Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-08-09 / 32. szám

224 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. AUGUSZTUS 13. 187 4. bek, a tartási költséget már beszámítva, 1200 frankot jövedelmez. Ugyanis a szép tollak 75 frankjával kelnek el darabonkét még ott helyben, úgy liogy elég élénk és jövedelmező kereskedés űzetik. Nincs tehát semmi meglepő az ottani kormány azon rendeletében, mely szerint elég szi­gora büntetést szab arra, ki egy struezot elejt vagy struczfészket elpusztít. De hogyan van az, hogy a mi állathonositó tár­saságaink nem kísérlettek meg soha ezen, oly dús jövedelemforrást nyújtó állat meghonosítását. Seine et Mam,: departementban egy praefecto­rialis rendelet megtiltja azon személyeknek, kik erdőben járnak, ott a száraz időszakban tüzet gyújtani, legyen bár szivarozás végett vagy más czélból, az utóbbi időkben gyakori erdőégések el­kerülése végett. Igy történt nem rég, hogy a gyö­nyörű sourdun-i erdőben nagy tiiz támadt, mely­nek e szép erdő csaknem áldozatául esett. Ugyan­is egy ottani majorsági munkás szivarra gyújt­ván, elég gondatlan volt a gyufát eldobni még mielőtt elaludt volna. Ez egy csomó száraz fűre esett, mely azonnal lángra lobbant. A tüz gyor­san terjedt tova s csak az oda sietett személyek és tűzoltók egyesitett erőfeszítésének sikerült na­gyobb szerencsétlenségnek elejét , venni. A tiiz okozója tetemes birságra büntetett. Ajánljuk hazai hatóságaink figyelmébe ez üd­vös példát. Czélszerü volna, ha nem is a szivaro­zást, de legalább a vasárnapi mulató közönség tűzi játékait s egyéb gyujtogatással járó mulat­ságait betiltani. Elijesztő példákban nálunk sin­csen hiány. Hogy mást ne emlitsiink, azon égés, mely egyik közelebbi vasárnap a zugligeti erdő­ségben pusztított, azután a Hajdu-szoboszlói 1600 hold erdő leégése, mi fában amúgy is koldus Al­földünk helyzetében valóságos égbekiáltó bün. * Jul. 1-én volt Francziaországban a vadászat megnyitása vadkacsákra. A »Ob. III.« szerint > sodákat mesélnek ez idény vadbőségéről. Egy egyén, foglalkozására nézve vadorzó, a há­zasság szent igája alá akarván hajtani fejét, föl­keresd a falubeli lelkészt, hogy tőle engedélyt kapjon. — Micsoda, te megházasodol ? — mond a lel­kész — de hisz neked semmid sincs s jövőre sincs kilátásod, világos, hogy nyomor lesz a vége. — De hát a madarak, melyeknek szintén nincs semmijök, nem-e párosulnak. ? — Jaj barátom, van is azok között elég sovány. Eredj ! megvallom, tapasztaltabbnak hittelek csúnya mesterségedben. Egy másik vadőr törvényszék elé került, mert egy tengeri nyulat lopott egyik szomszédjától. —, Mit hozhat föl mentségére ? kérdi az elnök. — Elnök ur! — kezdé e vádlott, — miután a kártékonyállatok elpusztítása engedélyezve van. . . — De a tengeri nyul csak nem kártékony állat! — Engedelmet kérek elnök ur, ártalmas az ne­kem — miután ide a törvénvszék elé hozott! A »Ch. 111.« egyik legközelebbi számában föl­hívja a vadászok figyelmét a koborló macskákra és azon tetemes károkra, melyet ezek a vadállo­mányban előidéznek. Egy statistikai kimutatás sze­rint, melyet teljes hitelt érdemlőnek állit, Seine et Marne departement vadasaiban 20,000 fogolyt, 15,000 nyulat és tengeri nyulat s 25,000 egyéb madarat, összesen tehát 60,000 darab vadat pusz­títanak el ezen ocsmány vadorok. Es tűnődvén azon eszközökről, melyekkel e pusztitást elkerülni lehetne, azon eredményre jön, liogy erre csak két mód van : vagy irgalom nélkül kipusztítani a kó­bor és leskelődő macskákat, vagy gazdáikat arra kényszeríteni, hogy jobban táplálják macskáikat, hogv igy ezek ne kénytelenittessenek vadászattal keresni élelmüket. * * * Svájc:. A szövetségi tanács, több tagjainak in­dítványára, a következő indítványt fogadta el: Utasittatik a szövetségi kormány, liogy az oc­toberi ülésszak kezdetéig törvényjavaslatokat ter­jeszszen elö : 1. A nagyvad megóvásáról a hegységekben. 2. Azon módokról, melyek segélyével a hasz­nos madarakat a vadorok pusztításai elől meg­óvni, a kártékony orvmadarakat pedig, melyek különösen a szövetség nyugati és éjszaknyugati határain elhatalmasodtak, eredménynyel kipusztí­tani. A »Ch 111.« egyik utóbbi számában két igen ér­dekes táblázatot közöl, melyek egyikében a Fran­cziaországban termelt lőpor-mennyiség van minő­ség és az eladási módok szerint feltüntetve (a lő­pornak külföldről behozatala Francziaországba még az első köztársaság egy torvénye által meg lé­vén tiltva); a másodikban pedig a kivitt és be­hozott fegyverek mennyisége, értéke s az utóbbiak után lefolyt vám van feltüntetve. A tárgy érde­kessége folytán közöljük a főbb számokat. Eladatott Francziaországban és kivitetett a há­rom fajú lőporból összesen : 1860-ban 386,386 kilogr.*) 1861. 396,622 » 1862. 381,951 » 1863. 391,828 » 1864. 430,811 » 1865. 432,159 » 1866. 458,703 » 1867. 509,645 » 1868. 501,704 » 1869. 476,900 » 1870. 404,201 » 1871. 385,816 » 1872.**) 201,839 » 1873. 424,579 » A vadászfegyverek kivitelét és behozatalát a következő táblázat tünteti elő : kivitetett: behozatott : 1860-ban 96,853 db. 52,858 db. 1861. 132,677 » 57,290 » 1862. 73,390 » 53,630 » 1S63. 110,489 » 53,421 » 1864. 161,542 » 64,135 » 1865. 54,211 » 62,357 » 1866. 64,157 » 61,152 » 1867. 39,422 » 70,544 » 1868. 32,726 » 74,968 » 1869. 41,353 » 95,767 » 1870. 65,437 » 168,731 » 1871. 47,028 » 93,352 » 1872. 45,919 » 110,125 » 1873. 81,224 » 103,011 » * " A »Ch. III.« a »Danube«-böl (franczia nyelven megjelenő bécsi lap) a következő adatokat ve­szi át: Tudvalevő dolog, hogy Ferencz-József császár­király ép oly jeles, mint a milyen szerencsés va­dász, mely két minőség azonban korántsem jár együtt. Megítélhetni azt a következő összeállítás­ból is : Az 187 3/ 4. vadászidényben a császár lőtt össze­sen 208 darab vadat, és pedig az ebenseei, neu­bergi, reiehenaui, gödöllői vadasokban; részle­tezve a mennyiséget, ebből volt: 1 liuszágas, 2 16-os agancsár, 4 12-es, 6 10-es, 3 8-as és 5 6-os agancsár, 58 szarvastehén, 10 bornyu, 24 zergebak, 16 ünő, 3 őz, 5 nyul, 6 róka, 8 fajd­kakas és 43 szalonka. íme, ez az — kiált fel a »Ch. 111.« — a mi értelmes vadászatnak joggal mondható, Pedig hányan nagyuraink közül mosolyognak az ered­ményen ; bogy is ne, mikor hozzá szoktak 200" darab vadat nem egy évben, nem is egy napon, hanem egy délután elpusztítani! — Hogy is van : menyemnek szólok. . . .*) *) Egy kilogr. circa 2 font. A tetemes kevesbedés az adónak kétszeres értékére lett felemeléséből magyarázható ki. V e g y e s. Tatán a nagyhadgyakorlatok ideje alatt. A »Reiter Verein«, mely működését az egész mo­narchiára kiterjeszti, ottan két akadályversenyt tervez, melynek propositióit legközelebb közöljük. •S Jf Ugyanez alkalomra B. Kotz W. nagyobb tá­volságra lovaglást (Distanzritt) proponál, t. i. a tatai kastély udvarból Kisbérre Bábolnára és vissza, mindenütt 3 órai köteles pihenéssel. Az indulás reggel 6 órakor történne; kiki tetszés sze­rinti tempobau lovagolna, s ha a visszaérkezők kö­zül ketten vagy többen egyenlő 5 percznyi idő­közben érkeznének meg, ez holtverseny lenne, s a dij megosztatnék. * * * Gr. Esterházy Miklós pedig, minta »Sportblatt«­nak irják, egy pár »Schnitzeljagdot« szándékszik rendezni, s a helyet hogy ő kergetné a rókát, maga szándékszik a róka szerepét elvállalni; 3— 4 ang. mfldre terjedő lovaglás után hallali lenne; az először beérkező lovasok számára a »Reiter­Verein« tiszteletdijakat ajánl fel. •x- " * Ő excell. id. Esterházy Mikiós g-róf mind e sport­mulatságok számára örömmel engedi át birtokát, néhány tiszteletdíjjal is kedveskedik, s mint hozzá tehetjük, királyi vendége számára nagyszerű va­dászatok rendezéséről is gondoskodik; a Vértes erdőben hajtóvadászat lenne szarvasra és vadka­nokra, melynél az egész erdész-személyzet (35—40 fő) és kerülők múlt századi vadászjelmezekben és kürtösök zenekarával és kopósereggel szerepelne az egyenruhák már készen vannak. — Ezenkí­vül a tatai tavakon s partok közül estéken át csolnak-séták s tábori hangversenyek lennének. Szó­val Tata oly sokat igérö mulatságok színhelye lesz legközelebb, mely közelről távolról sok ven­déget fog odahúzni. A pozsonyi 1875-ki és 7G-ki Trial-Stakesre 35 és 3 6 nevezés történt. — A bécsi 400 arany 187 5-re szintén 36 nevezéssel záródott; az 187 5-ki Derby pedig 7 5-tel. * Whitely jockeynek, gr. Henckel bevádolására az ausztriai Jobkey-club 1 évig eltiltotta a lovaglást mindazon pályákon, melyek az egylet hatósága alá tartoznak. * A baden-badeni handicapok teherszabásai is meg­jelentek; e szerint a »városdij« élén Hochstapler áll 67 kilogrammal, utána Ántioehus, II Maestro, Barométre, Babylas, Wagehals, Hymenäus, Drum­Major, Angelo 60 J/ 2, Orphelin fils, Prince Paris 59, Premier May 5 8, Amalie 55, Loriot, Zwie­tracht, Cantine, Lady Patroness 52 Golos, Y. Blason, WTntworth, Tápio, Apolló, Gastgeber. — Jóformán ugyanezen lovak vannak a Cosmopoliti­cus hnndicapben is, s ugyanilyen teherrel. * Doberanban a galamb-lövészegylei, melyet mult évben ismertettünk, julius végén tartá két napi gyakorlatait nagy számú résztvevőkkel. Minden zsinóron 18—20 lövész volt. Legkitűnőbb lövő­nek ismét Ivnhlden ur bizonyult, s a 4 dij közül kettőt vitt el, a harmadikban pedig 2-dik volt, mellette von der Lühe, Hatzfeld hg és Langen Belitz urak tűntek ki. *) Az idézet — ha Magyarországra akar szól­ni. nem talál. Nálunk nincsenek ily massacre va­dászok. Szerk. Felelős szerkeszd) és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fer. Xy rm itott az Athenaeum nyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom