Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-02-25 / 08. szám

58 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBUUÁU 25. 187 4. megjelent egy czikk, melyben Bábolna fenntartásának szükségét akarja bebizonyítani, — és liogy mennyire van szükségünk keleti fajú ménekre. Egészen ellenkező nézetben lévén, s miként mondám már, Bábolnát nem csak feleslegesnek, de károsnak is tartván, nem hagyhatom ezen czikket észrevétel nélkül, főkép midőn a tisztelt tanácsos ur olyat akar mult czikkemből kiolvasni . mi tökéletesen meggyőződésem ellen van, s mit nem mondtam soha : hogy t. i. »a keleti fajú méneket lótenyésztésünkre nézve szükségesnek tartom.« — Azt igen. mondtam, s ismétlem: hogy a keleti vért is lehet használni, ha oly alakban mutatkozik, mint a Gidranés Schagya-fajokban, melyeknek azonban igen kevés arabs jellegük van ; — de egyébiránt, általában a keleti vért a tenyésztés emelésére hasznosnak nem tarthatom. Bizonyos tekintetben én is igazat adok Justiniusnak, hogy a faj-rokonsággal nagyobb eredményt lehet elérni, mint az igen ellentétes keresztezés által, — de ez csak akkor áll: ha a rokonfajban meg vannak a szükséges kellékek a javítandó tenyészállat javítására, — és nem : ba az állat, melyet javítani akarunk, maga is hibás alkatú — és még talán nagyobb mérvben bir azon hibákkal, melyeket javítani akarunk. Különben azt sem tudom átlátni, bogy a keleti vér annyira rokonjaa Magyarországban található lovaknak, liol századok óta annyi mindenféle vérkeverék fordult elő, hogy mai nap igen nehéz volna megmondani: mi a magyarországi ló, s honnan származik. — Es a behozott, úgynevezett keleti vérű lovak is, ki tudja megmondani, mily eredetűek és mily fajhoz tartoznak tulajdonképpen. — Vannak ezekre furcsa esetek, melyek épen Bábolnán történtek; — és ki tudja, liány ily eset volt s van még, melyek még nem derültek ki. — Tiszta vérről ott szó nem lebet, s ba volna, az alkat maga oly hibás, liogy azokkal javítani nagyon keveset lehet. De ha már ezen elméleti térre léptünk, megyek tovább, s kérdem: miért volna az úgynevezett angol vér annyira ellentétes? — liisz az angol telivér ló keleti származású, csakhogy az igazán tisztán van fentartva, gondos nevelés és okszerű tenyésztés által egész alakjában javítva : — mig a keleti népek gondatlansága által az ott létező anyag legfeljebb azon fokon maradt, liol volt. midőn onnan az első lovakat hozták, de előbbre semmi esetre sem ment. Nézzük az angol telivér törzs ősei képeit: Godolphin Arabian, Beyerley Turk, Parley Arabiant; e három mén, melyre minden telivér lovat vissza lehet vezetni, ép oly rosz alkatúak, mint a mostani arabsok ; — lehetséges, ámbár nem hiszem, mert csodáknak nem hiszek, hogy kétszáz év múlva Bábolnán is sikerülend egy Blair Atliolt vagy Gladiateurt nevelni; — hisz ba sikerült az angoloknak ily lovakat keleti fajta lovakból nevelni, miért ne tegyük mi is, — de mennyi idő, fáradság és pénzbe keriilend, mikor máskép könnyebben, olcsóbban és gyorsabban segíthetünk. Es ha a keleti fajú ló vérszerint rokona a mi lovainknak, akkor az angol telivér, mint tisztán fentartott keleti vér — nem lehet ellentétes, s az itt nevelt félvér ló sem lehet az, miután keleti fajú mén s honi kancza keresztezése. De nézzük a tapasztalt eredményt, ezt e lapok mult számában Pulay Kornél urolyszembetünőleg előmutatta, hogy szükségtelennek tartom azt újra elmondani; és mit mindenki naponkint láthat, liogy az ugyanazon kis parasztkanczából ellett csikók közül az álladalmi, úgynevezett keleti vérű ivadékot az angol telivér vagy félvér mének után nevelthez hasonlitani sem lehet. Miért haladt Somogymegye annyira elő a lótenyésztésben? Mert ott volt alkalma legelőbb a földmives népnek kanczáit angol vérű ménekkel fedeztetni, — és bárhol keltsen egy földmives lova figyelmet, származása soha sem keletinek nevezett méntől való. Az igaz. hogy Őt év óta nem voltam Bábolnán, — de ha nem voltam : annak- nagy oka, hogy elborzadtam azon, mit ott láttam. — Nagyon szeretem a lovat, és azért nagyon kellemetlen, ha oly állatokra annyi költséget látok tenni, mint azok; holott azt sokkal czélszerübben lehetne elhelyezni. — Ha tőlem függött volna, az egész ménest kisorsoltam volna. Es hogy rövid öt év alatt azon rosz anyagból most oly kitűnő állatokat lehetne előállítani, mint a tisztelt tanácsos ur véli: nem hihetem, és annyival kevésbbé, mert ha nem voltam is Bábolnán, láttam onnan kikerült fiatal lovakat, láttam azokat is, melyek a bécsi világkiállításra küldettek, hová azt hiszem nem vitték a legroszabbakat, de mindezeken semmi különöst nem tudtam találni; jobban lévén tartva, tetszősebbek s talán valamivel nagyobbak voltak, mint előbb, de mindnyájánál csak azon alkathibákat találtam, melyek minden keleti vérű lónak kellékei, ha jellegét megtartja. Hogy a norfolki mének Mezőhegyesen a vékony Abugress-kanczákkal. s talán némely más alkalommal is, ártottak inkább, mint javítottak : az meglehet, de hogy nagyon sok helyen sokat használtak, azt nem tagadhatja senki; és ha nem ugy volna, nem volnának oly kedveltek. A legjobb példája, mennyire szeretik. az: hogy miért kívánja Komárommegye lótenyésztési bizottmánya, bogy a megyében csak norfolki származású mének állittassanak fel;.— hisz ott van Bábolna a megyében, és első kézből kaphatnák a legjavát a keleti vérnek. — Nem mondom azért, hogy mindenütt csak norfolkiak alkalmaztassanak; de ezek szaporítását- hasznosnak találom ; mig a keleti faj szaporodását csakis károsnak találom. Azt megengedem, liogy nem találtatik anynyi keleti vérű mén magányosoknál, mint kívánná vagy szükségesnek tartja a tisztelt tanácsos ur, de ebben kárt nem látok, mert terjesztését a keleti vérnek nem tartom szükségesnek, elég az még mindig, mely Mezőhegyesről kerül ki, pedig mentől kevesebb fedezne, annál jobb volna. — Megengedem azt is, hogy az első években kissé nehéz lenne a hiányt pótolni, mely mutatkoznék az által, hogy egy állami tenyészintézmény megszűnvén, annyival több mént kellene beszerezni; de csak tudja egyszer a lónevelő közönség, hogy ménjeit eladhatja, lesz elég, főkép az apróbb zömök alkatuakból, mert könnyebb egy arányos kis állatot nevelni mint nagyot. — Tudok magam most- is több ilyet, és akárhány ily termetű mén kiheréltetik. mert az ily lónak mint heréltnek van bizonyos értéke ; mint mént pedig a mostani viszonyok közt alig lehet eladni. Az igazi emeltyűje valamely tenyésztésnek mindig az, váljon hogy lehet a tenyésztett állatot értékesíteni. — Több ingert ad a lónevelésre egy ménnek megvétele egy földmives gazdától, mint tiz állami ménes felállitása azon községben. — Mit eredményezhet a mének vétele magányosoktól, annak példáját látjuk Francziaországban, hol az államménesek máiegészen beszüntettek, és miután az állam szükségletét magányosoktól szerzi be, igen sokan az állam számárai ménnevelésre adják magukat, vagy méncsikókat kis korukban beszerezvén, azokat az állam számára nevelik fel. S ez sikerült ott, hol a lovat nem szerették, és oly eredményt szült, bogy most már mindenhonnan jönnek Francziaországba méneket venni, csak mert az illetők a méntenyésztésben hasznukat találták; s ba sikerült ott, miért ne sikerüljön itt, liol a lóneveléshez úgyis kedv elég van. Azért is, mert nem tartom szükségesnek a lótenyésztés emelésére az úgynevezett keleti vért; mert nem tartom homogenabbnak liazai lovainkkal mint az itt nevelt telivér vagy félvér méneket, de igen is roszabb alkatúnak ; — és mert á mének vételét magányosoktól tartom a leghathatósabb szemek arra, bogy a gondos tenyésztést és jó tartást előmozdítsuk: kívánom Bábolna feloszlatását és az arra fordított költségnek mének vételére való alkalmaztatását. — Attól nem félek, hogy ha Bábolna feloszlattatnék. ez hazai lótenyésztésünk kárára volna, még akkor sem, ha kívánságom második része nem fogadtatnék el, azaz : hogy fentartásának költsége ménvételre fordittassék. Bábolna, újra mondom s ismételni fogom minden alkalommal, tenyésztésünkre nézve fölösleges, s részemről minden kiadást sajnálok, mely arra fordittatik. és ha felszóllalásom következtében feloszlattatnék , legalább azon megnyugvásom lenne, liogy az országnak egy jelentékeny összeg megtakarítására adtam alkalmat. De ha ez történnék, elébb-utóbb indítványom másik részének is keilend teljesedésbe menni ; mert évenként szaporodván a kívánat álladalmi mének felállítására, és annyival kevesebb osztathatván be, a mennyi most Bábolnán neveltetik, kénytelen lesz az állam a nagyobb szükséglet folytán magányosoktól a hiányzó méneket beszerezni. Köszönetet kell még mondanom a tisztelt tanácsos urnalc azon bátorításért. melye t adott, mondván, hogy az illetékes körökben volt már némi hatása felszóllalásomnak, és azon reményben, hogy nem hangzik el szavam, annyival több bátorsággal fogom minden alkalommal ismételni: hogy Bábolna feloszlatandó ! Gr. Szápáry Iván.