Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-01-21 / 03. szám

JANUÁR 21. 1874. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. póthitét tette arra, hogy ő lőtte !.. s a vadat — mosolyunk mellett — pártfogásába vette. Szóljak-e a levegőben sivító szatyma, sörét, ólom- s szögdarabokról, melyek a vadásztársak meggyőződése szerint »keresztibe fogják a nyu­lat,« s igy könnyebben eltrafálják. Nem!.. elég, hogy ép tagokkal kiállottuk a tűzharczot; katonalétemre bátorságom inamba szállt a paraszttactikusok szörnyű kreutzfeuer­je közt. Az utolsó kör szürkületig tartott, már­már csak a fellobbanó lövéseket lehetett látni, de ők egyre lövöldöztek. Én jónak láttam meg­retirálni; fegyveremet vállamra akasztván, fü­lig begombolódzva, kihúzódtam a csatatérről, s csendes bámulója voltam az öldöklésnek tisz­tes távolból. Esett mégis 80 darab nyúl; mert arról, hogy csak egy is elmeneküljön, szó se volt; ha egyik nem, eltalálta a második, tize­dik, huszadik! »Ordo est anima rerum,« s különösen a va­dászatnál. Magasabb tagdíj, kevesebb szabad­ság s még kevesebb pálinka, karczos és aszú! Tisztelet a nemes kivételnél; voltak jelen igen honett, szakképes lövészek, a honoratiorok s értelmes polgárok ; ezek természetesen regém keretén kivül esnek! x x »Nunc venio!« f. é. január elején a pestmegyei vacsi vadászatokon voltam hivatalos Koburg her­ezeg tulajdonán.*) Jelen voltak József föherczecj, az öreg Ágoston herczeg ö kir. fense'ge s fiai, Fülöp es Ágoston her­czegek. Pestről Ráth K. főpolgármester, Aebly, Perczel Gyula urak, s csekélységem, ve'gre a szom­szédság és tisztség. Bár az eredmény nagy vadhőséget nem tanú­sít, mégis mi jelenvoltak igen jól mulattunk, a tulajdonos magas uri vendégszeretete, s a vadá­szatoknak pedansságig pontos rendezése mellett. A vadászat 5 — 6 napig tartott, lövetett össze­sen oOO^s néhány nyul, 13 róka, 2 fogoly és 8 dámvad, 6 fáczány. A gyönyörűen beültetett táblákon ugy látszik a nyul nem igen tanyáz, s igy történt, hogy a körök kissé sihínyak voltak. A négy főúr a kör, illetőleg négyszög négy sarkán állt, hol nekik kapuk lettek hagyva; természetesen a kevés nyul is arra menekült, s igy nekünk kevés jutott a szerencséből; nem igy az erdei hajtásoknál, hol kiki megkapta helyét, s a legigénytelenebb állás legjobb mulatságot eredményezett. A dámvadak, kettő kivételével, korai cserkésze­teken lövettek József fhg és Ágoston hg ő fns. által, kik már nap kelte előtt bebarangolták ma­gukban az erdőt! Róka sok volt, de számtalan elmenekült, részint a hajtók közt, részint roszul irányzott lövések mellett. Eddig a rókáknak korlátlan életjog volt biztositva, s igy történt, hogy a pár év előtt szépen tenyészett fáczányost csakhamar kitiszto­gatták, most kazonban a kiirtatás mondatott ki reájok, mert nagy mennyiségű fáczánybeszerzések fog­nak történni a legközelebbi tavaszra. Tanyájok gyö­nyörű, egyedül fáczányosnak teremve, azonban haj­tás alatt röpiilés helyett itt,Samott csak surrannak át a lomposak, kik persze a kammerban eddig aggodalom nélkül tartottak lukullusi lakomákat. De én igéretemet, — rövid lenni, — most lás torn, mennyire meg nem tartottam. Ezer bocsánat t. szerkesztő úrtól, g a türelmes olvasóktól! Azért hát bucsut mondok egy időre, mig nem egy bi­harmegyei vaddisznóvadászatról — hová gr. Zi­chy Jenő ur vendégszeretetéből jutok, — mesét mondhatok. *) Tisztelt olvasóink meghocsátnak, hogy e va­dászatot ismételve is közöljük ; miután sok uj, ér­dekes adatot hoz róla igen tisztelt barátunk. Szerk. Addig is a nagyérdemű vadászolvasó közönség­nek »szerencsét«*) kivánva, maradtam t. szer­kesztő urnák tisztelettel. Helyben, vidéki levelezője L i t s Gyula. * * * Gr. Zichy Nándor és János urak sárszentmik­lósi urodalmukhoz tartozó vajtai birtokukon jan. 13. és 14-kén volt vadászat, melyben több vendég is részt vett. Lövetett összesen 146 fá­czány, 429 nyul, 7 fogoly, 6 róka és 1 nyest. * 44 44 Jankovich Elemér Tkeresováczon (Szlavónia) dámvad állományát lövette ki a mult betekben, s vagy 70 db gyönyörű hizott példány került belőlük a pesti piaezra, melyek nagy része Drezdába küldetett ki. * " 44 B. Vécsey Szathmárban folytatja vadászatait dámvadakra és vaddisznókra; ez utóbbiak kü­lönösen erős, bizott darabok. 44 44 44 Pösíyénben jan. 15-kén rekesztettek be az idei vadászatök, s vagy 300 db nyul lövetett. 44 44 44 Tót Jankóink szükülnek, mert lió hiányá­ban kevés a fenyves, e helyett most csigákat fogdosnak össze s jövedelmezőbb üzletág gya­nánt őzeket is szállítnak; liogy bol'vannak az ő revierjeik? — arról nem szól a telekkönyvi hivatal. * A nagy hideg beálltával tűntek a tőkeréczék és jelentkeztek a jeges-réczék, s a napokban a lánczbid környékén fényes nappal úszkált egy csapat. Csodálatos, bogy e különben oly félénk vad itt a forgalom központján, a fejők felett nyüzsgő néptömegtől nem fél. A pár nap óta beállt langy idő óta a tőkeréczék isméti jelentkezését halljuk a velenczei tóról. 44 44 X A szomszédos ausztriai és németországi va­dászatokról olvasunk egynémelyeket a »Jagd­zeitung«-ban, s mindjárt elején, hogy Ferencz Károly főhg az idén már ismét felveheté ked­vencz vadászatát, a rókák pusztítását. A fensé­ges ur a legnagyobb passzióját találja e ra­vasz állatok elejtésében — mint ezt már több ízben emiitettük; 6—7 különböző vidéken tart és bérel magának a főkerczeg vadászatot, leg­inkább csak a szalonka és róka kedvéért. Dianna istennő különösen kedvezett is az öreg fejedelmi vadász e szenvedélyének az idén. Igy például a decz. 9-kén Dornbach mellett am Heuberg tartott vadászaton 25 róka közül, legnagyobb örömére 19 db került teritőre; színtily kedvező volt decz. 15-diki kirándulása a Hermannskogelre, hol 27 róka közül 10 ejte­tett el. Mindössze 7 vadászaton (decz. 29-kig) mintegy 68 róka keserűié meg a főhg e pas­sióját, s ha egy kis hó van, e szám még na­gyobb lehet, mert tapasztalt dolog, miszerint száraz időben a rókákat nehezebb a lővonalba hajtani. A herczeg kísérői e vadászatokon ren­desen gr. Latour, gr. Waldburg és gr. Bom­belles voltak. 