Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-12-23 / 53. szám

ELŐFIZETÉS. Egész évre . . . . lí frt Félévre 6 » „Yadász- és Versenylap" kiadóhivatalához PESTEN, Barátok-tere, Athenaeumépiilet, intézendő. —- ~ NT Lr Szerkesztőségi iroda: Pesten, Nemz. Casino ÍJ. <n . lirin Ide küldendők a kéziratok. Megjelenik e lap minden szerdán. verszerre c/us^se^ t VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP A PESTI ÉS VIDÉKI LOVAR-EGYLETEK ÉS VADÁSZ-SPORT KÖZLÖNYE. 53. sz. Budapest, 1874. deczember 23. XVIII. évfolyam. Előfizetési felhívás Vadász- és Verseny-lap U 55 XlX-dik évfolyamára. Megjelen minden szerdán kettős ivrét nagyságú alakban Ara egész évre . . 12 frt. Félévre ... 6 „ Negyedévre . 3 „ Az előfizetési pénzek Pesten, az Athenaeumópületbe (barátok tere 7. sz.) küldendők. * T. olvasóinkat kérjük az előfizetés mielébbi megújítására, hogy a lap küldésében fennakadás ne történjék. A kiadóhivat a l. Pest, dec. 31. Ivadékversenydij 1878-ra: (Progr. 50. számban.) (Kanczák hol és mikor fedeztettek ? Válasz a »Vadász és Verseny«-lap 50 és 51 -ik számában »G-yepérdekü« rovat alatt közlőitek re. Az erdélyi államdijak kérdéséhez nem szándékoztam hozzá szólani addig, mig a Babér-Prince Paris pörben ítélet nem bozatik, ámbár bizva az igazságban, perczig se kétkedem a felől, hogy az javamra fog eldőlni; de tovább már nem hallgathatok, nehogy a jövő számban már azt olvassam, hogy Erdélynek soha nem is volt államdija. A »Vadász- és Versenylap« 51-dik száma illetékes helyről közöl állításokat, melyeket leszek bátor nem kevésbé illetékes adatokkal megezáfohn. Az illetékes tudósító tudni akarja, hogy 1868-ban Erdélynek csak 800 arany államdija volt. Ezen állítást megdönti ő nmga b. Wenckheim Béla 1868. aug 14-én keltezett 2026. számú leirata, melyben az eddig engedélyezett 800 aranyon kivül még 250 aranyat engedélyez államdijakul; a terhek és távolságok meghatározását a kolozsvári lovaregyletre bizván. Tehát 1868-ban nem 800 db, hanem 1050 aranya volt Erdélynek, 1869-ben csak 1000 arany. 187 0-ben megint 1050 arany. 1868 és 69-ben volt két 100 —100 arany dij, egyik magyar korona területbeli félvér lovak számára, a másik erdélyi akadályverseny lovak számára. 187 0-ben kezdte már a pesti lovaregylet atyai szárnyait a kolozsvári felé kiterjeszteni és minden előleges megkérdezés nélkül a két 100 arany dijat egybeolvasztotta egy 200 arany dijba, magyar korona területbeli félvér lovak számára. Bár jogtalanul történt ez, de az erdélyi érdekeket direct nem veszélyeztetvén — elég hibásan — nem történt ellene felszólaláss ; az erdélyi félvér lovak ugy is jobbakiévén a magyarországiaknál, annyi volt mint ha a 200 arany erdélyi lovaknak lett volna adva. De már 1871-ben tovább menta pesti lovaregylet atyáskodasa, a 200 arany félvér dijat átváltoztatta 3 éves telivér dijjá. Különös metamorpbosison mentek át az államdijak egy pár év alatt. 187 0-ben eltöröltetett az akadályverseny, ki lévén mondva, hogy az állam nem ad dijat akadályversenylovak számára, a lÓDemesitést nem mozditván elő az akadályversenylovak dijazása. Ha áll is ez érv, azt még nem teszi, hogy Erdélytől el kell venni a 100 aranyt és csatolni azt a magyarországi félvérek dijához. A kolozsvári lovar-egylet menthetlen mulasztást követett el, hogy ez ellen annak idejében fel nem szólalt. Azt nem tette fentebb megemlített okból; ennek következménye az lett, hogy 187 1-ben már ezzel sem érték be; hanem kimondták, hogy az állam nem ad félvér lovak számára dijat; félvér lovak dijazása nem mozditván elő a lónemesitést. Hát 187 3. és 74-ben nem főkép félvér és akadályversenylovak számára tűzött-e ki az állam dijakat a vadászlovak díjazásával? Hát a lovaglók egylete nem a félvérek és akadályverseny lovakat dijazná-e ? Es ba 1873. és 74-ben a lónemesitést előmozdítja a félvér és akadályversenylovak dijazása, 1869 és 7 0-ben miért ne mozditotta volna elő azt! Ha jól tudom, 187 2-ben felszólalt a kolozsvári lovaregylet ez önkény ellen, azonban oda lett utasítva, hogy ez évre már késő azon változtatni, már meg lévén a feltételek állapitva; azután következő e'vbeu pedig, az igazat megvallva, mulasztásból nem történt meg a felszólalás. Es most midőn az államdijak propositioin változtatni elhatározta a választmány, és ezen megváltoztatott propositiokat jóváhagyás végett a nmgu minisztériumhoz felküldte, a »Yadász- és Versenylap« értesítői oly nagyon megütődnek felette. Nem szándékom e változtatásokat indokolni, arra szükség nem lévén; az államdijak felől a nmgu minisztérium után egyedül csak a kolozsvári lovaregyletet illeti a rendelkezés. A miniszteri leirat következtében elfogadta a kolozsvári lovaregylet a pestit az érintkezés könyebbitése ezéljából maga és a minisztérium közti közvetítőül; de mag it alája nem vetette és nem is fogja vetni soha. Szükségesnek tartom azonban a közönség kedveért, ki elébe e kérdés vitetett, az okot közölni. Az 500 és 200 arany dijnál a poenalitáson történtek változtatások; a dij értéke a frankokra történt átváltoztatással tetemesen lejebb lévén szállítva, magától értetődik, hogy a poenalitás is alantabb kell hogy kezdődjön. A 200 arany dij pedig mint az 1868 és 69-ben volt, vissza tétetett két 100—100 arany dijra; egyik meghagyatván a mult évi 200 arany dij feltételével, csak a poenalitásban történvén némi változások; a másik 100 arany dij pedig kevés változással a 300 arany feltételeivel. Nem csak jogában volt a kolozsvári lovaregyletnek e változások megtétele; de egyszersmind az erdélyi lótenyésztésnek igen nagy szolgálatot tett vele; mert a 200 arany feltételei ugy a hogy azok mult évben voltak, nem hogy a versenyügy előmozdítására lennének, de épen annak bukását segítenék elő. Sohase szépítsük "a dolgot, mondjuk ki ugy a hogy van; az erdélyi