Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874
1874-12-10 / 51. szám
DECZEMBER 10. L 3 7 4. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 353 rökkel, azután hat tábori vadásztiszt diszöltönyben és övvel, lóháton, ezek mögött a magasabb erdész- és vadász-tisztek. Ezek után volt látható a trónörökös herczeg s neje, ez utóbbi egy gyönyörű telivér sárga ménen, Károly, Frigyes Károly, Albrecht királyi herezegek, Vilmos würtembergi herczeg, Vilmos mecklenburgi herczeg, s az egész kétszáz lovasnál többet számoló veres kabátos s fehér nyakkendős vadásztársaság, szépen felékitett lovakon. Ez imposáns menethez csatlakoztak udvari kocsikban Károly és Frigyes Károly herezegek nejei leányaikkal, Lipót herczeggel továbbá udvari hölgyekkel, lavagokkal stb. A találkozóhelyre érve, a társaság várt mig a kieresztett vaddisznó csapája szokás szerint letördelt ágakkal jelöltetett. A kiszemelt vad egy erős vadkan volt, a mely a nézőközönség kiáltozása daczára ezen keresztültört és útját a Pichelsberg felé irányzá. Ott egyet fordulván, Schüdhorn mellett beleugrott a Haveltóba, keresztüluszta ezt a falka hangos csakolásától követve, s Gatow mellett spandaui területen érte a partot. Hét vöröskabátos ur egy kis csolnakba veté magát s a vaddal csaknem egyidőben ért partra ; ezek már azt hitték, hogy könnyen végeznek az agyarassal, annál inkább, miután egy nagy bekerített kert a menekülést egészen el látszott záimi. De az ebek, melyeknek tüzét a hideg fürdő kissé lehűtötte, nem voltak képesek a vadkant egy pillanatra is lefülelni; jobbra-balra szórta őket magáról, egy pár erre vállalkozott vereskabátos hasonlóan járt ( s jobbra-balra, fejjel a homokra bukott; e pillanatban a vad keresztültörte a keritést s már már megmenekült; de mégsem, mert vaktában egy nyitott ajtón keskeny körülrácsozott udvarba rohant a honnan aztán nem volt menekülés. A hét vigyázatlan s már nagyon felizgatott vereskabátos utána ugrik s újra támad. Azonban keserves sorsra jut ^ nak ismét. A dühös vadkan minden támadása után egy-egy vöröskabátos s fehérbőr-nadrágos a levegőben röpködött. Egy az ilynemű vadászatban megőszült sportsman, ki a kanit szénabányóvillával akarta a megadásra kényszeríteni, kezének jelentékeny megsérülésével lakolt; egy másik felsőkabátját hagyta a csatasikon ; az ebek közül is egyetlen egy sem mert már támadni; bárom szénahányóvilla már darabokra volt törve s csak egy volt még ép Kohr hadnagy kezében. Ebbe aztán a tajtékzó vadkan belerohanva egy pillanatra felnyársalta maga-magát, s ezt felhasználván Meyrinck, Geyr és gr. Götzen urak, a kani hátulsó két lábát elkapták, s aztán Károly berezeg, — ki mintegy 150 vöröskabátossal egy nagy csolnakon utánnok indult volt, a tó kellő közepében megadta neki a kegyelemdöfést. A vadászati formalitásokkal és czeremoniával végbement feltörés a kies fekvésű parton folyt le a vadászatban résztvett hölgyek jelenlétében. Ezután a vadászati-ebéd következett, melyen Meyrinck hadnagy, ki a vadkant szabályszerüleg kiemelte volt, a császárra emélt poharat, dörgő »hoch«-ok között. Majd Schneider udv. tanácsos felolvasá a tavali Hubertusnapi vadászat humoristikus jegyzőkönyvét, mely után a koronaörökös az elnök, Károly berezeg egészségére emelte poharát, a társaság hangos tetszése s a zenekar harsogó tuss-ai között. A társaság azután egy kedélyesen töltött Hubert-nap emlékével öt óra tájban lovagolt haza. A porosz királyi vadkan-falka vadászatai Grunewaldban Károly, az éveire nézve öreg (7 0 éves), d9 szivére fiatal porosz királyi herczeg mastersége alatt minden kedden és pénteken rendesen folynak. A falka, mely rendesen husz párból áll, mindinkább bele találja magát feladatába. Igy pl. kedden mult egy hete negyvenkilencz perczig tartó run volt a legsebesebb paceben egy 6 éves erős kani mögött, mely »killel« végződött, miután a kani a felhajtás helyétől a vesztőhelyig 1 V2 német mértföldet tett meg. Az erős vad az ebeket több izben leverte magáról. A master, kinek a leszurás tisztessége átengedtetett, a legelsők közt volt a mezőnyben. Az utolsó run, mely a »Stern« vadászkunyhótól legegyenesebb irányban Zehlendorf felé ment, oly sebes volt, hogy a lovasok egészen szétszóródtak, s csak egyenkint szállinkoztak a szélrózsa minden irányából a Hallali-hoz. Német-Lotharingiában általános a panasz a serteés dúvad szerfölötti elszaporodása miatt, daczára annak, hogy a német birodalmi erdő-igazgatóság mindent megtett a dúvad túlkapásainak meggátlására. Hivatalos adatok szerint ugyanis az 187 1/ 2-iki vadászévben ott 44 farkas, 38 vadmacska és 404 vaddisznó lövetett. Még kedvezőbb volt az eredmény az elmúlt évben, lövetett ugyanis 7 6 farkas, 27 vadmacska és 791 vaddisznó. Ez utóbbi eredmény kiválólag az 1872 febr. 29-én életbeléptetetett hajtóvadászati rendszabályoknak köszönhető. Miután Német-Lotbaringia erdőterülete 124,300 kectarra megy, magától érthető, hogy egy vagy két év alatt nagy eredményt felmutatni nem igen lehet, annál kevésbé, mivel az egyes erdőrészek rendkívüli sűrűsége a hajtóvadászatnak is akadályul szolgál, sőt azt részben lehetetlenné teszi. A németországi agarászatokról nem sokat írhatunk. A sport e neme ott csak a pomeráni síkságokon gyakoroltatik. Van egy északnémet agarászegylet (talán egyetlen a német birodalomban), mely október hó folyamában két meetinget tartott. Az első okt. hó 5-én és 6-án volt Meyendorfban, s öt versenyből állt. A Derbyben 8 agár mérkőzött ; ezek közül négy német, három angol s egy skót. Győztes az angol eb (Wolkenschieber a. Collar, a. Cate.) Nyeremény 94 tallér. Az Oaksban (szukák számára) szintén 8 versenyző, köztük bárom német, két angol és egy skót. Győztes a skót Walburg a. Zarah a. Wee Avon. Nyeremény 56 tallér. Ezután a két verseny győztesei közt ujabb mérkőzés, melyben Walburg lett győztes. Nyeremény tiszteletdíj és 7 6 tallér. A klub-dijban 10 agár versenygett a dijért, ezek közül 2 német és 8 angol. Nyertes szintén egy angol: Rather flash (a. Rather Improved a. Rattlesnake) nev. Mr. T. L. Reed. Nyeremény 215 tallér. Végül volt egy eladóverseny is. Futott négy agár ; nyertes Hurrah (40 tallérért eladó) a. Rockét a. Schneeglökcben. A második meeting októkor 23-án egy más helyen Eichenbarlebenben folyt le következő eredménynyel : futott 11 agár, melyek közül 8 angol, 2 skót, s egy német eredetű. Győztes Veltheim ur v. k. Brilliant, angol err a Ghillie Galium a. Rosina és testvére Amethystnek, mely Angolországban nagy dicsőséggel futott. Az eladóversenyben a tiszteletdíjért 7 agár versenyzett s pedig 5 angol és 2 német. Nyertes Nathusius ur angol t. sz. Rare Bird, a Rather Improved a. Lapwing, nevelte Mr. T. L. Reed. A mint a fentebbiekből látható, a versenyző agarak nagyobb száma angol s ezek vitték is el kivétel nélkül a dijakat, mi a német agártenyésztés állapotára nem igen kedvező világot vet. Mint a jövő évi propositiókban látjuk, a németek okultak az idei kudarezon s jövőre az angol agarakat egyszerűen kizárták a versenyekből. Agarászati kopás^at. Kolozsvári falkavadászatok. Nov. 21. Találkozó: b. Józsika tanyája. Jelen voltak : gr. Klebelsberg Vilmos és alulirt. Másfél órai keresés után a Szamos mellett ugrott nyul a sz.-miklósi szőllők mellett felment a hegyre s annak táján megfekíidt; a szimat az itt legelő juhnyájak miatt nagyon rosz volt, és csak félórai keresés után sikerült nyulunkra ráakadni; innen felment a tetőre, és a tárcsái utat elérve, hoszszasan mindig azon haladt Kolozsvár irányában, a hegy aljában levő magános háztól nem messze egy kukoriczatarlóban meglapult, s egy negyedórába belekerült, mig innen is sikerült felkölteni; most azon hely felé tartott, hol kaptuk volt, azonban a falka által nagyon szoríttatva, egyenesen a Szamosnak tartott és elszántan annak habjai közé vetette magát, nem gondolva a hideg fürdővel; mi sem tehettünk egyebet, mint hogy példáját kövessük. A túlsó parton levő nádasban keresett menedéket; azonban innen a falka csakhamar kiszoritván, szép hosszú futással, mely alatt a nyul folytonosan látszott, lassankint behúzva, a vasuttöltés mellett lefülelte. Feltűnően nagy nyul volt. Idő 70 perez; ebből 45 perez szünet. A talaj legtöbb helyen mély volt. Nov. 23. Találkozó: Sz. György hid. A sanyarú, idő következtében csak egyedül jelentem meg a találkozónál. A Szamos melletti berekben kapott nyul Sz. Miklós felé ment, 8 percznyi futás után a falu melletti nádasba menekült; az ebek azonban csakhamar kiszorították innen és visszahajtották azon berekbe, honnan legelébb felugrott volt, itt másodszor is megfeküdt; rövid check után megint reá akadtam és felugrattam ; csak most kezdte észrevenni, bogy a mély földbe szőrös talpai nagyon ragadván, nem menekülhet, ezért a hegy felé vette útját, mely itt nagyon meredek volt; a tetőre érve azonban már nem birta tovább, megfekíidt ; az ebek azonban reá akadván, a lejtőnek szorították, bol nagy előnyben levén, felette rövid futás után elfogták. A futam a mély föld miatt lassú volt és félórát tartott; ebből 7—8 perez szünet. Decz. 2. Találkozó: Sz. György hid. Hosszas keresés után a sz.-miklósi réten nyul ugrott, mely felment a begyre, a szőllő mellett hosszasan a tetőn haladt, azonban itt nagyon ragadván a föld, jónak látta visszatérni egy rétre, hol egy gödörben megfeküdt. 15 percznyi szünet után reá akadtak az ebek és behajtották a Szamos bolt árkán keresztül a szigetre, hol az ebek elől valami lyukba menekült, azonban ez nem volt elég mély arra, hogy elrejtse egészen; mielőtt megmenthettem volna, kihúzták az ebek. A futás közel egy órát tartott, ebből 20—25 perez szünet; az iram felette lassú volt; szimat közepes. B. W. B. Az 1874 évi nov. 18-án Félegvházán megtartott dijagarászatra kilencz agár volt nevezve; és pedig. 1. Liptai György Törtelyről f. sz. »Grizett.« 2. Vajkó János N.-Kőrösről cz. sz. »Contes.« 3. Beretvás György N.-Kőrösről vör. sz. » Tigris . 4. Szabó János Félegyb í zárói vör. sz. »Szellő 5. Endre M hály Féh gyházáról t. k. »Lámpás-« 6. Kovásznai Kovács Zsigmond Abonyból vör. sz. »Sárkány.« 7. Szentmarjai Pál Törtelyről t. k. »Tigris.« 8. Ring György Félegyházáról v. k. »Szár nyas.« 9. Bánbidy István Félegyházáról t. sz. »Pille.« I. összevetés: 1. Szárnyas. 2. Lámpás. 3. Pille. Kan Tigris. Szellő. Szuka Tigris. 4. Contess. 5. Grizett. Sárkány. Erővesztő. Ezután általános közös birónak Kovásznai Kováts Zsigmondot választottuk meg. 1. Szárnyas, kan Tigris, a nyulat nem érték, elejtettek. 2. Lámpás, Szellő a nyulat a Lámpás a positióig bekísérte ugyan, de nem érte; a Szellő pedig hajtás közben leállt a nyúlról és igy elejtettek. 3. Pille, sz. Tigrisnek felvertük a nyulat egy homokbuezka oldalból, a Pille rámegy, először megvágta háromszor, azután útját a Tigris átvágta e's néhány percznyi hajtás után, a Tigris megfogta a nyulat; erre a birák közt rövid disputa után a tigris mondatott ki fennmaradottnak. 4. Sárkány, Contes. Endre Mihály mint közös biró heveskedve felvereti az agarakat egy szökő nyúlra, — mely legalább 400 ölre lehetett, a nyul könnyen véve a dolgot csak ágaskodva kezdett borotválkozni, ellenfeleit mint egy kicsiuylődve, — azonban a Contes felment a nyúlra, párjával egy kiszáradt tó medrébe hajtották a nyulat, onnét azonban a nyul az erdő felé hajtatva a Sárkány a minden esetre erős párjától átvette a hajtást, és kétszer az erdő alatt a Sárkány karikára vágta nyulát. A Contes szintén ministrált neki, mignein a nyulat a Sárkány zsinórba felkapta. E szerint a Sárkány mondatott ki győztesnek ; minden esetre ki kell emelnem a Contest, mely, mint már fönnebb megjegyeztem, igen kG
