Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-12-03 / 50. szám

DECZEMBER 24. 1873. VADÁSZ- É= VEKSENY-LAP. 369 IV. О s 7, t á 1 y. Laburnum, Suleiman, Royal George, Tambour, Indian Ocean, Féve, Reflection, Combat és Inveresk, Field Marshal, Falkland, Freeman. Pirate. ' Flurry, The Swan, Eole II, Houghton, Moissoneur, " V. osztály. Lovak, melyek oly távra szintén kitartók, de futamuk nem annyira egyenletes : Gang Forward, Pell Moll, Queens Messenger, Dutch Skater, Salvanos, Mornirgton és Preacher. E lovak közt tiz van olyan, melyek Francziaorszagban neveltettek, s nem szükséges magunkat szégyenleni, ha latjuk, hogy ezekkel szemben az arány ugy áll, mint 1 a 3-hoz. A „Field" szerkesztősége azt jegyzi erre meg, hogy, mint annak előtte, ugy most is vannak lovak, melyek kitartóbbak mint a többi, de még sem' tartja jogosultnak némelyek amaz állítását, mintha a század elején szerepelt lovak kitartóbb futammal birandottak, mint a maiak. A különbség az, bogy most a sebességet tartják a „ qua non"-nak, mig akkor a győzősséget, versenyben sem futottak sebesebben a lovak, mint most a steeplecbaseben, s igy persze hogy 3—4 mfld et kitarthattak. Az átalános vélemény egyébiránt, hogy a mostani lovak nem oly magvasak, mint'az 50 év -előttiek, a mi pedig egyenesen a force-olásnak és korán való idomitásnak tulajdonitható. sine sikMénes- és gyepujdongágok. 1873-ban gr. czái után ellettek Dl Ellések. Festetits P á 1 telivérkan1. P. m., a. Buccaneer a. Tourterelle. 2. P. m., a. Ostreger a. Vogelfänger. 3. Sga т., a. Advocate a. Target. 4. Sga к., a. Advocate a. Schoolmistress. 5. Sga k., a. Advocate a. Rebecca. Zetland és Cotswold mének bérbeadandók az 1874-diki hágatási idényre. A feltételekről bő vebb értesítést lehet nyerni Szathmáry urnái, a nemz. lovarda igazgatójánál Pesten, f. é. dec. 20-ig. Hágatási hirdetmény. Nagy-Szalánczon — vasúti állomás a magyar észak-keleti vasút kassa-s.-a.-ujbelyi vonalán — fedez a jövő 1874-ik évi hágatási idény alatt: Kettledrum (az epsomi Derby és több más verseny nyertese Angliában) sga т., nev. Mr Cookson 1858-ban a. Rataplan (Stockwell testvére), a. Hybla (Mincemeat anyja), a. The Provost a. Otisina (Lanercost testvére), a. Liveipool a. Otis Bustardtól : 12 telivér kanczát 200 írtjával, istállópénz minden kancza után 10 frt. A kanczák bejelentését elfogadja gr. Forgách László Nagy-Szalánczon pr. Kassa. Gr. Szápáry István részéről a nemzeti lovardában eladó : 4é. p. b., félvér, 15 т., 3, ára 700 frt. 5é. p. h., félvér, 15 т., 2, ára 700 frt. Egy hátas ló Lucnow után. A vármegyeháznál : 5é. p. h., félvér, 16 m 5é. р. k., félvér, 16 m. Hámos lovak Lucnow után. M 3. 3 ára 1800 frt. (y i A vaiszkai szalonkavadászatok. Szabadka, november 20. 1873. (Folytatás.) A vaiszkai vadászatok második szaka az erdeiszalonkákra folyó hó 11-töl bezárólag 18-ig tartott, vadászott rendesen csak két urvadász, s egykét napig változva egy-egy harmadik urvadász s a két uradalmi vadász. E második időszak eredménye 117 szalonka, s egy róka; összesen tehát az őszi idényben 16 egész, s részben fél napi vadászatokban 309 erdei szalonka, s 2 róka. A vadászatok föidőszaka ezzel befejeztetett, következnek még, ha nagyobb fagyok be nem állnak, az utóvadászatok, melyekben még 20 — 25 szalonkát elejteni remélnek. Az öszi szalonkahuzás Bácskában az idén igen gyér s rendetlen volt ; az első szalonkák már szeptember végén, s igy igen korán mutatkoztak, úgyhogy nagy reményekben voltunk, e reményeket azonban az októberi tartós szárazság meghiusitá, s egész őszön át duna- és tisza-közi vidékünkön, csak egyes szalonkák gyéren s némely szokott helyeken épen nem mutatkoztak. Vaiszkán is a szalonkák, mint más években, — nagyobb tömeges számokban nem találtattak S a fentebbi dúsnak mondható eredmény, csupán a vadászatok rendes vezetésének, Gromon Dezső házi ur czélszerü berendezésének, szorgalmas keresésnek, a vadászok türelmes kitartásának, s a vizslák jóságának, s nem a talált szalonkák sokaságának tulajdonitható. Tanulság : Eme vadászati idény alatt a tapasztalás újra igazolá : a) hogy fiatal, különben jó, de erdei szalonkákra gyakorlatlan vizslákkal, melyekkel ezúttal is egy-két napi próba tétetett, sokra nem mehetni ; mert a cselekben kifogyhatlan erdei szalonka a fiatal kutyát tévútra vezeti ; a fiatal vizsla többnyire nem ott állja a szalonkát a hol van, hanem a hol volt, s ekkor a szalonka fel rebbentésével a gyakorlott vadászt is megzavarja, s kijátsza; b) hogy változtatva, szokatlan s különösen hosszabb csövű fegyvert a szalonkázásnál használni nem jó, igazabban nem szabad ; mert számtalanszor a kellő czélozásra idő nem marsd; hanem a szalonkára felrebbenésekor főleg a sűrűben, s közelről, vagy pillanatnyi átvonulás közben, úgynevezett kapásra kell lőni, s ekkor lia a vadász, szokott fegyverkapásban nincs, a szalonkát rendcsen hibázza, — pedig a vadászt nem a távoli, hanem a közelrőli hibázás boszantja leginkább ; ennek pedig csak az előadott szabály megtartásával lehet elejét venni ; c) hogy igen lassan kell járni ; mert csak igy lebet a cserkésző vadász nyugodtabb lőkész álapotban, s csak igy lehet a vizslának a sürüs tér kellő kikerescsére időt engedni ; d) hogy a felső ruházat, s keztyük változtatá- ! sát is, mennyire csak lehet, kerülni kell, különbin a vadász a szalonka-vadászatnál az ismételt hibázást el nem kerüli ; másnemű vadászatoknál, hol idő van a czélozásra, a ruházat nem ennyire lényeges, de a cserkészeti szalonkázásnál, hol annak sebes, sokszor váratlan felrebbenése, megpillantása, czélozás s lövés úgyszólván egy pillanat müve, a fegyver megszokott kapásán felül az öltözék is lényeges tényező ; — végre ez úttal is a szalonkázás körül a tapasztalás az volt ; e) ho-Гу a szalonkák az első fagyokra még útnak nem indulnak, legalább el nem tűnnek ; mert Vaiszkán az első fagyos dér november 16-án mutatkozott, s a szalonkák szokott mennyiségben találtattak; 17-én már kemény s egész napon át tartott fagy állott be, kétkedve mentünk ki, s négyen mégis 22 db szalonkát lőttünk, — (holott az idény legnagyobb folyamában 6 vadász egy nap alatt 30-at lőtt, mint legtöbbet.) November 18-án mint utolsó vadászati napon szintén fagyos, borult, télies időben pedig szalonka szintén elég számmal találtatott még, s 15 db lövetett ; minthogy a déli fedett, s falevekkel borított talajrészok fagymentesek voltak s a szalonkák eledelüket még mindig feltalálhatták. Előadottak r. tapasztalt szalonkavadász előtt, tudom nem ujak, s a kitűnő lövőkre nézve nem lényegesek, noha azok lőeredményére is befolyással vannak, de a középszerűen lövő vadászok részére, a kik a nagy többséget képezik, jegyezvék, minthogy sokaktól s különösen az ifjabb nemzedéktől kellő figyelembe nem vétetnek, tehát számos évi tapasztalataimnál fogva czélszcrünek tartottam azokat előadni, hogy legalább azok, kik a sport ez élvezetes nemében, a nehézfeladatú erdei szalonka cserkészetében biztosan baladni akarnak, az előadott tanúságot hasznukra fordithassák, s e lapokat idővel szinte tudósíthassák, liogy egy idény alatt cserkészve 309 erdei szalonkát ejtettek el ! Z. •N.J Felvidéki vafaajzol II. RÉSZ. Felvidéki fajképek. (Folytatás.) Egy őzyadászaton a zugópa'tak mellett választotta állását, honnan a kopóc.saholást nem lehetett meghallani.Megparancsolta tehát két szomszédjának, hogy adjanak neki intést, ha az egyik vagy másik oldalhói a hajtás kivehető lesz. Mind két szomszédja — bár sehol sem hajtott a kopó — dévajságból jelt adott neki s az öreg rettenetes komoly arczczal majd jobbra majd — rechtsumkehrt balra, irányzásba hozta flintáját, várván az előrobogó őzet. A mint fárasztó figyelmében alább hagyott, a pajkos szomszédok ismét intettek s ő megint nevetséges poziturába helyezkedett, min azok titokban megpukkadtak nevettökben. Hogy azután tudták magukat menteni, miért nem bukkant elő a jelzett őz, azt ügyességökről fel kell tennünk, s az öreg tán soha sem tudta meg, hogy rászedetett ! Máskor egy sötét szálas fenyvesen keresztül kellett a társaságnak átmenni, hol a kis ösvény mohosodott szikla talajon vezetett végig. Az öreg, elővigyázatból, hogy az alig észrevehető gyalogutat ne téveszszék — miután maga a tarisznyájához kötött kedvencz kis kopóját vezette s igy az irányra kevéssé figyelhetett, egy fiatal vadászt kommandirozott előre avantgárdárdának, s a többieknek megparancsolta, hogy a csapkodó galyak miatt illő distancziában kövessék őt s egymást. Az avantgárda ez nap kemény szidást kapván, azon törte eszét, hogyan boszulhassa meg magát, a mint a mohos sziklahasadékok közzé, ép lábai mellett, néhány erdei darázst lát ki s berepülni. Tudta, hogy itt darázsfészek van. Lehajol, a mohos követ kissé felemeli, azután visszazuhanni engedi s maga hirtelen odább áll. A felbőszített raj az ép erre érkező öregnek s kopóinak esik, ezek egyet rángatóznak, s vadász s kopó nagy lárma s nyivákolás közt legömbölyög vagy két ölnyire a meredekségen, többszörösen összecsípve, de egyébkint nagyobb baj nélkül. Éktelenül összeszidta az öreg a darázsokat, de azt aligha tudta meg, hogy kiszámított boszunak voltak eszközei. Eltekintve az ily dévajságoktól, nagy tiszteletben részesült az öreg s lia medve lett a határban kinyomozva, ugy mind a városi hatóság mind a vadászok az ö tanácsát, az ő intézkedéseit fogadták el, melyek hogy helyesek voltak, azt a vadászatok szép sikere rendszerint megmutatta. A legelső medvevadászaton, melyen én még mint igen fiatal deák résztvettem, szintén ő volt a nap egyik hőse, s tán azért is marad modora s egész vadászalakja némi dicsfénynyel környezve oly mélyen emlékezetembe vésve, hogy most is legkisebb részletekig élesen körvonalozva áll lelki szemeim előtt. Külön-