Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-12-16 / 52. szám

358 > ADAsz- És VERSENY-LAP. DECZEMBER 16. 1374, BAJNOK, ap. Carnival a. Gipsy Girl, jövő évi martius hó elsejétől kezdve elfogad 10 idegen kanczát 50 forint mellett fedezésre. Nézsán (a váczi vagy aszódi vasútállomástól másfél órányira) Blaskovich Miklós urnái. Egy kancza teljes ellátása naponként 1 frt. 20. Bejelentéseket Írásban f. évi deczember 30-ig a pesti lovaregylet titkárságához kell intézni. Mindeunemü költség a kanczák elvitele előtt ugyanott lefizetendő. Eladó. I Y. Chieí-Baron. 4é. fek m., ap. Chief B aron | Nicholson, anyja Olga — Mountain Deer után. j gr. Andrássy Gyula nevelése, tökéletes, hiba nélküli, tenyésztésre alkalmas. A mén Szelmenczen van u. p. Ungvár. Bővebbet b. Balassa Sándor. Hirdetmény. A földművelés-, ipar-és kereskedelemügyi m. kir. mimsterium részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a íogarasi m. kir. álladalmi ménesben létező törzsmének után fizetendő fedező dijak az 187 5. évi fedeztetési idényre nézve következőleg lettek megállapítva, u. m : Majestoso I. fedezési dij 30 frt. Favory » »30 » Pluto » »20 » Majestoso II. » »10 » Conversauo » »10 » A bejelentések a legközelebbi fedeztetési idény beálltáig bármikor történhetnek a fogarasi ménes parancsnoknál. A kanczák elhelyezése a ménesben dij nélkül eszközöltetik, — a szükségelt takarmány s egyéb tápszerek a legközelebbi piaczi | ár szerint fizetendők. A fedeztetési dijon kivül minden kanczáért a legénység számára 5 frt fizetendő. Ha a tulajdonos saját szolgáját nem kívánja kanczája mellett hagyni, ugy annak ápolása szabadságolt me'neskarbeli katonára bizatik, ki ezen szolgálatáért minden kancza után kavonkint 4 frtot kap. Minden egyéb felvilágosítással a ménesparancsnok készséggel szolgáland. Budapesten, 1874. november hó 29-én. A föklmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministeriumtól. GATEMMÖVÉSZET* Programm a pesti versenytéren vasárnap dec. 20-kán déli 12 órakor, ha az idő engedi. I Gyakorlat-dij. Elegyverseny 10 frt téttel és 100 frt az egylettől, egyleti tagok számára. Az első nyertesnek 50 , a 2-diknak 30 °/

0, a 3-diknak 20°/o a dij és tételek összegéből. 7 galamb. 3 rosz galamb kizár a tovább lövésből. Távolság 29 méter 12-es caliberrel. Minden galamb 1 frt ; az első nyertesnek 5 frt, 2-dik 2 frt, de csak az első 7 lövésnél. II. Handicap. 50 frt dij és 10 frtos tételek. Nyeremény ugyanazon arányban mint az előbbinél. Távolság 24 méter 12-es caliberrel, 22 méter 16-os caliberrel. Ennél kisebb caliberrel szabad lőni; ellenben 12-esnél nagyobb 2 méterrel több; első dij nyertesére még 3 méterrel több, halmozva. 4 galamb. Minden galamb 1 frt, az első nyertesnek 3 frt. Nevezés szombaton (dec. 19-én) este 10 óráig a verseny-egyleti titkársághoz intézendő.' Kétes időben ugyanott vasárnap reggel 10 óráig megtudható : lesz-e verseny vagy nem. Pest 187 4. dec. 16. A titkárság. A monacoi nemzetközi galamblőversenyek feltételei. Kérdés intéztetvén hozzánk ez iránt s a Fisk, stb. A benszülött lovászfiuk közül is lova goltak már többen több-kevesebb chance-szal, mint Zsombok, Dudás, Marczi, Kaczor, László stb. Külföldi gyepek. Nagy sensatiót gerjeszt most Párisban a Lefévreféle eset; melyre Fnézve a »Ch. 111.« a következőket közli: »Ismét egy c-illag, mely sülyed, sülyed és egyszerre csak eltűnik. Mindenki emlékezik Mr. Lefévre-re, kinek versenyistállója ugy szólván versenytárs nélkül volt Európában. A 187 % háború alatt mint valami csoda által jelenvén meg az angol gyepen, a két utóbbi év alatt átjött a szoroson s állandó fénynyel csillogott a longcliampsi és okantilly-i pályákon. A M. J. L. Lefévre ellen a napokban indított vizsgálat egészen más fordulatot látszik adui a dolognak. Hallomás szerint amerikai (Hondurasi vasút) speculatiók forognának kérdésben. Egy consortium e távoli vidéken állitólag épitett vasútra részvényeket bocsátott ki, vagy 20 millió frank erejéig az amerikai, londoni és párisi pinezokon el is adta, s most kisül, hogy az állítólagos vasút épités soha meg se kezdetett, a befizetett töke pedig elpárolgott. és gyep újdonságok. Fedező mének. CARNIVAL 1875. febr. 1-től fogva Káposztásmegyeren: telivért 105 frttér, félvért 62 írtért fedez. — A kanczák számára jó istállók, boxok és paddokok vannak. 1 kancza napi tartása 1 frt 30 kr. 1 csikó » » 60 kr. Istálló és paddok pénz 20 kr. Hol több kanczálioz legényt is küldenek, egyegy kancza 1 frt 10 kr. naponként. Bejelentések a pesti verseny-egyleti titkársághoz intézendök, hol a kanczák elvitele előtt min- j dennemii járulékok lefizetendők. iT¥¥z 4, Sport-j elleiin*a j zok. II. A magyarországi agarászok nesztora. 'Folytatás és vége.) A »liberális kancza« története ismeretlen levén előttünk, a mult évben kérdést intéztünk az ősz Nesztorhoz, ki nekünk a következőkben válaszolt: »A liberális kancza érmelléki Dráveczky Gyulának francziás gye; lös lova volt, mely vénségére mege'lvén, eladta tulajdonosa Decsi Lajosnak, kitől aztán én vettem meg s hámban járattam, nem tudva, hogy hátas ló. Pálinkás János jó barátom, ki akkor gr. Gyulaytól a macsi és liegyesi pusztákat árendálta, megtudván, hogy Debreczenbcn vagyok, egy délután ir, kérvén, hogy menjek ki estére hozzá, nála vannak Sághi, Blaskovics és Recski/ három igen jó agárral, s Gázsynak tőlem vett Berta nevü veres szuka agarát akarják leve'etni. Nem mentem ki, mert Pálinkással nem örömest agarásztam, mivel dicsekedő és parancsoló hangon beszélt, mit én nem szerettem tűrni; tartottam tőle, hogy_gorombán kitörök — egyébiránt jó barátom ellen. Reggel azt nyilvánitám feleségem előtt, hogy szeretném tudni: pesti, hevesi vagy bihari agár lett-e a győztes ? A napam meg a feleségem (hogy tovább együtt leliesseuek) ösztönöztek a kimenetelre. Kimentem hát. Az első pár agár, (t. i. a Ságliyé Bertával) már futott. Az urak a ház előtt kin ültek. Pálinkás elibém jött: »Mért jöttél hozzám ily későn? Az este kellett volna!« — »Most sem hozzád jöttem, válaszoltam, — csak azt akarom tudni: melyik agár lett a mester? Le sem szállok.« »Ugy nem tudsz meg semmit.« »Tudok már mindent. Téged gúeynyal mosolyogva, Gázsyt megelégedetten bajuszát pedergetve, a pesti és hevesi urakat, pedig rosz kedvvel látom székükön feszengeni. — Aztán kocsisomra kiálték : »Fordulj!« Az agarász urak azonban erővel lehúztak sze- ( keremrőL »Még két pár agár van futatlan. Nézd meg azokat,« — mondá Pálinkás. Hátaslovam nem volt velem. Megnézem három hámos lovamat. Egynek, a szikár kanczának, van egy kis fehérség a hátán. Talán hátas! »Adjatok egy rosz nyerget, ha nem hátas is elmegyek én vele.