Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-08-05 / 31. szám

AUGUSZTUS 5. 1874. YADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 219 És pedig produkált: Dunkerque 4,792,800; Fécamp: 4,693,508; Saint Malo: 3,725,484; Quimper: 3,367,517; Grandville : 3,341,57 7; Dieppe 3,206,397; Saint Brieuc 2,123,827; Honfleur 2.224,935; Paimpol 2,179,380; Saint valery — sur Somrne 1,602,510; la Hougue 1,285,053; Calais 1,199,344 frankot, stb. A\ X ' * Jul. 15-én volt Francziaországban a halászat megnyitása. A »Ch. III.« e napot, valamint minden nevezetesebb vadászati forduló pontot igen szép symbolicus képpel jelzi. Egyúttal fölhívja sz Péter discipulusait, hogy ekkorra készen tartsák vesszőiket, horgaikat, hálóikat és csónakaikait. Ugyanezen számban »Dan és Stella« Beaufort gróf két gyönyörű ebének képét közli, egy olajfestmény után, melyet Mdtne Ronner, egy holland festésznő, készített. Áz eredetiek Londonban vannak a nemzetközi ebkiállitáson. Mindkettő híres vadászebektől eredt, melyek sok dijat nyertek s maguk is a - mily szépek látásra, ép oly ügyesek a vadászaton. * x * A dán kormány nem régiben 56,000 tengeri nyulat vásárolt Francziaországban, melyekkel vadakból teljesen kipusztult, homokos talajjal bíró szigeteit újra be akarja népesíteni. Kívánjuk, hogy siker koronázza ez iránti törekvéseit. X ÍF: Algériából. Három benszülött arab Beni-bouMileack-ból vadkanvadászatra indult és midőn Sidi-Askar Marabout közelébe értek, egyikük, névszerint: Bourid-ben Ahmed, néhány lépésnyire párduczot vett észre. A vadállat nagyot ordítva, épen az arabra akará magát vetni, midőn Bourid lő, s a párduczot fején találta. A vadállat, noha nebe'z sebet kapott, az arabsra rohant és körmeivel nehéz sebeket ejtett annak homlokán, balszemén és száján. Midőn Bourid két társa segélyére érkezett, a párducz a közellévő cserjésbe rejté el magát; az arabsok követték nyomát s kis idő múlva egy fa tövénél találták elterülve, két golyó végett vetett szenvedéseinek. A sebesült aggasztó állapotban van, alig fog kilábolni sebeiből. x A Seine folyama néhány nap előtt sajátságos látványt nyújtott. Fölülete egészen be volt lepve döglött halakkal, különösen azon ága, mely Bougivalt szegélyzi, bővelkedett a bal-bullákban. — Egész kocsirakásokkal szedtek ki emelő gépek segitségével és bárom hajó szállította ki a partra. A parti hatóság két nagy gödröt ásatott a hullák eltemetésére. Ezen különös tünemény nagy fejtörést okozott a halászat barátainak és átalában azt hiszik, hogy az utóbbi napok nagy hősége okozta volna a rendkivül nagy halandóságot, a mi nem is oly hihetetlennek hangzik. * * x A »Ch. 111.« a következő érdekes statistikai adatot közli: 1873-ban Francziaországban 375,743 vadászati engedély adatott ki, az ezekért bejött összeg pedig: 5.636,145 frankot tesz. Ebből az augusztus 1-től deczember 31-ig terjedő időre esik: 357,950 engedély, miknek pénzbeli értéke 5.369,250 frankot tesz; 1874. január 1-től február 28-áig 4476 engedély adatott 67,140 frank értékben. (Folytatása következik.) miv. Érdekeink«-ben olvassuk — nem nagy sikerrel végződött az álladalini méntelepekben, a mennyiben összesen csak 52,000 kancza fedeztetett az 1800 mén által, s igy egy ménre átlag csak 29 fedezett kancza esik. A mult évi fedeztetési idény alatt 61,000 kancza fedeztetett, tehát 9000-el több mint ez idén. Ennek okát a tavalyi rosz termésen kivül főleg abban véljük feltalálni, hogy az állami mének fedezési dijai az országgyűlés kivánata szerint ez évben jelentékenyen felemeltettek, mit legjobban azon körülmény bizonyít, hogy tavaly 61,000 kancza után 166,000 forint fizettetett fedezési díjként, ez évben, pedig daczára annak, hogy 9000 kanczával kevesebb fedeztetett, mégis 2000 forinttal több, azaz 168,000 forint vétetett be a fedezési dijakból. A »Sportblatt« hasábjain utóbbi időkben igen gyakran találunk közleményeket a legközelebb Bécsben megalakult »Reiter-Verein« czélzatairól és működéséről. Ezen egylet a lovas sportnak terjesztését és népszerűsítését tiizte ki czélul, s működését az egész monarchiára kiterjeszti. Elnöke Thurn Taxis herczeg, igazgatói Esterházy Miklós gróf és Fürstenberg Emil herczeg, magyarországi fiókbizottmánya pedig Festetics Pál és Tasziló grófokból. Sztáray János gróf és Vacano főhadnagyból áll. Az egylet czélját igen üdvösnek találjuk, mert az nem nagy dijakra való speculatió, hanem a félvértenyésztést előmozdító akadályversenyek terjesztése; csak azt csodáljuk, hogy magyar urlovaraink miért nem alaki tottak inkább itthon egy külön ily czélu egyletet, — mondja szinte a »Földmiv. Erdekeink«. Y § § Y D Mint az éppen lapunk zártakor érkezett postából látjuk, a kassai és sopronyi nevezések jól ütöttek ki, sőt az utóbbi aránylag felijirftylja Pestet. Legközelebb hozzuk. ' „ri: ' * * x Gr. Nádasdy Ferenez, gr. Esterházy Miklós, Baltazzi Aristid urak szintén künn voltak a goodwoodi versenyeken. X X X Az 1874-iki fedeztetési idény — mint a »FoidBois Roussel telivér törzsmén, melyet betegsége miatt minden telivértenyésztő két év óta sajnálattal nélkülözött Kisbéren, e napokban ismét oda ! visszakerül. E kitűnő apaló két év előtt kétes orfolyás miatt a fedezéstől kizáratott és egy évig Kisbéren vétetett gyógykezelés alá, hol a trepani- ; zálás kimutatá, hogy a felső orrüregben egy polyp okozza a kifolyást. Hogy ezen kitűnő apalovat ismét minden aggály nélkül lehessen használni, a mult év tavaszán Fogarasra vitetett climaticus curára, mivel remélni lehetett, bogy a havasi erős levegő teljesen meggyógyítja, vagy pedig, ha netalán mélyebben feküdt volna a baj, azt világosan kiderítette volna. Szerencsére bebizonyult, bogy a baj csakugyan jelentéktelen és felületes, mert a mén ott a polyp okozta orrfolyásból oly tökéletesen kigyógyult, hogy az idei fedeztetési idény alatt báró Bánffy Béla zsibói ménesében a legjobb eredménynyel fedezésre használtatott, most pedig teljes megnyugvással vihető ismét vissza Kisbérre. Telivértenyésztöink tudják hogy Bois-Roussel testvére Boiard, tavaly a »grand Prix de Paris«-ban minden angol és franczia lovat megvert, s ez évben is az ascoti gyepen 2 mértföldre a legjobb lónak bizonyult, ez évben pedig Hamadryade és Walkyre nevü csikói a németországi 3 és 2 éves csikókon győzedelmeskedtek, s igy tehát bizonyára megelégedéssel fogadják a hirt, mely őket arról biztosítja, bogy a legközelebbi fedeztetési idényben Bois Rousselt ismét használhatják. »Földm. Érd.« x x x Szerencsés medvevadászat folyt le Markeczán mellett, m. bó 19-én. Erről a »P.« után a következő részleteket közölhetjük : Az első hajtás eredménytelen volt; de a másodikban maczkó komát kizavarták fészkéből s kénytelen kelletlen masirozott, nagyokat morogva a hajtók előtt. Egyszerre a lövészsor végén lövés durran, erre pedig messze harsogó kiáltás : »Jézus, Mária, szent József!« melynek viszbangját azonban tul dörög te a hajtók bérezrengető kiáltozása. Most vagy tiz másodperczig tartó kinos, várakozásteljes pauza kivetkezett, ezután pedig az örvendetes j »tu je medveez, tu je !« hangzott. A medve egy ! egycsövű fegyverrel ellátott, Kohut Ferenez nevü fuvarosra bukkant; az a lövészsor legvégén volt postirozva s egész életében nem volt még fegyver a kezében. Mégis a mint a medve a sűrűből kirohant,, czélzás nélkül lőtt, s pedig oly szerencsésen, bogy a golyó annak lapoczkájába fúródott s a talpas azonnal összerogyott. A »disznóban« levő vadász, a ki legcsekélyebb sejtelemmel sem bírt lövése hatásáról, ez után rögtön elveté fegyverét, szurkolásában oda szaladt a legközelebbi bükkfához, s félelem kisajtolta folytonos kiabálás közt iparkodott erre felmászni. Mikorra a többi vadászok odasiettek, a medvét végvonaglásaiban találták. A medve erre nagy ünnepélyességgel a közellevő hajlékba bevitetett, husa a vadászok közt felosztatott, mig a bőre a »Pan.« tudósítójának jutott. Óriási állat volt, hossza 8 láb, súlya pedig három mázsa 35 font volt. Sziklyai foglyok. Steyerországból, Pernegg környékéről irják a »Jagd-Zeitung«-nak, hogy ott a »Rennfeld« sziklás bérczein »sziklai foglyok« is volnának, s hogy minden évben szép számmal lövetnek. A közlőnek magának is volt alkalma e ritka vadat lőhetni egy vadőr társaságában, kit ezért persze aranynyal fizetett meg. A Rennfeld sziklás, és törpefenyővel gyéren benőtt magaslatán tartózkodnak e ritka szárnyasok, s csalsipon lövik őket. »Hanem az a csalsip, mit az én bajdani orvadászom használt, különös egy instrumentum volt — mondja a közlő. — Nagy csodálatomra, midőn • a lesben már elhelyezkedtünk, emberem egy rozsdás aczél gyertyakoppantót szed elő iszákjából, s csendet intve, a koppantóval a gyergyahamuvevést utánozta kétszer-háromszor egymásután; e hangok a tyúkféle szárnyasok rekedt pityegésébez hasonlítottak, s csakugyan nem sokára a vadőr egy gyorsan közeledő pontra mutatott, melyet eleinte alig lehetett a zsurlóval fedett talajon felismerni. — Csakugyan egy kakas volt, mely becses fejecskéjével neszezett a »koppantó« bivogatására — midőn lövésem eldördült, s a legelső sziklai-foglyot vehettem kezembe.« Irja, hogy még egy párt lőtt. De sok nem található. x Albion fiai, kik az »ugorka-idényt« sem szokták átbeverni, most a többbi közt halászati élményeik felől értesitgetik a sportlapokat. Igy egyik szenvedélyes horgász mint rendkívüli zsákmányt emlit a »Field«-ben egy szép ráját, melyet a Bala tavában (Wales) fogott, s ugyanott egy köriilbelől 13 fontos csukát, horoggal. Egy másik pedig süllőhalászatának sikerét tudatja. Teigmoutbnál ugyanis szép számmal halászgatott ki a süllökből, melyek egyre-másra 6 — 9 fontosak voltak. Fövénybuvárt (Sand-eel) ez idén — nagy keserűségére — nem sokat talált; a tavalyi év e tekintetben hálásabb volt. Írország déli részéből pedig azt irják, hogy rég nem volt annyi tengeri pisztráng, mint jelenleg. A galamblövészetnek is most az ideje. A Hurlingsham-clüb e bó 11-én tartá Optional-Handicap Sweepstakesét, mely alkalom mai 3 0 lövész közül hárman voltak, kik huszonhat yardnyi távról mind az öt föleresztett galambot hiba nélkül lőtték le. E bárom lövész újra versenyre kelt s ez úttal Mr. Frederick Nonis lett a nyertes, ki két ujonan fölbocsátott galambjának egyikét sem hibázta el s nyerte a 89 louisdorral bélelt serleget. A második dijat (10 font) Mr. W. Salting nyerte, ki két galamb közül az egyiket lőhette le. A főnyertes Grantféle elöltöltőt használt, mig a másik : Purdey-féle központi tüzű hátultöltőt. Ugyanaz nap volt a nottingbilli »gun club« galamblövészeti versenye is, mely alkalommal luiszonnyolcz versenyző közül heten voltak, kik 6—6 föleresztett galambjukat lelőtték. Ezek újra versenyre kelvén, a serleg és 84 font st. nyerője Mr. Stone lett, ki egyetlen egy lövést sem hibázott. Stephen Grant-féle központi tiizii hátultöltőt használt. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Far.