44 " 44 Künn a német birodalomban Metternich R. hg rajnai jószágain is szép vadászatok voltak az őszön, melyben a szellemdus Pauline lier­*) Nem fogadják el. Szer k. czegnő (ki császári barátnője, Eugenia eltá­vozta óta Párisböl, szintén hátat fordított a divatváros és világnak) szintén kitünö részt vett, továbbá gr. Széchényi és vicomte Bus­siére. A herczegnő 5 dámvad és 50 db benczé­nek rövidité meg életét. 44 44 44 Ugyancsak a »Jagdzeitung«-ból olvassuk, hogy decz. 20-kán a lainzi cs. kir. vadaskert­ben nagy vadászat volt sertevadra, mely szapo­raságánál fogva minden évben erős fogyasztást igényel, s melyet régi szokás és gyakorlat sze­rint legjobban a »vászonba hajtással« lehet el­érni. Ily bekerített vadászat volt a decz. 29-ki, melyben résztvettek ő cs. fensége a toskanai nagyherczeg, (ki persze nem maradhat el sem­miféle vadászatról, s ki az egész őszön át a gödöllői urodalom nagy kitérjedtségű erdeit barangolta kora reggeltől késő estig. »Vad. és Vers.-l.« sz.); ő cs. fensége Lipót főhg, ő kir. fensége Coburg hg, továbbá hg Hohenlohe Const., bg Auersperg miniszterelnök ; Paar és Metternich Richárd berezegek; gr. Grünne, Traun, Lodron, Königsegg grófok és gr. Wrbna cs. kir. fővadászmester. — A hajtás déli 12 órakor kezdődött és 2 órakor már vége volt. De e rövid iaö alatt az egész kondákban átro­hanó vadakra fölyvást dübörgő puskaropogás valóságos kis csatatüzzé hasonlította azt, mely alatt nem kevesebb mint 272 vaddisznó ejtetett el; hogy mennyire rúghatott az átmenekült tö­meg összesen, nem tudni, de nem sok mene­külhetett ép bőrrel, mert e kitűnő vadászok golyói közül csak kevés téveszté czélját, s bár tapasztalt dolog, hogy az ily gyors tüzelés a leghidegebb vérű embert is mintegy lázba hoz­za, annál meglepőbb volt itt a lövések pontos­sága, melyek egyre-másra valóságos czéllövé­szeti pontossággal vágódtak a futó fekete gu­banezosokba. Érdekes kis episod sem hiány­zott e vadászatokon, midőn a meglőtt nagy kanik egyike először a bajtókat kergette meg, s egy párt kény szeritett, hogy fára, kerítésre mászszon ; azután pedig a vadászurakat rohanta meg, kik azonban álltak elébe s pár remek lö­véssel lábaikhoz teríték a dühös agyarast. A legderekabb kani súlya 185 font, a legnehe­zebb emséé 175 font volt; az előbbi csak a ne­gyedik golyóra rogyott össze; bg Hohenlohe Jötte meg először, azután gr. Königsegg két go­lyót röpített bele, s utoljára Metternich bg lö­vésére fordult fel. ír Csehország egyik legjelesb Nimródja, Dom­browszky lovag, kitől igen érdekes közleménye­ket hoz néha a »J. Z.«, a mult Sylvester nap­ján ama ritka vadász által elérhető jubileumot ünnepeié kámeni kastélyában, hogy az e napon lőtt vadakkal 20,000 darabra egészíthető ki lő­jegyzékét; pedig a lovag még éppen nem öreg ember. Körültekintés a külföldi sport mezejón. A walesi hg és testvére Arthur hg jan. 13-kán a porosz koronahg vadászatain voltak Königs-Wus­ter-IJaus' nben. Ugy tetszik, hogy Pétervárra utaz­tukban vannak. A vadászat nagy pompával tarta­tott és az emiitetteken kivül jelen voltak még : Károly bg, Frigyes Károly lig, a württembergi és mccklenburgi fejedelmek ; az angol nagy követ; Salm-Dyk, Putkus és Újest berezegek, stb. stb. Az első hajtás liálókeritésekbe történt dámvadakra; a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom