Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-11-25 / 49. szám

NOVEMBER "25. 187 4. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 335 félvér. » II. A bábolnai ménesben. Amurad Bajraktar, arabs telivér. Fed. dij 50 frt. Mehmet-Ali Jussnf Gidran 3éves Schagya idősb Schagya Aga II!. A mezó'hegyesi ménesben. Palestro, angol tv. Fed. dij teliv. k. után 200 frt. » » félvér » » 100 » » teliv. » » 100 » » félvér » » 50 » » » » » 50» % » » » 50» 50 » 50 » » 30 » » 30 » » 20 » » • 20 » Jackson, angol tv. » Fed. dij ideg. k. 30 frt. Exact, angol telivér » Macbeth, » » » Pride of England North Star I. Furioso IX. Gidran XXXI. Nonius XII. Nonius XIII. Nonius XIY. Schagya XVIII. Abdul Aziz El Delemi A többi mezöhegyesi törzsmén fedezési dija id. kanezáért 20 frt. A fedeztetés iránti bejelentések a kisbéri ménekre nézve mulhatlanul f. 1874. évi deczember hó 20-ig nyújtandók be az illető ménesparancs nokhoz, minthogy a fentebbi határnapon tul a meghatározott s netán akkoráig be nem töltött fedezési szám erejéig külföldi bejelentések is elfogadtatnak. A bábolnai és mezó'hegyesi ménesben létező ménekre nézve a bejelentések a legközelebbi fedeztetési idény beálltáig bármikor történhetnék az illető ménes parancsnokainál. A kanczák elhelyezése a ménesekben dij nélkül eszközöltetik, — a szükségelt takarmány s egyéb tápszerek a legközelebbi piacz árai szerint fizetendők. A fedeztetési dijon kivül minden kanezáért a legénység számára 5 frt fizetendő. Ha a tulajdonos saját szolgáját nem kívánja kanczája mellett hagyni, ugy annak ápolása szabadságolt méneskarbeli katonára bizatik, ki ezen szolgálatáért minden kancza után havonkint 4 frtot kap. Ha valamely ménre több kaneza lenne bejelentve, mint a mennyit a saját ménesbeli kanczákon kivül fedezhet, a bejelentett kanczák fedezési rendje sorshúzás utján fog szabályoztatni. Minden egyéb felvilágositással az illető ménesparancsnokok készséggel szolgálandnak. Budapesten 1874. november bó 16-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minist'-riumtól. A kisbéri m. kir. ménesben az 187 5. évi fedeztetési idényre a telivér anyakanczák következőleg osztattak be, u. m.: CAMBUSCAN-hoz: Crafton Lass, Sophia Lawrence, Verbena, Assiduity, Catastrophe

, Theresa, Mildred, Thalestris, Honey-Bee, Eastsheen és New-Victoria. BUCCANEER-hez

: Beeswing, Cricket, Fancy, Peeress, Lady Elisabeth, Merry-go-round, Dahlia, Pearlfather, Mineral, Firefly és Lancelin. OSTREGER-hez : Deception, Crisis, Silkstone, Alix és Imperatrice. BOIS ROUSSEL-hez: Gratitude, Flytrap, Fantail, Caroline és Java. Lefaucheux és Lancaszter, — fehér és fekete por. Gács, nov. 12. 1874. Miután a fehér pornak a közönséges puskapor feletti hatása, a lövedék sebessége, a hordes öl-erő, a füst nélküliség, a csekély durranás töbh izhen, nevezetesen a »Waidmann«, és »Jagd-Zeitung

«-ban lettek megvitatva, és az ez évi V. és V.-lap 39-ik számában a szegedi levelek igen tisztelt irója és vadásztársam a legnagyobb érdekkel mondja el ez érdemheli észleléseit, sőt egy öi'eg vadászra is hivatkozik, felkérvén mindenkit, hogy e tárgyban tett tatapasztalásai közzétételével ne fukarkodjék

: ezen okoknál fogva tehát örömmel veszem fel az odadobott kesztyűt és saját tapasztalásommal, jelenleg már nem a küzd-, hanem a lőtérre lépve, azokat hiven és leplezetlenül el fogom regélni. Azt, hogy én már évek előtt lapszerte állitám, hogy lefaucheux-fegyverim (pedig mindnyája átalakított) nem pirulnak a lancaster mellett, és hogy én éveken át azon hitben élek, miszerint a központi vagy gócztűz magasztalása némi öncsalódáson épül, mert szerintem csak is a porosz rendszerű gyútüs töltény képviseli a gócztüzet; miután a gyútüs töltény felső végén vagy inkább közepén található ama gyúanyag, mely a tű gyors odaérése, dörzölése által gyúlván meg, felülríil visszafelé veti szikráitMert, mint én hiszem, a gyuladás akár vizirányos (lancaszter), akár függirányos (lefauckeux), avagy akár horizontalis, akár verticalis viszonybul származzék — nevezetes külföldi tekintélyek szerint is ugyanaz, és ezt most is ismétlem. Emlékszem, hogy még 1866-ban azt irtam a »J.Ztg«-ba, hogy egy tüzetes próba alkalmával régi előtöltőm verte meg mindkét uj találmányt, mert éppen semmivel sem kevesebb öl-erőt, hatást és a czél központjára ért göbecs tömörségét, távolságát tanusitá töbh rendbéli lövése. Mielőtt a tett próbáról értekezném, fel kell említenem, hogy évek óta 1 austr. font puskaporból rendesen 96—100, és 6 annyi göbecsböl ismét 100 lövésem készül, azaz 1j

3 lat por 1

3/

4 lat göbecs, vagy a méter rendszer szerint 6 gramm por, 36 gramm göbecsből születik lövésem mindenha, — a töltényben is csak ugy mint az egykori puskavessző boldog idejében; — és ez a valódi és telivér angol töltés rendszere ! Mi a lankaster és lefaucheux horderejét illeti. 100 lap jóféle itatós papirból 25 ctmtr széles, 35 ctmtr magas tárcsa egy deszkafalra szegeztetett 45 lépésnyi távolságban; a nagy hirben álló Stöhle bécsi czég által készített 12-es Bernard-lancaszter, és a magam Kirner-féle moiree szinte 12-es lefaucheux között, igen jófaj zöld tölténybe töltött, sárgán fedett, ruganyos franczia dugaszszal ellátott 4-es és 6-tos göbecsel tétetett a próba, s az eredmény, mint negyed magammal bátor vagyok állítani, ugyanegy, ugyanaz volt. A lancaszter a 4-es göbecsből 8 szemmel érte a tárcsát, átverte gyönyörűen a 100 lapot, átverte a korhadt deszkát is 50 lépésről; a 6-os göbecs 45 lépésről igen szép alakokban érte a tárcsát, nagy része átverte a 100 lapot és igen egyformán fúródott a deszkafalba, részben átverte ott, hol a göbecs a papírlapokat nem érte — ezt megtette a lefaucheux is. A lancasztert testvérem vadásza, a lefaucheuxt magam kezeltem, pormennyiség, távolság és végül az eredmény is egy lőn. A mi a fehér és fekete por közötti külömbséget illeti, Semper idem velősen magvas czikke ugyan ez érdemben kimerítő, miután azonban ezen tárgy is megvitatható bővebben, kisebbszerű kísérletem eredményét ekként adom elé : A collodingyár világszerte kürtölt hirdetményei szerént 2, elég a fehér porból, mert: »Bei gleichem Gewicht für mindestens doppelt so viel Patronen ausreichend« (»

Jagdz.« Nr. 10 20.) — ezen kezdém a próbát 45 lépés távból 6-tos göbecscsel, és pedig egy-egy lefaucheux s lancaster lövéssel: — ily csekély fehér porral ejtett lövések hatása és eredménye nevetséges, semmis ; a göbecs mintha csak neki dobatott volna a deszkafalnak, durranás semmi. 30 lap papir átverve, de nem ám átlyukasztva, — egyszóval sem tüze, sem füstje. — Töltöttünk újra, az az a fehér porból, a fekete pormennyiség 2 3-adát két dugaszszal leszorítva adván a tölténybe ; lőttünk 50 és 45 lépésnyi távolból, és a fekete porral ejtett lövés több öl-, illetőleg ható-erőt tanúsított, sőt a fehér porral lőtt göbecs bevágása sokkal csekélyebb, selejtesebb. — A 100 lap papir 25 centimétret teszen, ezt mindkét esetben, azaz a 2,3-ad lőporral áthajtotta a göbecs, de korántsem ama szabatos és hatásos eredménynyel mint a fekete por; átlyukasztani és átverni tisztán karima nélkül, e két viszony között igen nagy a különbség. — Végül miután annyi fehér porral próbáltam lőni, mint feketével, ekkor sem tapasztaltam a fehér por nagyobb erejét, a fegyverek is éppen nem tanusiták a visszalökés által azt, hogy sokkal több kelleténél a töltés: ennyit próbám hiteléül. — Előnye a fehér pornak szerintem csak az lenne, hogy alig van füstje, — őszszel, nedves időben, télben havazás alkalmával, és vizi vadászatokon, mely viszonyok között nagyban füstöl a legjobb por is, ekkor lenne előnye ; a vadász minden lövése után látná eredményét, kettőzhet azonnal; — de mindezek daczára én maradok a réginél, tegyen kiki mint tetszik. Mielőtt czikkem befejezném, ama kérést intézném a t. cz. szerkesztőséghez, hogy az olyanynyira érdekes galamblövészetről értekezve, nem tisztán az eredményt szeretnők tudni, hanem minő fegyverek, milyen göbecs, mily ölerő, milyen por vagy göbecsmennyiség alkalmaztattak, nem különben mily alakban, mily modorban létesíttetik a lövöldözés, stb. Miután a vidéken csak ugy alakulhat ily sport és gentlemanlike társulat, ha bővebb tudomással birand az alulírott, ki az e vidéken ejtett őszi vadászatok leírásával legközelebb fog szolgálni, maradván vadászüdvöt mondva az egy öreg vadász. (Legközelebb hozunk ily ismertetést. Szer k.) Vaj8zkai szalonkavadászatok. Szabadka, nov. 15. 1814. Az idei szalonkahuzás átalában rendetlen s csekély mérvű volt. VidékünkönTezdó'dött a szalonka húzás September végén nagy szárazságban, mely tartott egy kis eső köztejöttévei egész octóber végéigIly rendetlen búzásnak vadászati eredménye is elégtelen szokott lenni, s ez bekövetkezett Yajszkán is; a szomszédos vadászati területeken pedig éppen sikertelen volt. Bajos tehát ilyen mortoha idényről némileg is érdekes jelentést tenni; hogy azonban avajszkai cserkészetről a szokott tudósítás ne hiányozzék, röviden s szárazon észleleteimet a húzás s vadászat lefolyásáról előadom.