Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-04-15 / 15. szám

106 — Hm! az attól függ, hányat küld. — Hármat. — Akkor három 1-lel: egy-egy l-t egy nyúlra — Köszönöm. Aztán igy zárja be levelét: »Van szerencsém három nyugat küldeni. Fókák a sz. Pál szigeteken és családi életük. Captain Bryant, egy fókavadász, igen érdekes ismertetést ad e tengeri emlősökről tavai megje­lent munkájában. »A sz. Pál szigetek -— úgy­mond — az Amerika és Ázsia közt elterülő Csen­des tengeren, az Alaskai partoktól mintegy 60 mfldnyiie beDn fekszenek s a fókavadászok fő­gyülhelyét képezik, hol évenkint mintegy 100,000 darab fókát vernek agyon, melyek szőrméjét az európai hölgyek igen kedvelik. Hatféle fóka van, s a legbecsesb a hosszúfülű bundás fóka, mely igen sajátságos mormon-féle házaséletet él — mint a kapitány beszéli. A him négyszer akkora mint a nőstény s korlátlan ur a családban. A bundás­fóka a nyári hónapokban vándorol a sz. Pál szi­getekre fiókázás végett, midőn is a mintegy 12 a. mfld hosszú partokat 30—40 rőf szélességben százezrével lepi el. Bryant, ki őket ez időben figyelte, legalább 1.152,000 darabra becsülte azok számát, melyek csak a Sz. Pál szigetekre jöttek ki. A himek jönnek előre, szálláscsinálás végett, s mindenik külön helyet keres ki, ha lehet ott, hol mult évben is tanyázott, s mintegy négyszeg ölnyi vaczkot tur a homokba, maga és 14—15 felesége számára. Junius 15-ig valamennyi him fóka megérkezett s kiválasztott helyét egyengeti; a szomszédok jól eldöngetvén néha egymást, ha egyik a másik kitűzött határát keskenyitni ta­lálta, mert erre igen féltékenyek. A fiatal híme­ket is elkergetik a vén patriarchák s vagy a tengerbe riasztják vissza, vagy messze be a szá­razföldre, a sziklák közé. Junius vége felé jőnek a nőstények; eleinte ke­vesen, később mindig többen, s julius közepéig oly nagy tömegekben, bogy szó szerint egymás hátán feküsznek. A vén basák, kik a parthoz kö­zel rendezték be magokat, legelőbb válogatják ki őket s töltik meg háremöket; mig a fiatalabbak­nak, melyek belebb a szárazföldön vannak, várni kell. Néha e kópék azonban meglesik, ha az öre­gek távoznak, s ellopják nejeiket, mivégböl vi­gyázva szájukba veszik és saját fészkükbe siet­nek velők, éppen akként, mint midőn a macska viszi szájában kölykeit. Igen gyakran verekedésre kerül a dolog a rablók és az eredeti tulajdono­sok közt egy-egy nőért, kit egyik tacskójával mindegyik megragad, mig a másikkal egymást po­fozza s a sok rángatásban nélia a szegény nőt is csunyául megsebzik. A mely hárem már tele van, annak a basája nagy felfuvalkodottsággal hever és sütkérez a napon, élesen vigyázva s elkergetve a hívatlan látogatókat. Alig érkezett a nőstény partra, már 2—3 nap múlva megfiókázik, egyetlen példányt szülvén, s azután együtt él a férjével. Augustus közepéig megszületett az egész fiatalság, s a nőstények job­bára már ismét terhesek. A vén himek ezalatt 4 hónapig nem hagyták el a családot, s minden éle­lam nélkül kitartották. Október vége felé hagy­ják el a szigeteket, s dél felé húzódnak. A fókavadászok, kik mint Captain Bryant, e szigeteket felkeresik, őrizkednek az állatok e köl­téshelyét háborgatni, és csak az olyan fiatal fó­kákat vadászszák bundájuk végett, melyek a szi­get belsejében a sziklákra visszahúzódtak. Az ilyen VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. csoportot egy csapat bottal fegyverkezett matróz bekeriti, s tovább hajszolja 6—7 angol mfldnyi­re, hogy a legközelebbi vágóhídon értékesithesse. Ilyenformán a tulajdonképeni kölykezési helyek nem háborgattatnak, s a fókák magok viszik bő­rüket a vásárra és besózásra, mi sok fáradságot megkímél. Egy szerencsés duplázás. Megyénkben több helyen igen elszaporodott a sertevad, évenként több darabot lőnek közülök. Pár hét előtt egy vadászat alkalmával keleméri birtokos Diószeghy Zsigmond úrra, ki egyike szenvedélyes s jobb vadászainknak — öt darab vadsertés jött kopók előtt; amint vagy 15 lépésre elébe bukkantak, egyszerre mind az öt fejjel felé, szorosan egymás mellett megállott, úgy hogy Diószeghy barátom egész kényelmesen czélozhatott, sjobb csövével, mely fu­tókkal volt töltye, kettőt azonnal földreteritett, s a harmadikat balcsövével golyóval lőtte agyon. Mind a három emse volt, s feltöretve a háromban 26, mond huszonhat malacz volt, s igy egy duplázás 29 sertavad életét oltá ki. B a 1 o g v ö 1 g y i. A lud-fogta sas. Ez ugyan Demanxiádnak látszik, de annyi bizo­nyos, hogy a sasnak elfogásában a lud volt a főté­nyező. Melleién, megyénk egy falujában, a ludak közé egy nagy kárpáti sas csapott le, s egy ludat megragadott — de igen elcsigázott lévén, felrepülni vele nem birt — de a ludat elereszteni nem akarta-e, vagy nem tudta ? csak annyi áll, hogy a pásztorok elfogták, s most Tornallyán Hevessy Bertalan urnái van, ki az állatkertbe szándékozik küldeni. Ott lát­tam magam is, s ott értesültem elfogatásának tragi­comieus voltáról. Balogvölgyi. »Történeti lapok« czim alatt K. Papp. Miklós, a »Magyar Polgár« szerkesztője, Kolozsvárott, heten­kint megjelenő füzetet indított meg, mely a »Szá­zadokhoz« hasonlóan, a hazai könyv- és levéltárak még eddig kiadatlan okmányainak közlését tette feladatává, s erészben igen sok érdekest várhatunk tőle. Igy mindjárt az első füzetben, eltekintve egye­bektől, csak a mi szaklapunkat leginkább érdekli, a zsibói gazdag levéltárból egy igen érdekes köz­leményt hoz: a zsibói ménes történetét és ismer­tetését Kazinczy Ferencztől. E levelet Kazinczy Ferencz 1817-ben irta az öregebb Wesselényi Miklóshoz, azért, hogy Wesselényi nézze át azokat, a közbevetett kérdésekre feleljen, s pótolja, változ­tossa szövegét belátása szerint. — A Wesselényiek zsibói életéről a felejthetlen Újfalvi Sándor meg­becsülhetlen közleményeket adott ugyan már régeb­ben e lapokban; tudjuk azt, hogy Vörösmathy is szívesen látott vendég volt ott, de Kazinczynak ilyetén működéséről, mint ez ismertetésből látand­juk, eddig nem voltak adataink. Ujabb adat ez, mily belátók voltak e részben a Wesselényiek, s felfoghatjuk a »Történeti lapok« igen tiszt, szerkesztőjének örömét br. W. B. úr azon barátsá­gos szívessége felett, mellyel az ily becses okmá­nyokkal biró levéltárt rendelkezésére bocsátá. — Legközelebb közöljük az érdekes okmányt. Meg­jelennek e füzetek minden csütörtökön. Előfizetési Felelős szerkesztő és kiacló-tulajdonos : Sárkány Ján. Per. MÁ RCZ IUS 25. 187 4. ár egész évre 12 frt, félévre 6 frt, mely a kiadó­hivatalba Kolozsvárra, gr. Teleky Domokos házába a nagy piaczon intézendő. Ajánljuk e becses folyó­iratot tiszt, olvasóink pártfogásába. Y © § JJF © SE Lószállitási iroda Bécsben. Pár hónappal ezelőtt br. Oppenheim felszóllalt a. »Spornban«, s előso­rolta mindazon okokat, mik nálunk a versenyistál­lók tartását oly költségessé teszik. Ezek egyik tete­mes rovatát teszi a lovak és istállószemély utaz­tatása, különösen azért, mert az idomárok, jockeyk és lovászfiuk is többnyire ismeretlenek a helyi körülményekkel, az ország nyelvét sem értik, s igy egyes zsaroló vendéglősök 3 — 4-szeres árt vesznek rajtok, de még a vasutaknál is az eljárást nem értvén, tömérdek időt és pénzt vesztenek Mint egy hozzánk beküldött jelentésből értesü­lünk, Bécsben Kovács Imre ú r, felszóllittatván több előkelő sportsman által — vállalkozott egy ügylet felállítására, s ápril 1-től fogva a lovak vasutoni szállítására megbízásokat elfogad, vala­mint kívánatra istállókról is gondoskodik. Egyen­lően beszélvén Kovács ur a magyar, német, an­gol és franczia nyelvet, s ismeretes levén a vas­úti és istállói helyiségekkel, legjobban megfelelhet ebbeli megbízásoknak. A nyerskiadásokról fizetendő megbatározott szá­zalékon kivül csak rendkívüli kiadások számíttat­nának fel. Megbízásokat Mr. Fr. Cavalierohoz, Lichtensteg 2. Bécsbe kéri intéztetni. Azt hiszsztik, hogy e közvetitő intézkedés hasz­nos lenne nemcsak a versenyló tulajdonosokra, de más lószállitókra nézve is, s igy őszintén ajánl­hatjuk. Alkalmilag talán majd Pesten is létesül­hetne az ; annál is inkább, mert a versenyidényen kivül őszszel és télen a vadászlovak ide- odautaz­tatása is megkönnyittetnék általa. * * * Rohan herczegnek a sopronyi handicappezés el­len tett megjegyzéseire, — b. Weuckheim Béla, b. Ambrózy Lajos és Mr. Cavaliro mint a bécsi gyep teherhatározói felelnek a »Sportblatt« utóbbi számában lényegileg annyit, hogy a teherhatávozás nem csalhatatlan dogma, tekintve versenylovaink ingatag conditióját s Ítélőbíró maga a tulaj­donos lehet — a teher elfogadása. vagy nem fo­gadása által. Hirlapi vitatkozásba nem bocsátkoz­nak s Ítéletüket egyik vagy másik ló teher­képessége felől ily hirlapi megtámadások által megzavartatni nem engedik. Olyan gyanúsításo­kat azonban, melyek pártatlanságukat a teherhatározásban kétségbe vonnák — határozot­tan visszautasitnak. * " V> Little Ellen és Confidence tulajdonosai közt a májusi versenyek idejére külön fogadási verseny köttetett, 3 a/ 2 mfld távolság és egyenlő teher mel­lett egy bizonyos összegért. Baloghvölgyre. Nagyon köszönöm a ked­ves meglepetést. Hasonlókép a tudósítást. Örü­lünk, ha májusra szerencsénk lehet. Cseklyészre, Szegedre legszivesb üdvöz­letünket. Viatoi'-nak. A megpendített eszme oly üdvös, és közhasznú, hogy megvalósításának előmozdítá­sára legnagyobb készséggel nyitunk rovatot la­punkban, s örülünk, ha Vitorral szerencsénk le­hetne efelől minél előbb értekezhetni. HIRDETÉSEK. Hirdetések egyedül L A Jí Cr l< I I* © T és társa nemzetközi hirdetési irodájában für d ő-u teza 1. szám alatt vétetnek fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom