Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874
1874-03-18 / 11. szám
VADÁSZ- ES VERSENY-LAP A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAR-EGYLETEK ÉS VADÁSZ-SPORT KÖZLÖNYE. 11. sz. Pest, 1874. márczius 18 XVIII. évfolyam. miitiiMitiiíjm V^HER=HTTÁRQZÁSOK E 1874. évi sopronyi versenyek. Vasárnap, a p r i 1 12-én d. ü. 2 órakor. 2. Sopronyi polgárdíj, 100 db arany. Handicap. Táv. iy 4 mfld. vámfont vámfont 6é. Lanschütz . . 122 id. Theseus . . . 113 5é. Jack in the Greenl21 4é. Viceroy . . . 112 4e. Pr. Caroline . 120 5e. Leila . . . . 110 4e. Y. Buccaneer .118 3é. Mrs Fitz . . 9 7 4e. Paulinus. . . 115 3e. Wood Nymph 9 4 A jól betanított paripákat dijjazó társulat 1874 májusában tartja diijazását, és pedig az idén Bécsben a Práterben. Az előadás napja s a bejelentési határidő később tudatik. Dijjakul következő összegek tűzettek ki : Első dij 1400 frt, 2-dik » 800 » 3-dik » 600 » 4-dik » 300 » továbbá az »üldöző lovaglásra« (Jeu de Barre) 3 dij 10 —10 aranynyal. A lovak és lovászok szállítására vasutakon és gőzösökön mérsékelt árakat eszközölt ki a bizottmány, valamint jutányos istállók és abrakról is gondoskodik. E bizottmányba megválasztattak: Bäuerle Adolf, alsó-ausztriai földbirtokos és a tartományi lótenyésztés másod-elnöke, Galanthai Galgóczy Őrnagy az 5. huszár ezredtől és gr. Török Miklós ezredes. — A társulat alap- és versenyszabályai ingyen kaphatók Bécsben a katonai kasinó titkárjánál, (Gauermangasse 2. Schillerplatz). Mindennemű kérdezősködések »An die Gesellschaft gut gerittener Campagne-Pferde zu Händen des Kittmeister Homolácz, 3. Abtheilung im k. k. Keichskriegs-Ministerium zu Wien« intézendök. E pályázatra a feltételek röviden következők: Pályázhat minden ló, rnely 8 évesnél nem idősb, s legalább 6 hónap óta a bejelentő tulajdona. — Pályázhat továbbá minden polgári és katonai egyén a birodalomból, ki polgári jogokkal bir. — Szabályosan minden lovat tulajdonosának vagy betanítójának kellene lovagolni, csak ha ezeknek valami bajuk vagy hátráltatásuk volna (jóhiszemre), lehet a tulajdonosnak magát más valaki által helyettesíteni. SPORT és TENYESZTES. A tenyésztők köréből, A vadászat és a vadászlovak. (Hiteles adatok nyomán irta Friedrich György őrnagy) (Folytatás.) Az erösebb vadászlovak tenyésztésére Irlandban oly kanczákat használnak, melyek vagy vadászaton kipróbálvák, vagy pedig oly jobban nevelt igáskanczákat, melyek nemesebb alakkal, könnyebb mozgással és tetszetősebb fejjel birnak. A legtöbb esetben ezen kanczák a tenyésztésre használt vadász-kanczákkal együtt a farmon munkára használtatnak, szántanak, hordanak; s igy a farmer munkás kanczái után kevés költséggel neveli csikait, melyek már az anyaméhben a kanczának szabad levegőn való mérsékelt használata folytán előnyösen fejlődhetnek. Irland északi részén és Dublin környékén a legtöbb és legjobb vadászlovak neveltetnek. Utóbbi időkben roppant nagy mérveket öltött Irlandban a vad ászlovak kivitele, s miután az idegen vevők többnyire kanczákat keresnek, igen sok értékes tenyéizanyag vitetett már ki az országból, ugy hogy ma már ott is nehezebb oly erős csontú, jó kanczákat találni, a milyen hajdanában Irlandban számtalan volt. A heréltek többnyire az országban tnaradnak vagy Angliába vitetnek ki, hol mint vadászlovak még keresettebbek és drágábbak, mint a kanczák. Az angol és irlandi vadászlovak ára az utolsó 8 év alatt az óriási kivitel folytán, 40 — 5O o/ 0-a.l magasabb lett. Az irlandi tenyésztő korán munkába fogja lovát, sok lovon már 3 éves korában vadásznak. Ez túlságos korai használatnak tartatik. A vadászat kemény munka a lóra nézve, s igaz, hogy bizony sok ily fiatal ló még alig birja a munkát, de mindazonáltal a korai használat daczára is Irlandban találhatni a legjobb vadászlovakat. Az ottani clima és tartás módja korán érleli meg a lovakat, nálunk ugyancsak nem tanácsolnám senkinek, hogy fiatal lovát ily kemény munkára használja, mert a mi lovaink csakhamar megromlanának, csüdjük tönkre menne, hátsó lábaikon mindenféle csontbaj támadna, s belszervezetiik is megromolván, további fejlődésük megakadályoztatnék. Az oly állatok, melyek a munkában ki nem fejlődnek, s növekvésükben és izomképzésben visszamaradtak, ép oly kevés előnynyel használtathatnak tenyésztésre, mint a vén, lejárt kanczák. Ellenben minden munka és idomítás nélkül sem lehet vad ászlovakat 4-ik 5-ik évükig fölnevelni. Minden félvér lovat, de különösen a vadászatra szánt lovakat, ha egészséges, erős táplálás mellett fejlődésében hátra nem maradt, 3 éves korában könnyű teher alatt naponként legalább két óra hosszat lovagolni kellene, s e közben időnként a galopp sem árthat. A versenyló is a korai munka által tanul galoppirozni, mert a mint a német mondja; »was Häuschen nicht lernt, lernt Hans nimmer mehr.« A lovat épen ugy, mint a világ minden más teremtményét, hivatása szerint kell nevelni, s az a főfeladat, hogy a ló erejét, vérét és értelmi tulajdonait a tőle kivánt szolgálat szerint idomítsuk. IIa tehetségeit és képességeit korán ébresztjük, ha korán szelíddé és kezessé teszsziik, akkor meg fog barátkozni a tőle kivánt munkával, megkedveli nevelőjét, és semmiféle tárgytól és akadálytól nem fél. A szokatlanság és félelem oka leggyakrabban minden rosz erkölcsnek és bokros természetnek. A vadászlovat tehát már korán az akadályokhoz kell szoktatni, hogy azután se árok • tói, se korláttól meg ne ijedjen. Angliában a tenyésztőnek ez irányú feladata az által igen meg van könnyítve, hogy specialis földmivclési viszonyainál fogva a fejlődő csikó már ELŐFIZETÉS. Egész évre . . . . 12 frt, Félévre 6 » „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere, Athenaeumépület, intézendő. Szerkesztőségi iroda: Pesten, főhg Sándorutcza 25. sz. Ide küldendők a kéziratok és hirdetések. Megjelenik e lap minden szerd án.
