Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-07-08 / 27. szám

190 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. J ULIUS 15. 187 4. sok adják. Futhat minden 2é. ló. Táv. f 2 mfld. Tét 20 arány, fele bánat. Teher 105 font, ménre 3 fonttal több, valamely dij nyerőjére 5 f. külön, angol s franczia lovakra 10 fonttal több. A tétek és bánat® felét a második osztja az elsővel. 2. Dunántuli dij, 2000 frt, több sportkedvelő ál­tal három évre biztosítva. Handicap. Futhat min­den 3é. és id. ló. Táv. l«/ 2 a. mfld. Tét 150 frt, fele bánat, de September 4-ig jelentve csak 30 frt. Valamely 2000 frtos dij nyerőjére a terhek közzététele után 8, a »Sopronyi dij« nyerőjére 5 font külön. A tétek s bánatok felét a második ló osztja az elsővel. 3. Államdij. 200 arany. Futhat minden a ma­gyar-osztrák birodalomban nevelt 3é. ló. Távolság 1 angol mfld. Teher 105 font, ménre 3 fonttal több. Tét 100 frt, fele bánat. A 2-dik ló a tét és bánatok felét nyeri. 4. Sopronymegyei dij. 200 arany, melyhez t. n. Soprony vármegye 150 darab aranynyal, több aláíró pedig 50 darab aranynyal járul. — Ali aged Stakes. — Futhat minden ló. Távolság 3/i mfld. Tét 150 frt, fele bánat, de September 4-ig jelentve csak 30 frt. Teher: 2é. 95, 3é. 120, 4é. 13 5, 5é. s id. 140 font, ménre 3 fonttal több, valamely 3000 frtos dij nyerőjére 5, két vagy több ily dij nyerőjére 10 f. külön, angol s fran­zzia lóra 10 fonttal több. A második ló osztja az elsővel a tétek s bánatok felét. 5. Vigaszverseny. Tiszteletdíj. Futhat minden 2é. s id. ló, mely az 187 4. évi sopronyi verse­nyek alkalmával ugyan futott, de első dijat nem nyert. Táv. 1mfld. Tét 50 frt, fele bánat, nye­remény által kizárt lovak 50 frt bánatot fizetnek. 6. Mezei gazdák versenye. Dij 200 frt, hg Es­terházy Pál ő főméltóságától adva. Futhat mezei gazdák jóhiszemű birtokában levő minden ló. Az első 100, a második 70, a 3-dik 30 frtot nyer. Bejelenthető egy órával a verseny előtt. Nevezési zárnap minden őszi versenyre augus­íus 1-je. A terhek augustus 20-kán tétetnek közzé. Megjegyzések: 1. Valamennyi nevezés: a lovar neve, szinei, s terhéről, valamint a versenyre vonatkozó minden­nemű kérdezősködés Pottyondy Ágosthoz, Sop­ronyban, Széchenyitér 25. sz. a., vagy Mr. Ca­valierohoz Bécsben, I. Lichtensteg 2. sz. a. bér­mentesen intézendő. 2. A nevezések csak írásban vagy táviratilag tehetők. 3. Minden nyereményből 5 °/o lcvonatik. 4. Minden aranyban kitett dij, tét s bánat ara­nyokkal fizetendő. 5. Minden pályázó ló, annyiszor, a hányszor in­dul 5 frt indulási pénzt fizet. 6. Teberegységül a vámfont szolgál. A távol­ságnál pedig az angol mfld. 7. Hogy a teberfölemelés egy s ugyanazon fo­kozat szerint meghatározható legyen, az arany értéke 5 frt, a Napoleondor 10 frt, a Louisdors Ériedrichsd'or 10 frt, angol souvereigne 11 frt, a tallér 1 frt 50 krral számíttatik. 8. Teberhatározók (Handicapper) b. Ambrózy Lajos s Mr. Fr. Cavaliero. 9. Valamennyi versenyre nézve a bécsi Jockey­clubb versenyszabályai alkalmazandók, kivéve az államdijakat, melyekre a pesti lovar-egylet ver­senyszabályai szolgálnak irányul s a két állam­dijra nézve a lótulajdonosok közt netán felmerülő vitás kérdésre nézve a »Pesti Lovar Egylet« ha­tározata döntő. 10. Valamennyi tét s bánatpénzek a versenyek előtti este 9 máig a titkárságnál befizetendők, ellenkező esetben oly lovak, melyekért a tételek az emiitett id ig be nem fizettettek, pályázatra nem eresztetn k. — Ezen szó alatt »tétössz« be­vett szokás SK-rint minden betét és bánat összege e'rtendő. 11. Indulásnál a lovak helyet búznak. Pottyondy Ágost, titkár. A bécsi 1875-ki versenyekre. Államdij 400 arany. Futhatnak 3é. belf. és né­metországi mének és kanczák. Tét 200 frt, bá­nat 100 frt. Távolság 1Á mfld. Teher: ménre 110 f., kanczára 107 f. Lóra, mely versenyt 2000 frt értékben vagy ezen felül nyert, 5 font­tal, a bécsi Derby nyerője 10 fonttal többet visz. A 2-dik ló a tételek és bánatok felét nyeri 1000 frtig, levonván előbb a 3-dik egyszerű tételét. Nevezni kell 1875-re 2é. csikókat, 187 6-ra 1 éve­seket 187 4. augusztus l-ig. * * 1876­A bécsi Jockey-club dijja (ausztriai Derby) 10,000 frt. Futhatnak belföldi és németországi 3é. mének és kanczák. Táv. 1 1/ 2 mfld. Teher: ménre 112 f., kanczára 109 f., Tét 300 frt, bánat 150 frt. A 2-dik ló 2500 frtig kap. a tételek és bá­natokból, levonván előbb a 3-dik ló számára ket­tős tételt. Nevezni kell 1 éves csikókat 1874. aug. l-ig. A pozsonyi gyepr8 1875—1876. Kisérieti-verseny (Trial-Stakes). Dij 2000 frt. Belföldi és németországi 3é. lovak számára. Tá­volság 1 mfld és a távoszlop. Teher 106 f., kan­czára 3 fonttal kevesebb. Tét 200 frt, bánat 100 frt (de jövőre csak 75 frt, ha a nevezési naptól számított 1 év alatt bejelentetik). A 2-dik ló 1000 frtig kap a tételek és bánatokból, a 3-dik ló tételét menti. Nevezni kell Mr. Cavalie­ronál és pedig: az 187 5-diki futamra 2éveseket,az 187 6-kira pedig leveseket 187 4. aug l-ig. Jö­vőben e versenyre csak léves csikókat lehet ne­vezni. Külföldi gyepek. Nagy Németországban most napról napra egy­mást érik a versenyek. Nincs bét, melyen egy­két helyen nagyobb vagy kisebb szabású verse­nyek ne volnának ; igy a brémai után a hanno­verit bárom egymásutáni napra kellett összeszorí­tani (jun. 27 — 29-ig), hogy a hamburgi verse­nyekig idejük legyen a lovaknak utazás- és kevés pihenésre. Magáról a hannoveri sikversenyekről kevés mondani valónk van, miután Magyarország­ból csak az oroszvári istálló (gr. Henckel) vett részt benne a 2é. Talisman, a 3é. Monfalu és Mózessel; az akadályversenyekben a nálunk jól ismert Ignácz szerepelt gr. Metternich Frigyes neve alatt. Annyiban mégis érdekes, hogy látjuk, mi­szerint azon kisbéri nevelésű csikók, melyek ta­vai a májusi árverésen senkinek sem kellettek, és utólag b. Oppenheim ur által vásároltattak meg, mily szépen kinőtték magukat. Egyik a másik után győz. Igy p. o. a magyar és németországi 2éves csikók mérkőzéséber, a Zukunfts-Rennenben Bois Rousselünk már múltkor emiitett győztes leá­nya, Walkyre ismét első lett biztosan egy nyak­hoszszal Talisman (gr. Henckel mén csikaja) és más 6 vetélytárs ellen, 5 fontot adván nekik. A 2 és 3évesek mérkőzésében, a Vergleichspreisben gr. Sierstorpff 2é. Blue Gown-féle csikaja Germa­nia (Georgie kanczából) megverte az oroszvári is­tálló hires Mosesét könnyen másfél hoszszal. Mi­után Mosest igen használható lónak tartják, ez nem kevéssé emeli az uj tünemény értékét. Mon­falu, e gyönyörű kis sárga mén, mely első nap egy 3éves versenyt nyert Apollo és Indian Star ellen, masnap Hochstaplerrel es Hymenäussal mér­kőzött 2000 méter távolságra ; Hochstapler ugyan könnyen lerázta őt magáról, de Hymenäusnak minden erejét megfeszitni kellett, hogy fél hosz­szal biztosithassa magának a 2-dik helyet. Hoch­stapler ez nap még egyszer futott és győzött Apollo és Elsass ellem — Ha még megemlítjük, hogy Höher Peter itt is egy szép versenyt nyert Döllinger, Baron, Ukas, Gráce DarlÍDg és Lulu el­len, ugy a sikversenyekről nem igen volna egyéb feljegyezni való, minek egy részt az is oka, mert ott a bárom napi 22 verseny nagyobb részét, 12 futamot, az urlovar-, vadász- és akadályversenyek foglalták cl. Ezek növelik Németországban a sport iránt azt a nagy részvétet, mely a kis Hanno­verből is 30,000 nézőt csalt ki a gyepre. Ott az öregebb mesterlovasok mellett nem fél a fiatalabb nemzedék a pályán mérkőzni, s nem szégyenlős, ha veszt is, (s minő ál-szégyen is ez!) hanem meg­feszíti minden erejét, hogy legközelebb ő győzzön. Nálunk az urlovar-versenyekről már szokásos do­log (magasabb sportkörökben) kicsinylő! g beszél­ni, s ha egy féltuczat fiatal sportmanünk nem volna, kik a vidéken rendeznek ilyeseket, ma­holnap egész Magyarországon nem lehetne urlo­var-versenyekró'l hallani. De messze eltérnénk e sziik helyen tárgyunktól, ha továhb folytatnók, s azért röviden csak annyit, h gy az urlovarok tisz­teletdijait a fiatal Albrecht berczegnö személyesen nyujtá át a győztes lovagoknak, környezve a Met­ternich-, Ros inberg-, Westfalen-, Bismark gróf há­zak hölgyeitől. Maguk az akadályversenyek sok­kal több lovat mutattak, mint a sikversenyek, s bár egy pár szerencsétlenség történt is, de ez an­nál érdekesebbé tette azt a hölgyek előtt ugy is unalmasnak tetsző sikversenyek felett. Igy pél­dául a nagy hannoveri akadályversenyben, mely a legérdekesebb volt, miután a legjobb lovasok és lovak találkoztak (b. Cramm a Mancenillieren, gr. Ugarte a Charlatanon, gr. Fürstenberg a Master Willie és Rosenberg a Red Nabob hátán) báró Cramm ugy elbukott lovával, hogy vállpereczét törte. Le Mancenillier ugyauis kelleténél nagyobb ugrást tevén, térdben összerogyott, lovasát fején átbuktatá, s maga is karikát vetett reá, ugy bogy a bárónak vállpereczét tört : igy a biztosnak várt győzelemtől is elesett, melye aztán Bosenberg őr­nagy ragadt magához a derék Red Nabob hátán, megfeszített küzdelem utín a nálunk is ismeretes és hatalmas Charlatan ellen, mig Master Willie, mely egy év óta nem futhatott, mert vékony-iz tágulása volt, most újra megkapta azt," és megsán­tulva már előbb kiállt. Charlatan legkisebb ter­het, 161 fontot vitt, mig a másik mindegyike 168 font alatt izzadt. Innen láthatjuk, hogy Schawel ur nagyon jó ismerője volt lovának, midőn eladta. — Le Mancenillier másnap jóvá tette hibáját és Mr. Cunnigham által lovagolva, 5 lóból álló mezőny ellen egy Steeplechase-handicapet nyert. Az öreg Old fellow e versenyben megcsuklott előlábára egy lyukban, és oly erősen, hogy csüd­ben kettős csonttörést szenvedi, s ott helyben agyonlőni kellett, igy járt előtte való nap Mon So­leil is gr. York-Wartenburggal, midőn egy árok­ugrásnál hátulsó lábával lágy partba süppedt, s az erőtetett rándulás közt felső czombcsontját tőré. — Az öreg Taberlak is utolszor jelent meg versenypályán ; miután a versenyek meguyilta előtti napon ott Hannoverben kólikát kapott és kimúlt. Az 1874. május hó 11-kén, 12-kén és 13-kán a Köztelken tartott országos lótenyésztési értekezlet. (A >Földmiv. Erdekeink« gyorsírói tudósítása szerint.) Y. Simonyi Simon a barsmegyei lótenyész-bi­zottmány küldöttje panaszt emelt a mének rosz minőségére nézve, és ezen egy hozandó törvény ál­tal kívánna segíteni, mely a tenyésztésre alkal­matlan méneket a hágatástól eltiltja. Hogy továbbá a községek a mének vételére fordított tőkét, az állam pedig a mének tartási költségeit megtakaríthassák: a községi mének tar­tása helyhatósági rendszabályok utján beszünte­tendő lenne, és a községek az állammének tartá­sára és ingyenes ellátására volnának szoritan­dók. Nagy Gyögy a bibarmegyei lótenyészbizott­mány küldöttje: T. Értekezlet! Én ugy vettem észre, hogy egy egységes resultatumot, a mely minden vidékre egyaránt illenék, ezen értekezlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom