Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-03-05 / 10. szám

MÁRCZIUS 19. 1873. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. l 03 A jelenkor vadász-, czél- és védelmi fegyverei. (Die heutigen Jagd-, Scheiben- und Scliutzwaffen. — Weimar 1872.) (Folytatás.) A fegyverünk rendszereiről szólló fejezetében Neumann tovább igy folytatja : Hogy ezekuélfogva egy elöltöltő jól vagy roszul lö-e? a vadász dolga, mert jó vagy rosz, szorosan vagy könnyen járó fojtásokat kaszálhat a mint neki tetszik. Hogy azonban a hátultöltő jól vagy roszúl lő-e ? ez már egyedül a gyámoktól függ, mert itt a fojtás súrlódásának mérve a szűkebb erő által van előszahva a vadásznak. De épen azért a hátultöltőnek lövése egyenlőbb is, mert itt a fojtás minden lövésnél ugyanazon súrlódásnak van alá­vetve. A jó hátultöltő tehát azon ismerhető fel, hogy az öbéhez való fojtás a csöüregen át nem esik, hanem megszorul benne. S a ki a hátultöltő fegyverek lényegét helyesen felismerte, megfoghatja, mikép a fegyver lezárolásá­nak (Verschluss) módja, vagy az elsütés mechanis­musa nem hirhat befolyással a lövés minőségére. Hamis és alaptalan állítás tehát (pedig heh sokszor halljuk) miszerint a Lefaucheux fegyver jobban vagy rosszabbul lő mint a gócztüz- vagy gyútüs­fegyver ; minthogy, bármi mechanismus folytán süt­tetett el a lövés, mindegy. Egyre megy továbbá akár elő), akár hátul, akár közepet gyuladt meg a lőpor, — ezt beható és ter­jedelmes kísérletek igazolták, sa mi csekély különb­ség észlelve lön, annak a vadászpuskánál semmi jelentősége. * * * Ezután szerző elitélvén a gyútüs puskát eorapli­eált szerkezete s egyébb, e lapokban is már kifej­tett hiányai miatt, áttér a Lefaucheux és Lancaster­fegyverek leírásához. Szerinte a Lefaucheux fegyver kétség kivül nemcsak a legterjedtebb, bár a góctüzü erősen kezd versenyezni vele, de egyszersmind a vadász­nak legjobb is, mert a hátultöltés minden előnyeit egyesiti, s azonfelül a legegyszerűbb és legtartósabb szerkezettel bir. A góctüz-rendszer mindenféle nevezetek alatt jön elő, minők Bernimolin (e rendszer tulajdonkép első, már 1850-ben fellépett föltalálójának neve) Lancaster, Schneiders, a. t. a mint t. i. a puskamivesek gyártmányaikat saját neveikről elke­resztelik. Pedig a rendszer lényege tekintetében mind egyenlők. A jelenleg általánosan elfogadott góctüz-rendszer (Central-Feuer-System) elnevezés azonban a leghelyesebb és legjellemzőbb. Mert en­nek tölténye kívülről az alsó érczlap központjában hordja kupacsát, s nines peczekje mint a Lefaux­tölténynek. Ezeknélfogva czélszerünek tartaná Neumann a a Lefaucheux-fegyvernek is, mint a többi rendsze­rüeknek, fajnevet adni, a mint ezt az uralkodó há­rom hátultöltő rendszernél az angolok és francziák már he is hozták a következő elnevezésekkel : p i n­fi r e , percussion a broche, — central-fire, per­cussion centrale, r i m-fi r e , percussion annulaire, magyarul talán pcczek- gócz és szegély-tüz-fegyver. Mert ezek a mai napság divó elsütési módok a há­tultöltőknél, a gyútüs-fegyver pedig töltényének amazokétól lényeges különbözősége miatt amúgy is kivételt képezvén. bármi nemű vadászatnál elég gyorsan történhe­tik meg. A peczkes tölténynél elébb történhetik mint a góo.tüz-tölténynél, hogy véletlenül elsül ; illy eset azonban felette ritka és igen kivételes körülmények közt fordul elő, mert a pecekre irányzott ütésnek függélyesnek kell lennie, hogy a kupacs besüljön, ha pedig a töltény földre esik, akkor természetesen göhecses végére fog esni. Igy emez indok se dönt a Lefaucheux ellen. Az újratöltés, helyesebben uj kupaesnak beillesz­tése pedig mindkét fajta tölténynél egyiránt unal­mas és alkalmatlan. S a töltények árában sincs kü­lönbség ? Miben rejlik tehát a Lancaster előnye ? A pecek nélküli töltény és annak könnyebb behelyezése a kamarábu az egyedüli előnyök, és ki sem állithatja, mikép ezek nagyok és lényegesek, — mig ellenben e rendszer több félreismerhetlen hátrányt tüntet fel abban, liogy mechanísmusa szükségszerüleg bonyo­lultabb, s elsütési eszközei szthtén, mert itt a töl­ténytoló mellőzhetlen, valamint a mozgó pistonok, vagy egyébb cövekformák. A góctüzfegyver már nagyon elterjedt, és bizo­nyos, hogy még jobban fog elterjedni. »Es ist eben Sache der Mode,« mondja Neumann. Azonban a Le­faucheux, ha olcsóbb fajta hátultöltőt akarunk, vagy lia a vadász nem sokat gondol puskájával, mindig a legjobb vadászfegyver, mert legyen bármi hanyagul és hiányosan készitve, viszonylag mégis mindig jó s a szolgálatot csak igen ritkán tagadja meg. Ott nincsenek tölténytolók, nincsenek ütőcö­vekek, s legyen bár a töltény peczke hosszú vagy rövid, s álljon ki többé vagy kevésbé a kamarából, a kakas mégis mindig elérendi s elsütendi ; birjon végre akár erős, akár gyönge karimával, a töltény­horog mégis mindig ki fogja húzni. Ha ellenben a gócztöltény nagyon mélyen megy a kamarába, ha az ütőczöveknek helyes ütőhegyük nincs, ha ez tehát vagy nagyon éles, vagy nagyon tompa, avagy kelletinél rövidebb, akkor vagy meg nem üti, vagy el nem süti a kupacsot, s kész a csü­törtök. Ha ismét a c-zövekek spirális rugócskái megpuhulnak vagy eltörnek, akkor visszarugásuk elmarad, s bár eme baj nem teszi használhatlanná a fegyvert, mégis mindig kellemetlen és zavaró, mert akkor a cöveket ujainkkal kell visszahúznunk, ha t. i. lehet. A Laneasternek még egy hátránya van s ez az, hogy a tölténytoló miatt az álfarból (bascule) kivett csö nehezebben beilleszthető ismét, mi elég fontos dolog annak, ki távol eső vadásza­tokra fegyverét tokjában szétszedve hordani kény­telen. A haladás azonban és a divat keveset gondol ezen complicatiókkal, és liahár a Lefaucheux még soká fentartandja uralmát, mégis a Lancaeterben veszélyes versenytársra akadt, melly kivált fino­mabb fajta fegyvereknél csakhamar legyőzendi. Ezután áttér szerző a lezárolási mechanismus taglalásába, s mint mi magunk, ugy ő is abban ál­lapodik meg, hogy legjobb e tekintetben a kettős kulcs, mellynek előnyeit a lapokban már tavai tüze­tesen leirtuk. (Folyt, köv.) A vadászfegyvereknél a Lefaucheux és a Lan­caster levén jelenleg az uralkodó rendszerek, meg­érdemlik, hogy róluk tüzetesebben szóljunk, s őket egymással összehasonli'suk. Mindkettőnek töltényét a lövés után el kell távo­lítani. A peckes töltény kézzel, vagy ha berekedt horogvassal húzható ki, mig ellenben a góctöltényt a csővön alkalmazott tölténytolónak (extractor) kell elébb kissé kitolnia, aztán pedig a kéznek egé­szen kihúznia. A góetüz-töltény könnyebben illeszthető a kama­rába mint a peckes töltény, mert ennek szegét vá­gányába kell benyomni. E tekintetben tehát elő­nyösebb a Lancaster, mi azonban alig lényeges előny, mert a Lefaucheux puskának megtöltése Nem mind vadász az a ki fegyvert fog kezébe. T. A. barátom egyike a jobb lövőknek, s e mel­lett nagyon rendes vadász s teljesen szakértő a va­dászat minden nemében. Nem szereti a rendetlensé­get, s főleg boszantja ha valaki a vizslával ügyet­lenül bánik. Egy vadászat után, hol csupa tapaszta­latlan vadászokkal foglyászott, boszankodva jegyzé meg, miszerint két egyén kivételével (melyeknek sze­rencsés voltam egyike lehetni) nincs a megyei fiatalok közt igazi vadász ; — Lett lárma és nevetés. »Hát ez, meg ez!« kiabálták »nem vadász? no! ezt ugyan meglöted ! « »Ne zsongjatok« szólalt meg A—r barátom szo­kott flegmájával : »van biz itt puskás elég— de is­métlem, csak V F. és В. I. az igazi vadász ; puskás és vadász közt pedig, tanuljátok meg, nagy a kü­lönbség. Balogvölgyi. Y © g y © t. Orömhir. Királyné О Felsége, megemlékezve azon kellemes órákra, miket a rákosi falka-vadá­szatokon élvezett, egy általa ajándékozandó tiszte­letdíjjal szaporítja a martiusi akadályversenyek számát. A feltételek és a résztvehető lovak soro­zata és teher-ki vetése lapunk elején olvashatók. Érdekesebb handicappezés nem egyhamar fordult elő gyepünk történetében. * * * A SZalonka-idény — miután csodálatos módon az egész télen majdnem folyvást tartott — ismét élénkebb kezd lenni. A márcziuss elsején megjött meleg eső óta már szépen mutatkoznak. Pestre majd minden nagyobb házhoz és vendéglőbe küldenek, és pedig jó húsosokat. Martius 2-án már a budai erdőkben és Üröm, Páty körül is lőttek egy párt. Hogy párosodnak-e már, nem hallottuk ; e lágy időben azonban hiszszük. Mocsári szalonkákat is küldtek már be Bugyi környékéről. Kérnénk rövid udósitásokat minden vidékről. * * * A Szepességböl, Grénitzről az ottani főerdész egy kis medvehistóriáról tudósít bennünket. — Febr. 20-kán egyik erdőkerülője, Rusznak István, medvék után leselkedvén a letánfalvi pagonyban, dél tájban, szép napos időben, a meredek szik­lás oldalon, meg is pillantott egyet, mely bar­langját elhagyva s a merdek bérczen sétálgatva a napon sütkérezett, sokkal magasabban azonban, mintsem erdőkerülőnk fegyverével elérhette volna, s mire közelebb kezdett volna mászni, a maczkó, hihetőleg nem vágyván közelebbi ismeretség után, barlangjában eltűnt. Az erdőkerülő is belátván, hogy a meredélyes falon lajtorja nélkül nem jut­hat fel , haza futott, sógorával és más három fejszés paraszttal, létrákkal és kötelekkel ellátva tért vissza másnap, s a meredek sziklákra fel egész lajtorja állványt készitettek, de ez ismét egész napi munkát igényelt. Embereink buzgal­ma azonban nem lohadt, s harmadnap szerencsé­sen fel is jutottak, a barlangot is megtalálták, de medve koma — alkalmasint gyanupörrel élvén — lakást változtatott. Szerencsére nem messze onnan egy másik „odor" is volt, melyet előre­látólag elálltak, s honnan pár pisztolylövés hang­jára — a maczkó ki is kullogott nagy morogva. — Rusznak uram egész hidegvérüen bevárta a maczkót, s két lövéssel üdvözölte a megrémültet, mely erősen találva s ordítva — menekülésre gon­dolt, hauyat-homlok rohant lefelé, mire sógora is „nem sajnálván а puskaport", még két golyót bo­csátott utánna; a medve minden jelek szerint ele­get kapott, de vadászaink még se kaphatták meg mindjárt, mert éktelen szikla törmelékek közé zuhant a mélységbe. Tanakodtak ide oda, de erejök nem volt elégséges ; ujabb segítséget kel­lett hozni, s másnap több létra s 20 ember segít­ségével érhettek csak le a mélységbe s vonszol­hatták fel a medvét, melyet aztán négyes fogatú szekeren, nagy gaudium és dalolás mellett szállí­tottak he a seavnyiki kastélyba. A medve egy öreg him példány volt, s bár zsírjából már jó formán kifogyott, s nagyságához képest (5 láb 11 hüvelyk) könnyű volt, mégis 217 fontot nyo­mott ; bundája barna és fehér paszománynyal el­látva, még igen jó. íí­* * A bécsi világkiállítás alatt sept. 22-kén nem­zetközi iigetó'-kocsizások is lesznek. Tervező gr. Hunyady Kálmán. Három verseny lesz, u. m. egyfogatuak, kettős-fogatnak cs bérkocsisok szá­mára. A dijjak tetemesek s megérdemlik a con­currentiát. Az első versenyben 5 nyeremény lesz : 4000, 1600, 800, 400 és 200 forinttal; a 2-dik

Next

/
Oldalképek
Tartalom