el ilyenkor azon előrelátást, melylyel a halhatatlan Széchenyi, a Károlyiak, Batthyányi, Hunyady, Esterházy, Sándor, stb. házak fejei — mintegy ismerve nemzetünk hamar felhevülő, de nem kitartó természetét — az általuk létrehozott versenyek fennmaradhatását egyúttal a jövő eshetőségei ellen is biztosítani kívánták. Koránsem akarjuk ezzel mondani, mintha az államdijjakat talán — nélkülözhetnék ; hisz maga Anglia, melynek telivértenyésztése minimo calculo 10 szer felülhaladja a magyar-osztrák birodalomét — rendesen megadja még minden évben az ő Queens-Plate-jeit; — csak egy kis rövid kimutatást akarunk arról hozni, mennyire mozdítják elő a versenyek a legjobb lóanyag szaporodásált, s ez által félvér-tenyésztésünk emelkedését is. Midőn a 20-as évek végén hold. Széchenyi és társai a versenyeket megkezdették, az egész tplivéranyag alig állt 60 — 7 0 darab mén és kanczából; még 1832-ben is, bold. gr. Nádasdy Tamás — tudtunkkal első magyar méneskönyve szerint, csak mintegy 140 db volt az. Amint azonban e tájban megkezdődtek a versenyek, azokkal arány lag növekedett a telivértenyésztők sora is. Igaz, hogy aránylag kevés dij ígérkezett az idomítás költségeinek fedezésére. A mily arányban növekedett azonban a versenydijak mennyisége, annyival növekedett a versenyanyag és telivértenyésztés is. A Károlyi-Stakes« nagy összege, a »Nemzeti« s az erdélyi hazafiak fundationalis dijai lehetségesiték, hogy vállalkozó telivértenyésztők jobb anyagot vásároljanak be. — Mindamellett sem vett azonban az egész telivértenyésztés nagyobb lendületet, s még az ötvenes évek elején 300 darab volt az egész állomány. Csak midőn Ő Felsége nemes szenvedélye a lótenyésztés emelésére a esi szárdijakat engedélyezd, midőn Ritter tábornok a jó kanczaanyag behozatalára a lótenyésztési alapot kieszközlé — azóta kezdett a telivértenyésztés nagyban emelkedni, különösen 1867 óta. Boldogult Be'rczy magyar méneskönyvének 1865-ki kimutatása szerint volt akkor Magyarországon 366 telivér ló, mi mostanáig, a tavai megjelent »Által, magyar-osztrák méneskönyv« kimutatása szerint — a menynyire ezt kivehetjük — csupán Magyarországon 1431 darabra szaporodott. E jobb vér szaporodtával emelkedett országos lótenyésztésünk is; mert a versenytereken a legnagyobb erőfeszítést kiállott mének és kanczák után egy uj, kitartóbb félvéranvag növekedett a számos magán- és államménesekben, melyek ismét ily javitó hatást gyakoroltak a környékükbeli népies lótenyésztésre is. Ezért van szükségünk állam- és magándijakra. Miután pedig az állam sem tehet mindent, az ügy helyességétől áthatott vagyonosb lókedvelőknek kell azt pótolni, s első rendben azoknak, kik maguk nem idomítanak s futtatnak, mert az utóbbiaknak úgyis tetemes költségük van ezzel. Egy ilyen nagy dijunk, a »Károlyi-Stakes« megujitásáról volna szó; az eddigi aláírók közül ugy látszik sokan kimaradnak. Eddig vagy 1500 frt jegyeztetett. Nem találkoznék-e még néhány ujabb aláíró ?