« Felülök hosszúszárú, kupak nélküli pipával. Az első nyul előlem ugrik. Megütöm sarkammal a szikár kanczát, mely neki iramodik Nem hagyunk el a Blaskovics c's Erdödy agarai. Lelkem teremtette ! mi lelte őket, tán nem látják a nyulat, mely egyenes vonalban szalad a kanczám előtt. Félre téritem ezt s elibém eresztem a két — nem agarat csak ebet. Utánok rugaszkodom, aztán újra elhagyom őket. »Elment a nyul búcsút járni«, kiálték nekik gúnyosan, — kitaposnám a beleiket ebeiteknek !« — Ezután Recskynck egy igen szép nőstény agara és Pálinkásnak egy tigrisszörü kanja került előre, de ezek sem érték be a nyulat. »Abiit, exeessit, erupit!« — igy referáltam urainknak, kik haza felé lovaglás közben azt vitatták, hogy sokkal futósabb nyúlja ik vannak nekik, mint a mieink. »Ezeknek az agaraknak cl kell fogni nálatok a nyulakat, kiilömben nem hiketlek benneteket oly szerényteleneknek, — mondám — bogy Biharba jönnétek, hires agarainkat leveretni. Ebből hát világos, hogy mint agaraink, ugy nyulaink is futósabbak a tieiteknél. — Il)

r próbát tevén elöljáróba, a liberális kancza agarászló maradt, s még Szily Barnabásnak is megcsúfolta egy messze hátrahagyott 3000 forintos angol pejparipáját. Volt Langvius bátyánknak egy »Pendely« nevü herélt fehér lova is, melyen hét éven át- agarászott, nem egy bravourt mutatva rajta be. Návay csongrádi birtokos agarászlova volt ez, s Nadányihoz már harmadik kézből került. Most is lelkesülve beszél az öreg ur a »Pendely« bőstettei ről. Igy a többi közt: | »Gázsy Imre legjobb barátomnál gyűltünk össze 1840-ben nov. 25-ikén. Ivomáromy György is megjelent egy ötezer forintos, tizenhatmarkos sárga angol lóval. Elkezdtünk agarászni. Vakmerőség lett volna tőiéin mindjárt elöljáróban versenyeztetni 2 4 éves fejérlovamat egy fiatal 5000 forintos paripával, s igy az első két nyúlnál csak ép utána futtattam; a többinél azonban már én biztattam a sárgát. »Csak hadd menjen az a sárga, Gyuri!« — kiálték Komáromyra. A kilenczedik nyúlnál Gyuri félúton megállott, mig én ott állottam meg, a hol a legjobb agár, t. i. igen messze. Mikor hozzá visszaérkeztem, igy szóltam : »Futtassunk még, Gyuri, a peterdi erdőig (egy mértföld) sáron, vizén, zsombékon, csutkán egyenesen. Nadányi Sándor öcsém is futtatni akart, 14 markos pej kosorru lován, sebes futó volt ez, de hatszáz lépésen tul koezogui is alig tudott. En szándékosan hátramaradtam egy ideig s csak mikor a Sándor öcséin lova lemaradt, kezdtem a »Pendely«-t szorítani. Kevés idő alatt mellé is értem az angolnak, mely fél fejjel mindig előttem járt. Komáromynak sarkantyúja volt és nagy korbácsa. En csak öklömmel meg kalapommal verdestem a »Pendely« t. Rajtain nagy esurapé, lábaimon bagariacsizma volt, hanem lovam gyakorlott és SZÍVÓS. Amint már vagy 3 ang. mfldet haladtunk volna sebes vágtatásban, látom, liogy a Komáromy sári gája ugyancsak fujtat, s kezd botorkálni. Komáromy is észrevette ezt, s nagy sokára igy szólt »Álljunk meg már, Imre bátyám !« — »Nem, —mondám, — messze még az erdő!« »Álljunk meg Imre bátyám, — kiáltá másodszor is Gyuri, »mert már leesem !« Ezt persze csak azért mondta, hogy lova gyengeségét takarja. — »Nem bánom hát! — válaszolék.« »Azt azonban elismerheted, Gyuri, — mondám, — hogy nincs c két ló közt annyi kii-