Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-06-24 / 25. szám

174 \ ADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JUNIUS 3. 1874. 12 font külön teker alatt vereséget szenvedett Sir R. Bulkeley 3é. sga m. Leolinus (ap. Caterer a. Tasmania) által könnyen két hoszszal. — A »Queens Plate «-ban a régi két ellenfél : Prince Charlie e's Blenheim verekedtek. Blenheim eleitől fogva oly sebesen ment, hogy Blair Athole leg­sebesebbnek tartott fia nem tudta kitartani az iramot \ ele, s végre 2 hoszszal vesztett. — A »2évesek versenyé«-ben CambuscanUnk egyik fia (Cambollo pej mén, anyja Little Lady) győzött Seymour e's más 8 ló ellen könnyen másfél hosz­szal. — A második nap a »3évesek« egyik ver­senyében Lenmos győzött — Spectator, Couronne de Fer és Quantock ellen. — A »3évesek« fő­versenye azonban Apology-nak, az 1000 guinea nyerőjének jutott, ki Blanchefleurt és Dalnamainet canterbeu győzte meg. — Ez nap Atlantic is kár­pótolta vesztett hitelét s az »Ascot Derby«-t nyerte meg. — A »királyi vadász-serleg«-ért huszonhat ló indult s Lowlancler 4éves nyerte azt a jóhirü Maid of Perth és Flower of Dorset ellen 6 hosz­szal. — A »Fernhill-Stakes«-t Batthyány Ödön hg 2éves p. m. Galoppin (ap. Vedette a. Flying Du­chess) nyerte könnyen 5 hoszszal nagy mezőny ellen, x ^ x Az angliai lévesek elsó' árverése szombaton mult egy hete tartatott a bampton-courti ménes­ben (Viktoria királynéé). Julius egy igen szép öccséért Capt. Matchel 1600 guineát fizetett, A többi azonban átlag olcsón kelt el, mert 20 csi­kóért csak 3455 guinea folyt be, tehát darabjáért 172 guinea, mi sem a kisbéri, sem a múltkor emiitett Renard-féle csikók árával nem rnérkőzhetik. * * x Hamilton hg junius 9-kén árvereztette el istálló­ját Párisban, kivéve Barbillont, mely a goodwodi versenyekre idomittatik, és a két derék kanczát: Wild Ágnest és Leoniet, valamint az előbbinek leányait. Ezek a kanczák is Angliába küldetnek, minthogy a herczeg ezentúl nem akar a franczia gyepeken futtatni. Ilyenformán Baden-Badenben sem igen kell tartani megjelenésétől. x x A hamburgi handicapekben, mint a »Spom«-ban látjuk, sok ló van nevezve tőlünk is. A »nagy handicap «-ben (3800 méter) 28 aláírással a leg­nagyobb terhet II Maestro kapja 66 kilogrammal, utánna Orphelin Fils 63, Drum Major 66, Sera­phin öO 1/^, Amalie 59 Y. Buccaneer 59, Ro­man 52 1/ 2, Miss Peel 51, Monarch 49, stb. A rövidebb handicapre is majd mind ugyanazon lo­vak nevezvék, s a mi különös — egy pár kilo­grammal kevesebb terhet kapnak. Ebben s a reá következő Gyldensteen 100 aranyban jóformán az egész Henckel-istálló engagirozva van, mert a fen­tebb emiitetteken kivül még Moses, Monfalu és Novelle is jelentve vannak. * " V­A Henckel-istálló az egyedüli, mely a berlini »0mnium«-ra is nevezett, s' pedig Románt, Mon­falut és Monarehot. E bandicapben Hymenäus kapja a legnagyobb terhet, 65 kilogramm, utánna Elsass 61, Amalie 59 ] 2 stb. Szükséges-e poenalitás az ÁDgliában idomított lovakra. A »Sportblattban« b. Ambrózy Lajos egy 2 hasábra terjedő s igen találó érvekkel támoga­tott értekezésben, szint azon nézetet vallja, mi­szerint lovainknak Angliában idomítása verseny­ügyünknek hátrányára van, egyúttal indítványozza, miszerint 1875-től fogva valamennyi verseny-fel­tételekhez a következő toldalék ragasztassák : »az idén Angliában idomított lóra 7 fonttal több.« Indítványát egy igen szeliemdus bevezetés előzi meg, melyben a törvényhozó s államférfiúi belá­tás azon feladatára utal, miszerint a reájokbizott közérdekek fejlődését vagy védelmét ne csak a szabad véletlenre hagyják vagy cliinai falakkal vegyék körül — hanem korszerű javitások által előre haladó vagy mérséklő irányba tereljék. Ilyen feladata van a versenyügyeket vezető bizottmá­nyoknak is, melyek ebbeli faladatuknak a ver­senyek kezdete óta iparkodtak is megfelelni. »Igy látjuk, — mondja a báró egy visszapil­lantással gyeptörténetünkre — miszerint kezdet­ben, midőn szükségünk volt az ösztönzésre, liogy mentől több telivér anyag jöjjön az országba, majd minden értékesebb dij nyitva volt angliai lovak számárai. Később, midőn már nem a mennyiséggél, hanem a minőséggel akartak hatni, — az ang­liai lovak résztvelietését is majdnem csupán az 1000 aranyra szorították; mig utólag oda ju­tottunk, hogy részvétük a 17 font poenalitás mellett majdnem illusorius lett. Azóta tetszett megnyitni az államdijakat né­metországi lovak számára, s kétségkívül helyes elvből történt a kiindulás ; azonban ez is csak rö­vid átmenetnek tetszik azon mindenki által óhaj­tóit s csak kis lépés távolságra álló végczélhoz: miszerint az államdijakért csak ugyanazon állam lovai versenyezhessenek. De ennél is sürgősebbnek tetszik ma már az angliai idomitás megterhelése. Igaz, hogy még nem régen, unisono üdvözöltük gr. Keglevicb Bélát, mint elsőt, ki lovait Angliá­ba idomitásra küldvén, a telivértenyésztés clas­sicus földjén elismerést vivott Zápolyával hazai tenyésztésünk számára; — igaz, hogy az angliai idomittatás annyiban előnyös, mert a szelídebb tél és jobb talaj következtében a csikó előbb fejlődik és erősödik meg mint idehaza: de ellenben igen sok hátránya is van és pedig: Az Angliában idomittatás fölénye elnyomja a hazai concurrentiát; a helyett tehát hogy a ver­senyügy terjesztésére szolgálna — mi pedig az első — aláássa ezt. Kárára van, állásukat veszélyezteti és igy ked­vét szegi azon idomárok és üzleti lovarok csapa­tának, kiknek ugy is szűken kimért tartásukból csak a mindennapira jut, s kik egy kevés jutal­mat istállójuk nyereményei után várnának; s végre kárára van pénzbelileg és gazdászatilag az államnak is. Hogy legyen kedve a kisebb tenyésztőnek vagy turfitának 1 — 2 éves csikót itt idomitásba adni, midőn látja hogy ez az Angliában idomítottal nem versenyezhet. Vagy valamennyien Angliába küld­jék lovaikat ? Ez nagyobb tőke befektetést, tehát szövetkezést igényel, s miután ezt könnyebb el­gondolni, mint létrehozni — ez hátráltatja a ver­senyzés, az idomitás terjedését. Aztán ba mindnyájan Angliában idomíttatnánk: is, — pedig ba segitve nem lesz a dolgon ide f á ! 1 1A Sport-j ellemraj zok. I. 8. Wenckheim Bél a. A magyarországi nobleman-sportmanek soroza tát alig nyithatnék meg érdemesb névvel, mint a fent emiitettévei, ki 60 éven felüli kora daczára is a férfias edzettség és kitartás mintaképe; ki most is fiatal hévvel száguld paripáján a rákosi kopók után, mint ezelőtt 40 évvel Angliában és a Csallóközben, midőn a nagy Széchényivel az első kopók után vadászott; s ki még most is megmászsza Styria magas bérczeit, midőn O Felsé­gével a királylyal siketfajdokra, zergékre és szarva­sokra cserkész. O Excllja az általánosan ismert miniszter, a pesti Jockey-elub- és orsz. lótenyészt. bizottmányok elnöke, stb. stb. épp oly kitűnő lovas és lóismerő, mint biztos lővadász, miről — egyes részletekbe bocíátkozás előtt — tegyenek tanúságot a követ­kező számok : 1826-tól 1872 év végéig, kevés biján 20,000 darab mindennemű vadat, — s ezek közt 100 db szarvason és zergén felül— ejtett el lőfegyverrel. 1833-tól 187 2-ig bezárólag közel 1000-szer lovagolt falka után; ezek közül 61 izben szar­vas ; 126-szor róka, s közel 800-szor nyulkopó­falkával .*) Az idézett évszámokból kitűnik, hogy 182 6-ban, alig 15 éves korában, már megkezdte sporting-pá­lyáját, melyen László és Viktor testvérei szenve­délyes társai voltak. Különben nemcsak a sport, hanem a közügy, politika s gazdaság iránt és ér­deklődött már ifjú korában, férfias nyiltszivüsége a környék kedvenczévé tevé őt, mire nagy befo­lyással volt apjának, br. Wenckheim Józsefnek, a békésmegyei bajdani insurrectionális had vezé­rének népszerűsége is, mely csakhamar az élet­teljes ifjúra irányzá a figyelmet. 1833-ban, huszonkét éves korában, nyugoti Euró­pát utazta be; sokáig volt Angliában is, melynek társadalmi és parlamentáris élete, s valljuk meg, rókavadászatai is nagyon tetszettek neki. Több kopófalka után vadászott ott, s kitartása a leg­hosszabb s akadályokkal spékelt »run«-ben elis­merést szerzett a magyar ifjúnak; vakmerő bá­torsága által pedig egy izben különös beszéd tár­gya lett. A róka kemény akadályokon át búzta maga után a falkát, s a magas, szilárd kerítések és pa­takok ugratásánál nem egy gentleman maradt mái­éi, midőn ifjú bárónk is 7-szer felbukott és kari­kát vetett lovával egymásután, de ő mindig újra nyeregbe' kapva, mégis tovább vágtatott. Egy más izben a királyi szarvaskopók után va­vadászott. A találkozó Windsoron tul 28 ang. mértföldnyire volt, s miután a báró Londonban volt szállva, reggel 7 órakor megindult egy fél­vér paripán, s idején megérkezve, egy vadász­*) A »Vadászlap« egy 1859-ki hiteles kimuta­tása szerint, 1833-tól 1858-ig bezárólag 662-szer lovagolt a báró falka után, és pedig 61 izben szarvas; 96 izben róka, és 505 izben nyulko­pók után. Vadászatokon pedig lőtt 1826-tól 1858 év végéig 13245 mindennemű vadat, s ezek közt 50 db szarvast. E számok arányához mérten nem túlozunk, midőn azokat 15 évi sporttal megtoldva, a fentebbi mennyiségre egészítjük ki. A közlő. lóra ülve követé a falkát, mely az elbocsátott szarvast 5 1' 2 óra alatt 60 angol mértföldnyire kergeté ; ezalatt több izben átúszván a Themzét, s töméntelen akadályon átburczolván a vadászatot; mialatt a báró, többnyire az első sorban, mind végig kitartott, bár 60 kisebb-nagyobb akadályt kellett átugratnia. A vadászat befejezése után 60 angol mértföldnyire voltak a vadászok Lon­dontól, hova ő egyedül s éji 11 órakor érkezett vissza, s igy reggeli 7 órától éjjeli 11 óráig nye­regben volt. E lovaglás és fáradalom azonban nem egyedüli, mit vadászatain kiállott. A közel 1000 falkava­dászat közt nem egy akadt a föntebbihez fog­ható, s ezeken kivül gyorsaság tekintetében még nagyobb bravourokat is csinált. Igy például 183 5-ben Pestről Körös-Ladányba — 120 ang. mfld. — lovagolt 9'/ 2 óra alatt 5 lovon. — Testvére László ugyanazon lovaglást 7 lovon 7 % óra alatt végezte. 1843-ban László testvérével Gyuláról Arad felé Zsombolyára — 7 0 ang. mfld. — 6 óra alatt 4 lovon, s onnan vissza Ladányig — 100 ang. mfld. 7 óra alatt 5 lovon lovagoltak. Min­denik paripa saját ládányi nevelésük, s mind Net­herby ivadék volt. — Pestről egy lovon több iz­| b.en lovagolt le Ladányba két nap alatt; legköny­nyebben végezte e lovaglást Dominó nevű saját ménesbeli paripáján. E fáradalmak azonban mind semmik ahhoz ké­pest, miket Arábia sivatagain gr. Almásy György ő exc. és a bold gr. Batthány Lajossal együtt ál­lott ki. A syriai sivatagon átvonulóban, hiányos élel­mezés és nélkülözés közt 40 foknyi bőségben, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom