Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-12-31 / 54. szám

402 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. DECZEMBER 24. 18 73. dőn az egyes futamokra szokásos három bírót az agártulajdonosok nem kaptak, a rendkívül nehéz és veszélyes lovaglás miatt, azt indítványozta, hogy legyen egy biró, mely inditvány elfogadtatott a jelen alkalomra, és id. Recsky András ur oly szi­ves veit (egy futam kivételével) saját lován foly­tonosan bíráskodni. Csodálatos, hogy nyul, a mi esak ugrott, mind meghalt, a nehéz futás daczára, mert megjegy­zendő, hogy az agarak — Striezi és Mazur ki­vételével — már az első nyúlon mindannyian fel­vérezték lábaikat, sőt körömelrugás is történt. Ezek ntán megkísérlem az egyes futamokat le­írni. — Talán hosszadalmas a »Vadász- és Ver­senylap« olvasói egynémelyikének, unalmas is ta­lálok lenni egyszerű irályommal; de másrészt re­ménylem •' ha tisztelt szerkesztő ur e soraimat is felveszi becses lapjába, hogy lesznek, kik nem fogják a lapot elfordítani; amennyiben az egyes futamok is érdekelhetnek valakit.*) Az agarak szabadon eresztettek le minden fu­tamra ; öreg tapasztalt agarász levén a hiró. 1. Striezi ) Rajkó ) A nyul tallóból Striezinek ugrott, Rajkó két izben egészen felmegy mellé, de társát el nem hagyhatta, beéri a nyulat egy dombolda­lon ; azon tul még mindkét részről egy-egy vá­gás, Striezi felkapja. 2. Szalonka ) Kadét f Tallószélböl Kadétnak ugrik a nyul, csakhamar kikap a szomszédos vetésre, be­éri ; ezután Szalonka esik elöl, ki négy forral a másik társa előtt, kétszer fordit egymásután. Ka­dét elkapja. 3. Hódos ) Hattyú 5 Vetésen ugrik a nyul Hódosnak, egy barázdán megy végig, Hattyú sinórban elhajt Hódos mellett, beéri, még kétszer vág, a nyulat elkapja, de kisiklik szájából, végén a hajtásnak Hódos is fordit, s a nyulat elfogják. 4. Salánk ) Mazur ) Ez volt az egyetlen hajtás, me­lyiket tisztán nem láthattam. Hogy ez igazolva legyen : mintegy hat héttel ezelőtt agarászatköz­ben lovastól együtt felbukva, oly erős contusiót kaptam balvállamon, hogy a vajai agarászatot is szekérről voltam kényszerítve élvezni. Valóban él­vezetnek lehetett mondani, mert a többi futáso­kat mind igen szépen és tisztán láthattuk ifj. Vay István barátommal. A biró Ítélete szerint Mazur maradt fenn, és midőn az elfogott nyul körül összejött lovasok némely hangos megjegyzéseket tennének a futás­ról, felugrik egy másik fris nyul ;'elfogatik, Ma­zur határozattabban megveri Salánkot. Midőn a lovasok a szekerekhez értek s mind­annyian valamit haraptunk, rögtön megtörtént a második összevetése az agaraknak. 1. Mazur ) Hattyú ) Mazur egymásután most már a har­madik nyúlon fut, igen rosz ajvetésekben ; alig j pihenhetett fél órát, rövid keresés után vetésen ugrott. Mazur forral megy fel a nyúlhoz, egy talló csapáson billent, csakhamar beéri ; most magától fordul a nyul, Hattyú sinorban elmegy Mazur mel­lett, ismét fordit, a nyul ajvetésre megy, mindkét agártól egy-egy vágás visszaadva egymásnak ; Hattyú elöl esik, most Mazur hajt el mellette, egyet vág; Hattyú a vágást visszaadja, Mazur felkapja. 2. Szalonka ) Striezi ) Ezen a nyulon is bebizonyult, hogy a deczember 17-diki jeges talajhoz az an­gol agár finom talpa nem való, kivált második nyulon, mert jóllehet Szalonka ez idény alatt kör­nyékünkön átabinosan el van ismerve s legjobb agárnak bizonyult ; mégis a szó szoros értelmében Striezinek egyetlen vágását sem volt képes visz­szaadni. A nyul alj vetés-szélből ugrik Striezinek, csak­hamar kimegy jeges talajra, Striezi hétszer fordit egymásután, Szalonka elkapja a nyulat. *) De néha-néha igen jól esik ily szakavatott toll festése után élvezni azt. Szerk. E hajtással befejeztük az elsönapi agarászatot. Másnap a billikomra felmaradt Hattyú és Stri­ezinek hosszas keresés után a jánosi szőlőkhöz nem messze ugrott a nyul ; Striezi szépen huzza be, Hattyú az elsönapi futásokat) sajnálva, ha jól láttam, maradt. A szőlőig érés nem történt ; az árkon belől csakhamar elkapják a nyulat. A biró Stricz.it (ap. Sárkány a. Mantilla (Bottka Béla ur nevelése) mondja ki nyertesnek, (nyer. 212 frt értékű Kirner-féle Lancastert és 20 frtot) Hattyú, második, 20 frtot. A jánosi szolok alul kiki hazafelé tartva, el­búcsúzott egymástól a két napig együtt mulató kis társaság, a jövő novemberi várva várt vi­szontlátásig. Gencsy Béla, jegyző. vegyes, Lapunk jelen számával az utolsót kii ez évben olvasóink számára, s röviden csak egy pár szavunk van annak jövő irányára néz­ve. A »Vadász- és Verseny-lap« marad ezen­túl is minta hazai sport két főágának,a verse­nyeknek és vadászatoknak közlönye. A mi hiány eddig lett volna, tekintsenek el fölötte kegyesen — különösen a vadászrész olvasói, s mi ipar­kodunk azt ujolag pótolni; egyúttal saját szi­ves közreműködésüket is kérvén továbbra ; -mert hiába — a szerkesztő nem lehet min­denütt jelen. Reportereket sem küldhet vadá­szatokra, hová csak ismeretség adhatja a meg­hivást. Az elbeszélő részre, több oldalról nyilvání­tott óhajtás folytán — nagyobb gondunk lesz, s miután — varietas delectat : egy nagy hiány pótlására is, mit régóta érzünk, s ez hazai sportmaneink életrajza. E czélra szép adag anyagot gyűjtöttünk eddig, s több oldalról szi­ves közreműködés ígéretét birjuk. Reméljük hogy kezdeményezésünk folytán többen talál­koznak majd, kik vidékük egy-egy nevezetes­ségét, egy jó barát vagy ismerős emlékét örö­kitik meg e lapok hasábjain. A »Felső-ma­gyarországi vadászrajzok« remek irója a leg­szebb példával járt elő e tekintetben. De nemcsak elhunytak, hanem az élők isme­rettsége után is vágyunk. Az idö szelleme meg­változott; gyorsabban lüktetnek az erek, kiván­csiabb a világ, s nincs időnk megvárni — vala­kinek elhalálozását, hogy megismertessük, a mi kissé hálátlan dolog is. Ujabb körülményeink ama kellemes helyzetbe hoztak, hogy ez igére­tünket minél előbb beválthatni reményijük. Addig is legszivesb üdvözletünket és újévi kivánatunkat e lapok igen tisztelt olvasói, jó barátaink és ismerőseinknek a távolban is. Bol­dog uj évet. Egy igen érdekes fogadási lovaglás lesz hol­napután, (január elsején) ha az idö halasztásra nem kényszerit. Egy heves vitatkozás folytán, mely a belföldi és angol félvér lovak képessége körül forgott, fogulás történt Rohonczy Gida és Bal­tazzi Aristid urak között, hogy melyik lova teszi meg előbb az utat a káposztás-megyeri idomitó­udvartól Gödöllőig. Rohonczy Gida egy magyar­félvér lovat, Baltazzi Aristid egy angol cobot je­lölvén ki e ezélra. Kisérőkül lesznek e nemzet­közi versenyben gr. Szápáry Iván, gr. Esterházy Miklós, Schawel ur és gr. Batthyány Elemér, kik a vitában is részt vettek. Az eredményt közleni fogjuk. * * * A lissai versenyszövetség feloszlása. Mint a »Sportblattból« olvassuk, a lissai versenyszövetség, mely több évig oly fontos szerepet játszott pá­lyáinkon, s mely háromszor vitte haza lovaival a Derbyt és többszörösen 1000 aranyos dijakat — feloszlik. Kitűnő lovai árverésre bocsáttatnak. Jegyzékük lapunk illető részében olvasható. * " # Mily rokonszenvvel viselt tnek Angliában a falkavadászat iránt, legeelatansabban igazolja a — — — — falkának esete. Nevezett falka és vadászok mult héten épen a vaspályán voltak el­széledve egy »chek« alkalmával, midőn egy vasut­vonat közeledett. Az udvarias vonatvezető nem ké­sett a vonatot azonnal megillitani, s csak miu tán az ebek leostoroztattak a pályáról, folytatá tovább útját a vadászok üdvözlete mellett. Lits Lujza és férje Sárkány József maga és gyermekei József, Andor, Ilka, Margit, Béla, Jenő; Szidónia és férje Steinheck József maga és gyer­mekei Béla, Simon, Árpád, Aladár; Gusztáv és neje született Akter Etelka maga és gyermekei Géza, Irén, Ödön, Gábriel, Margit ; Sándor és neje született Krisztinkovits Erzsébet ; Lina és férje Tarafás József maga és gyermekei Aranka, Béla, Ilonka ; Marcsa és férje Könczöl János maga és gyermekei Imre, Andor ; és végre Gyula mélyen szomorodott rzivvel jelentik szeretett atyjuk, ip­juk és nagyapjuk Lits Antalnak, Báró Sina Simon úr ö nagyméltósága jószági fökormányzójának, 1873- évi deczemberhó 2 6-ik napján esti 10 óra­kor, a halotti szentségek ájtatos fölvétele után, fáradhatlan munkás életének 66-ik évében hosszas betegség után, agyhiidésben történt gyászos kimul­tát. A boldogultnak hűlt tetemei 1873-ik évi de­czemberhó 29-ik napján d. u. 1 23 órakor fognak lakásáról — Pesten, Erzsébet-tér 10 szám — alatti házból a kerepesi út melletti sírkertbe, a r. cath. szertartás szerint eltakarittarni. Az en­gesztelő szent mise-áldozat deczemberhó 30-án d. e. 10 órakor fog a belvárosi plébánia-templomban az Úrnak bemutattatni. Budapest. 187 3. deczem­berhó 27. Béke hamvaira! # * * A »Földmivelési erdekeink« ezimü s a múlt­kor általunk már ismertetett lap új évtől fogva egy rovatot nyit a »lótenyésztés Ügyének«, mely mintegy közvetitő orgánum lesz a vidéki lóte­nyésztő egyletek és a földmiv. minisztérium ló­tenyésztési osztálya közt. Az orsz. lótenyésztés ér­dekében már rég szükségünk volt egy ily szak­közlönyre, s csak örülünk, ha ezen nézetünk, melynek már mult évben többször adtunk kifeje­zést az illetők előtt, végre megvalósul. Az illető rovat kezelése mint tudjuk igen jó kezekbe van téve. * • * * Ezzel kapcsolatban megemlítjük a földmivelési ministerium azon gondoskodását, hogy az itteni állatgyógyintézet ben az »állattenyésztéstan « szá­mára egy külön tanosztályt alapított, melynek vezetését a debreczeni felsőbb gazdászati intézet jeles igazgatója, Tormay Bála ur vállalta el. Az ö neve és eddigi tettei kezeskednek, hogy e fontos tanszék a legjobb kezekre bizatott. * * A balatoni halászatoknál a mult hetekben több szerencsétlenség történt. Kajár köriil a jég több helyen megriadt, s a menekülni akaró halászok a jégtáblák alá kerülve, oda vesztek. Négyet máig sem találtak meg. A fogas-halászat megkívánja ál­dozatait néha. Mig nálunk szép napos idők járnak. Felsö-Ma­gyarországon a Tátra hegységeken, Szepes és Liptó erdeiben már vagy két hét óta leesett a hó, s Ruttka és Kassa közt a vasúti közlekedést is megakasztotta. w * * Nógrád megye erdeiben nagyban garázdálkod­nak a fatolvajok. Az erdöszemélyzet örökös csa­tározásban van velők. A mult hét egyik éjjelén a hamosi erdőkerülőt agyonütötték a fatolvajok. Felelve szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom