Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874
1874-10-14 / 42. szám
288 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. OKTÓBER 7. 187 4'.. A pálya kitünö állapotban, helyenként kissé igen is mély. Idő a verseny alatt szép volt, de egész délelőtt esvén, a nézőközönséget ez visszatartotta ; csak nagyon kevesen voltak. Ügető-versenyek Amerikában. Az Egyesült-Államok majd valamennyi hires ügetöi egyenlő származásúak, t. i. Messenger-től, egy angol méntől, mely 1798-ban vitetett át NewYorkba. E ló származását egész Darley-Arabianra, mely »Flying-Cbilders« nagyapja volt, s a Cadekanczára lehet visszavezetni, mely viszont a Godolphin-arabstól származik, tehát a legjobb vérből. Oszeegyező hagyomány szerint ez a Messenger valami rendkívül pompás termetű, kiválóan erős és virgonez ló volt. Midőn a hajóról a partra vezették volna, mint egy lovász sokáig beszélé, a vele érkezett más liárom ló annyira el volt gyöngülve, miszerint támogatni kellett őket, hogy el ne dőljenek, mig Messenger, nyerítve, s mindenik oldalán egy negerrel, kik tartották, ügetve jött a partra, s a két néger nem birta megtartani, hanem kemény trappban liurczolta őket utcza-hosszat. Színére nézve deres szürke volt, magassága 15 3 / 4 marok; széles homlokkal, bosszú (sontos fejjel, tömör nyakkal, s olyan gégecsővel és orrlyukakkal, melyek kétszer akkorák voltak mint közönségesen; ellenben marja alacsony, s vállapjai kissé egyenest állók, de mélyre nyulók és erősek voltak; előlábán a felkarok hatalmasak, az alsó szárak laposak, de tiszták valának s helyes állásúak. Messenger 28 évet ért, s 15 esztendőt Newyork szomszédságában töltött, hol anyuyira kedvelték, miszerint valószínűleg több lovat neveltek utánna, mint valaha akármely csődör után. Csodálatraméltó átöröklési képe-sége, mely kitünö termetét és erejét fiaira is átszármaztatá, annyira emelé az amerikai lótenyésztést még unokáival is, miszerint e nemes állat által az országos lótenyésztésben okozott hasznot mint-egy 100 millió dollárra becsülték. Az első ügetőverseny Amerikában, melyről írott bizonyság marad fenn, 1818-ban volt; azonban már előbb is kedvelték ott az ügetőversenyeket, fámmá* Véletlenül nyerte. . . . »Nos Jack meddig lustálkodol még ? Dobd el azt a szivart, s öltözz, különben éhen lialok,« — mondja Charlie Wemyss a gárda-dragonyosoktól, a mint betoppan unokatestvéréhez honorable Jack Latchfordhoz reggelire, s szokásként ágyban találja öt. »Csak láss hozzá, ne várj rám, — kiabál ki hálószobájából ő nemessége; — mindjárt készen vagyok. S csakugyan egy pár perez múlva megjelenik Jack egy tarka kashmir schlafrokban s török bugyogóban, — mi eredetileg, rosz nyelvek beszéde szerint, a szép — — inarquisné tagjait fedte volna; s mely könnyelműségéért Jacknak a marquis-val egy golyót kellett váltania, mi pár hétig nagyon alkalmatlanul ágyhoz szögezé. »Lássunk hozzá, magam is nagyon éhes vagyok, — mondja Jack, kinek mindig jó étvágya van, s kinek arezából az átvirasztott éjek daczára is rózsás egészség néz ki, bár most ő nemessége egészen »schwarz.« Sokat vesztett ottfenn Liverpoolban a Grand Nationalban, s mindjárt rá egyik csikajának első kísérleténél a newmarketi versenyeken közel 2000 fontot hagyott; adóssága is roppant sok van. Mindemellett is oly derülten néz ki mindig, mintha legkisebb gondja sem volna. — Szobája tele van aggatva fegyverekkel, balász-horgokkal, verseny-nyergekkel, kopó-korbácsokkal stb. Egyszóval, minden arra mutat, hogy e szoba tulajdonosa mindennemű sportnak igen nagy kedvelője. Lovak és ballettánczosnők figurái, jó pbotographiákban, s elszórva mindenfelé — amint ajánlatra beküldetnek — mutatják hogy e két valamint a versenylovaglást is népszerű volt; de csak e nyilvános próba után kezdett az jobban terjedni. Az ügetésbeni sebesség azonban csak fokonként növekedett, s mintegy mutatja, hogy a folytonosan jó magból mindig jobb-jobb növekedett; a következő kis rovatos kimutatásból, mely az első versenytől kezdve a legjobbakat tartalmazza, leginkább kitetszik ez : Egy angol mértföldre. Ló neve v. kocsi*) perez mdp. 1818. Boston Blue v. kocsi 3 0 1824. Albany Pony nyereg 2 40 1834. Edwin Forest » 2 31 j 2 1839. Dutchman » 2 28 1847. Highland Maid v. kocsi 2 27 1849. Lady Suffolk nyereg 2 26 1858. Eathan Allen k. kocsi 2 28 1859. Flora Temple v. kocsi 2 19 3/, Ugyanaz k. kocsi 2 25 1863. Peerless » 2 23 Ü 1865. Dexter nyereg 2 18 Ve 1866. Ugyanaz » 2 18 1867. Ugyanaz v. kocsi 2 17 '/e Két angol mértföld. J 831. Top Gallant nyereg 5 19 1847. Lady Suffolk » 5 3 1852. Tacony » 5 2 1858. Lady Franklin k. kocsi 5 11 1859. Flora Temple v. koesi 4 50 y 2 1865. Dexter k. kocsi 3 56Vs 1867. Ugyanaz v. kocsi 4 51 Három angol mfld. 1827. Screwdiver nyereg 8 2 1839. Dutchman » 7 3 2 y 2 1839. Ugyanaz v. kocsi 7 41 ' 1841. Lady Suffolk nyereg 7 40 'A 1853. Pet k. kocsi 8 1 1864. Stonewall Jackson v. kocsi 7 3 9 '") Kocsiban vagy nyereg alatt. Szakértők állítása szerint az ügető ló nyereg alatt 3 másodperczczel clöbb fut meg 1 ang. mfldet mind versenykocsiba fogva; és 6 perczczel hamarabb mint egy közönséges kocsiban. artieulusban is sok fogyasztás történik; épp úgy mint a most éppen előttük párolgó burgonyás pörköltben, melyet egy sporting kiránduláson Bécsben ismert meg Jack, s melynek receptjét legényével eltanultatva, egész furorét csinált vele odahaza. -— Végre megreggeliztek, s miután Billy mindent kitakarított s a két úr rágyújtott volna, megszóllal Jack : »IJallottál-c ma már valamit a főhadiszállásról?« »Az újságokból látom, bogy King Pippin pár pointtal lejebb szállott. Ugy látszik Rasselasra erősen fogadnak, nagy terhe daczára is. Mert mult évben a Derbyt nyerte, azt hiszik, hogy 9 stone 4 font alatt ezt a versenyt is megnyerheti. En nem hiszem. Hát te ? »Nem ! — — feleli Jack; — nem hiszem, hogy sok ne legyen neki.« »Damned, — öregem megpukkad mérgiben, ha Pippin ki nem segiti őt. Egy fillért se fedezett fogadásaiból; magam se; te se, hm ? E pillanatban kopogtatnak az ajtón, s a »szabad« szóra megjelenik Jack komornyikja egy tálczával, és rajta egy levéllel. »Éppen most liozta Napper idomártól egy lovászfiú.« »Jó! várjon feleletre.« Azzal felbontja a levelet Jack, s miután keresztülolvasta volna, áthajitja barátjának e szavakkal: »Olvasd; én nem értem, mit jelentsen a dolog,« — és azzal felugorva, izgatottan járkál a ' szobában fel és alá. A levélke pedig hangzik következőképpen : »Epsom, Swettering lodge, kedden. IJonorabled sir! — Lovászom által küldöm e sorokat, mert nem akartam táviratozni. A mai gyakorlaton, egy vágtatás után Pippin egyszerre sánE g y angol m é r t f ö 1 d kettősben. 185 6. Lantern és Whaleborne, mindkettő ügetve 2 42 1861. Eathan Allen és versenytársa . 2 19 3/ t 18 67. Bruno és Brunette, mindkettő ügetve 2 25 V* 1867. Ethan Allen és versenytársa . 2 15 Két angol mfld. fogattal. 1842. Lady Suffolk és Iliffle 5 19 1862. Lady Palmer és Flatbush Maid, mindkettő ügetve 5 1 1l i Az ügető lovak értéke sokkal gyorsabban emelkedett mint számuk és sebességük, 1858-ban Mac Donald ur Flóra Templét még megkapta 8000 dollárért, pedig ez volt a legsebesb ügető az ideig Amerikában; 1862-ben egy California Damsel nevü ügvtőért már 11,000 dollárt fizetett Mr. Sprague; 1864-ben Bonner úr 13,500 dollárt adott a The Auburn lóért; Young Pacahontas 1866-ban 25000 dolláron, s 186 7-ben Dexter 33,000 dolláron kelt el; a nagyon hires Iíambletonian ügetőt 1866-ban 100,000 dollárra becsülték. Mostanában nem ritka eset, hogy sebes ügető és szép kocsi lovakat (de a legjobb ügető vérből kell származniok) 10000-től 20,000 dollárig fizetik. — E rémítő áraka'" részint a valódi tenyésztő fizetheti csak, vagy a skoddy-aristocratia, megcsalásból szerzett gazdagságát már nem tudja másként fitogtatni, mint bogy a legkitűnőbb versenylovakat napi használatra veszi meg. Különben ennek is megvan a jó oldala, miután a buzgó tenyésztő fényesen megkapja fáradsága jutalmát. »Spirit of Times.« Az őszi szalonkavándorlás megkezdődött. Erre vonatkozólag a következő tudósítást kapjuk : Tegnap és tegnapelőtt, azaz okt. 8. és 9-kén Nógrád felső vidékén a czinóbányai regényes matitni kezdett. Miután »bizonyos egyének« látták a dolgot, ne csodálkozzék ön, ha a nap folytában 100-at ígérnek 1-ért ellene. Uram, legyen ön minden aggodalom nélkül. Fogadjon el ön annyi ajánlatot, mennyit csak tesznek a »City és Suburbanra«, és jöjjön ki hozzám liolnap, ha lehet, akkor mindent megmagyarázok. Őszinte hive Joe Napper.« ^ * »Nos öreg, mit gondolsz te erre ? — kérdi Jack, megállva sétálásában barátja előtt, ki csodálkozva olvasott eddig . . . s most pár pillanatig szótlanul tekintett a kérdőre, majd hirtelen felugrott, s heviilten kiáltott fel: »Thyü! — értem már Jack . . Napper tudja mit csinál. Pipinnek semmi baja se lesz. Kövessük tanácsát, és fogadjunk el minden ajánlatot; holnap reggel pedig kocsizzunk ki hozzá. »Jól van, ugy legyen;« mondja Jack, és miután sietve felöltözött, mindketten távoznak a dologra. Jack második szülötte volt lord Coxcombe-nek és pedig a kedvencz. O lordsága terjedelmes birtokok ura, de pénz dolgában néha maga is épp oly szorult helyzetben van, mint tisztelt barátunk Jack, tulajdonosa a 4éves King Pipinnek (apja Első Richard, anyja Applebossom), mely mult évben — mint mindenki tudja talán — 4-dik volt a Derbyben, s minek következése az volt, hogy tulajdonosa és barátai igen sokat vesztettek; sajnálattal kell még elmondanunk King Pipinről, bogy a St. Legerben sem járt különben, s kedvelőit ismét cserben hagyta, megsántulván egylettel a futás előtt. Ez okozta tán, bogy a hau-