Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-01-22 / 4. szám

30 legelőbb érvén a faikasboz, a kezében volt fegy­verrel oly szerencsésen találta, bogy a golyó az egyik oldalát kihasította, ekkor a dühös állat a vadászra rohant, ki sorsát várva puskája töltésével foglalkozott, az idő alatt egyik társa Kosztolányi György segítségére érkezvén, a farkasnak fejét lőtte keresztül, igy a kártevő állat ártalmatlanná tétetvén, bőre lenyuzatott, s a derék három vadász által 15 forintért eladatott; — beszélik vadász embereink, hogy az erdő mentében fekvő úgyneve­zett kis sügyi erdő és bozótságban annyi farkas van, hogy nem rég egy künn hagyott 5 éves gyermek­nek egy a lábát harapta meg és az ott napszám­ban dolgozó embereknek pedig nappal a tarisznyá­jukból élelmi szereiket megeszik ; este midőn a napszámosok csoportba vergődnek pihenni, a szem telen farkasok körül fogják őket, s csak ugy mer­nek a munkában elfáradtak aludni, ha ötöt-hatot magok kerül őrnek állitnak fel. Jó lenne itt egy kis hajtóvadászat. „E—r." * * * A „Debreczen" írja, hogy a Hortobágyon temérdek vadliba tanyázik még most is, a mi ritkaság januárban ; a libavadászat tebát még most is sikeres lenne, csak épen emberek kellenének a gátra. De — jegyzi meg nevezett lap — a sport e nemének nálunk igen kevés kedvelője van. * * * Ugyancsak a „Debreczen" — с jelesen szer­kesztett vidéki napi lap, mely figyelmét a sportra is gyakran kiterjeszti, azt írja, bogy a „Csere" erdőn lakó majorosnak ludjaira vetvén szemét egy toportyán - féreg — alias farkas , — ezt, midőn a ketreezre kapaszkodott, hogy egy kis liba-pecsenyét élvezhessen, a majoros a szobából, az ablakon át lepuffanta gránerjével. — Ata­lában a debreezeni határon tömérdek a farkas. A tanyákon sertést, juhot, ludat stb. egyre pusz­títanak. A „Ludas" korcsmánál (a Cserén) pedig fényes nappal csapatosan látták őket csavarogni. Hát a hajtóvadászat hol maradt? Vadász-táska* Védszerül farkasok ellen. В püspöki uradalmi ispánt nagyon tapasz­talt, leleményes eszű, gyakorlatias embernek tárták a közéletben s oly férfiúnak, ki az életnek min­den körülményében föltalálja magát. — Egyszer esős, havas téli időben egy erdőn vezetett át utja szánon, mely elé két erőteljes ló volt fogva. Midőn már csaknem áthaladták az erdőt, egyszerre vagy 4 — 5 farkas bukkan elő a esalitból, mely egye­nesen a szán felé igyekezett. A lovak hegyezik fülöket és aztán /adui neki iramodnak a szánnal. A hat farkas szintén gyorsította futását s az öreg В bácsit, kinek, szerencsétlenségére, ezúttal még fegyvere «e volt, ugyancsak szorongató ag. gály lepte meg, n.időn a csúnya toportyán-fér­gek a szánt mindinkább kezdték megközelíteni. Ahol legnagyobb a veszély, ott van legközelebb a segély. B. bácsi körültekintgctett a szán bel­sejében, de még csak egy jóravaló husáng sem volt keze ügyében. No de ott volt gondviselés képében ama roppant nagy tulipiros esernyő, melyet kedves éle­tepárja hó ellen va'ó biztosíték gyanánt, elindul­takor elhelyezett az ülés mellett. B.. . bácsi sem [ sokat dévánkozott, hanem — mint utósó szalma- | szálhoz a fuldokló — bozzá kapott a nagy vö- ! rös ernyőhöz s hirtelen kifeszité azt. A toportyá- i nok a soha nem látott csodamü kifeszitése alkal­mával kissé megállapodtak, de aztán újra foly­tatták az üldözést s a bestiák egyike már a szán faránál öltögeté rá a nyelvét. Most azonban volt ' VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. dolga az esernyőnek. B. bácsi hol összevonta, hol ismét kifeszité hihetetlen gyorsasággal esernyőjét, s a farkasok mindannyiszor lassiták futamukat s egyenkint kezdtek elmaradozni. A hideg tél daczá­ra В . . . bácsi ugy kiizzadt a szokatlan munká­ban, hogy midőn a majorságba érve, a szobába lépett, facsaró víz volt rajta a ruha. Ez időtől kezdve a nagy vörös antik esernyő а В ... család legszentebb ereklyéje lett s üveg­tokban őrzik azt nagy kegyelettel, mint a családfő megmentő géniuszát; és B. bácsi szentül meg volt győződve, hogy csakis annak köszönheti, miszerint a toportyánok gyomrában nem lelte sírját, de azért máskori kirándulásaiban még sem felejtett el inkább puskát vinni magával. Vegyes, Az idei pesti versenyek programmja a Lovar­egylet jan. 1 6-áu tartott gyűlésén megállapittatván, legközelebb közzététetik. Lesznek benne lényeges eltérések az eddigi rendtől. így a tavaszi kis entre­meet már mart. 30-án lesz. A'nagyversenyek (máj. 9, 11. és 13.) első napján a „Hack-Stakes" he­lyett, mely mindenkép lejárt, az Eszterházy dij lesz a megnyitóverseny, s a Hack-Stakes helyét egy Welter-Stakes fogja pótolni ; ugyanez nap futtatta­tik a Károlyi-Stakes is. A második nap csupa ismere­tes dijjakathoz, köztük az 1000 aranyat. Harmadik nap egy Eladóverseny lesz, s a Nákó-dij uj átalakulást nyer az által, hogy az őszi Vadászverseny megszün­tetvén, ennek ostora a Nákó-dijat öregbitendi. A mi végre az őszi versenyeket illeti, melyek oct. 17. és 19-ére vannak kitűzve, ezek maradnak mint van­nak, kivéve hogy a Vadászverseny megszüntettetik, mint már emiittettük, s helyette egy Eladóverseny adatik pótlásul, a két Handicapben is lesznek némi csekély változtatások. A gyűlés másik fontosabb tárgyát a versenytérnek már több év óta szóban forgó áthelyezése képezte. Az e czélból tanulmányozás és véleményadásra fel­kért hároui tagu bizottmány, mely Keglevieh Béla, Szápáry Iván és Sztáray János grófokból állt, ak­ként nyilatkozik K. B. gr. által kidolgozott jelenté­sében : miszerint 1) Czélszerünek véli az áthelyezést a városliget mellé ; 2) jelenleg kedvezőnek véli az időt e csere foganatosítására, s 3-szor : Nem hiszi, hogy az egyletnek nagyobb költsége lenne, mint az ami uj állvány építéséből s a pálya rendezéséből tá­mad. A gyűlés erre nevezett urak fáradozását meg­köszönvén, felkéri és hatalmazza őket, miszerint az egylet nevében a birtokcserét a várossal megköt­hessék. Ugyancsak a Lovar-egylet e gyűlésén végre szóba jött a lovak védkötelezettsége is, és meglehetősen élénk vitát keltett, különösen K. B. gr. és K. F. min. t.-.n. közt. Szó volt róla, sőt inditvány tétetett, miszerint a Lovar-egylet nyújtson be egy modósit­ványt a képviselőházhoz e törvény némely, a teli­vértenyésztést fenyegető szakaszainak megváltozta­tására. Mint azonban minden elő nem készített do 1­lógnak, ugy ennek sem lett foganatja, s К. F. mÏD. tan. urnák sikerült egy hosszabb előadással az aggo­dalmokat eloszlatni, s a törvény némely §§-ainak alkalmazásáról megnyugtató felvilágosításokat adni, mire az inditvány elejtetett, mi úgyis csak post fes­tőm lett volna, miután a képviselőház a vita tárgyát képező törvényjavaslatot már az nap lényegtelen módosításokkal elfogadta. Kimernél ujabban igen ezélszerü hátultöltő' CZél­ló'fegyverek kaphatók a Werndl-Holub rendszer sze­J/NUÁR 22. 1873. rint készítve, az ausztr. fegyvergyártó-társulat mű­helyéből. A fegyver öntött aczélcsővel bir, igen jó szerszámja van, s rögtönzővel és látcsővel is ellát­tatott. 100—600 lépésig van belőve sirányzéka is eszerint 100 és 100 lépésre beosztva. Igen solid, csinos és olcsó czélfegyver, ára csak 60 forint. Kéztöltények használtatnak hozzá, azonban nem jönnek többre 3'/ 2 kr.-nál, miután 10-ozer ia meglehet öket újra tölteni. Hirdetési roratunkban több is lesz róla. Ajánljuk czéllövészeink figyel­mébe. A franczia lovas-tisztikar legközelébb nagy­szerű carousselt rendez a Márs-mezőn, a hadügyér, Mac-Mahon marsai és Paris kormányzójának jelen­létében. I retetatom. Gazdasági lótenyésztés. A foldmív.-, ipar- ée kereskedelemügyi minisztérium által jutalmazott pályamű. Irta Tormay Béla, a debreezeni m. k. gazd. felsőbb tanintézei igazgatója. 8-rét. 1—146 oldal, a szöveg közé nyomtatott 84 db ábrával. Hasznosabb kézikönyvet nem egyhamarjában ad­hatott volna a minisztérium kisebb lótenyésztőink kezébe, tekintve azt, hogy hazánkban majd min­denki lótenyésztő, bár az okszerű, átértett parosi­tás- és felnevelésről a legprimitívebb vagy éppen semmi ismeretekkel sem bir népünk. — E pálya­mű rövid, világos magyarázatban megismerteti a ló természetrajzát, alkatát, tagarányait, a fogak felismerését, s az összehasonlító alaktan nyomán annak abnormalis tag-részeit, rajzokkal illustrálva. Majd átmegy az átörökítésre és a tenyészállatok megválasztására ; a sárlás, fedeztetés, vemhesség, elles és az e körüli segélyre ; azután a csikó fel­nevelésének egyes időszakát, táplálását ismerteti négyéves koráig. Majd áttér az istálló, ápolás, va­salás és a gyakoribb betegségekre és azok gyógy­kezelésére; elmondván előbb azok keletkezési okát s mindjárt gyógyítási módjukat, s mindezt könnyen érthető, világos modorban beszéli el. Egyszóval e könyvecskében a tenyésztő mindent feltalál, mit kisebb körében szükségei. Óhajtanok, hogy men­től több jussou belőle lótenyésztőink kezébe. A hogy tudjuk, a minisztérium 6000 példányban nyomatta és a vidéki lótenyésztési egyletek utján részelteti belőlök a községeket. * " # Hasonlóan közhasznú és érdekes állatrajzi ké­pes-táblákat láttunk a napokban : a mezei gaz­daságban hasznos vagy káros állatok színezett alakjaival, sajnálatunkra csak német kiadásban. Mindössze négy tábla ez ; az 1-sön a kisebb em­lős állatok ; a Il-dikon a hüllők ; a Ill-dikon a madarak és я lV-diken a rovarok, a hártya- és téhelyröpüek, pókok és bogarak természethüeu szí­nezett alakjaival s mindenütt rövid szöveggel, mely tartózkodásuk helyét, életmódjukat, káros­ságukat vagy hasznukat ismerteti. Igen tanulsá­gos és hasznos utmutató mind az állatvilág ked­velői, de különösen gazdatisztek számára. — Az orsz. gazdasági egylet könnyen kieszközölhetné e táblák magyar ssöveggcli kiadását is. Ára a 4 fali táblának összesen 7 frt 50 kr. Kapható Eg­genberger könyvkereskedésében Pesten és utánvét mellett vidékre is megrendelhető. * * Megjelent végre a Magyar-osztrák Méneskönyv is, s a napokban már szc'tküldctik. Bolti ára 12 foriüt, mely Bécsbe a „SportbUitt" szerkesztőségébe küldendő. Laptulajdonosok : a szerkesztők Felelős szerk. : Keve József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom