Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-10-15 / 43. szám

­314 VADÁSZ- ÉS VERSENY-I,AP. OKTÓBER 15. 1873. háta fedve van, látköre pedig szabad. A csa­pat fürge játékaival nem sokat törődő vezér mindig éber résen áll. Bámulatos ama közreműködése a lát-, szag­és hallérzéknek, mely a gyanús körülmény megérzésénél mutatkozik, és az a nyugtalan­ság, mely addig előveszi egész lényüket, mig a veszély mineműségéről tisztában nincsenek. Tapasztalati dolog, liogy nemcsak a vadász legkisscbb óvtalan mozdulata meghiusítja a szerencse esélyét ; de egy völgyeletben eleresz­tett pípafüstgomoly elég órákra, bogy a zerge inkább járatlan utaknak menjen, vagy vissza­törjön, mintsem a gyanús szagnak vegye, kü­lönben rendes útját. Sajátságos az a még Brehm által sem mél­tatott körülmény, melyre Blázy figyelmezte­tőit, miszerint a szarv megett félhüvelyknyire a fülek mellé két alig felismerhető nyílás megy, s hasonló a madarak fülnyílásaihoz, mely kö­sas is gyakran tizedeli, nem ritkán betegségek lepik meg, legfőbb ellene azonban mindig a minden veszélyt megvető ember marad, kivált ott, hol az orv- és pecsenyevadászatnak gát nem vettetik. (Vége következik.) HALA A znióváraljai haltenyészde. (Jaeger József m. kir. közalapitv. főtiszt jelentése. A „Gazdasági Lapok" utóbbi számaiban (— —-.) a következő érdekes ismertetést találjuk: A znióváraljai uradalom valaha a turóezi pré­postsághoz tartozott, mely a mult században még a jezsuiták birtokában volt. Ezen szerzetnek feloszlása után, boldogult Mária Therézia 177 5-ik évben a znióváraljai uradalmat a pesti egyetem­nek adományozta , mely jelenleg is tulajdonosa a nevezett uradalomnak. egész környéket halakkal bőven ellátták, czélsze­rü lenne e mult századbeli példát újra felkarol­ni, és a mostani modern elveket követve, Znió­váralján mesterséges haltenyésztést állítani fel, an­nál inkább, miután az előbb nevezett helyen a szükséges tényezők, tudniillik a természet által különös jó vizek, a melyek téli időben nem szok­tak nagyon befagyni, és a táplálék pisztráng, galó­cza és pontyok tenyésztésére bőven megadattak, azonkívül pedig a magyar északi vasút felépí­tése által, mely a znióváraljai határon átvonul, a halak eladása távolabbi vidékre eszközölhető. A mesterséges haltenyésztés 1851-dik évben Francziaországban bizonyos Gelin és ltemy által legjobb sikerrel incgkiséreltetvén, az ottani kor­mány által ezen művelet felkaroltatva, a legjobb eredménynyel töhh folyót mesterséges uton si került benépesíteni, s igy a mesterséges halte­nyésztés gyakorlati alkalmazása az iparnak nem megvetendő ágául vált, miután általa nem egy folyó vagy halas tó, mely egykor a halászatnak gazdag forrásul szolgált, de különféle körülmé­nyek következtében a halakból egészen kifogyott, rövid idő alatt ezer meg ezer hallal benépesíthető. rülmény aligha nem magyarázza meg rendkí­vüli hallását. Ha a vezér veszélyt érez, fütytyel ad jelt. Ez a hang azonban inkább egy rekedt, de azért éles, kissé vontatott tüsszentés. A zerge lelki képességei átalábau magas fokon állanak. Minden mozdulatából mély ki­számítással párosult értelem tiinik kí. A zerge átalán nem annyira félénk, mint rendkívül óvatos állat; mielőtt cselekszik, mindig fontol és számit, miután a kivitel annál gyorsabb. — Emlékezőtehetsége rendkívüli, nemcsak ponto­san emlékszik azon helyekre, hol veszély fenye­gette, s melyeket soká gondosan kerül ; de ál­talán a helyismeretnél bámulatos mathemati­kai pontosságú ismereteket árul el. A zergének sok az ellensége. A vad termé­szet zordonsága és a veszélyes utak miatt ugyan nem sok vesz el, de a tavaszi leomló la­vinák kiveszik a százalékot, valamint a kőszáli A jezsuiták korszaka alatt Znióváralja mező­város határában, a mezőváros közelében, a halte­nyésztés nagyobb kiterjedésben kezeltetett, minek tanuságául szolgál az ide mellékelt térkép. 1866-ik évben a kerületi főtisztségek felállítása alkalmával, midőn a znióváraljai uradalom kor­mányzásom alá került, láttam, miszerint az elha­gyott régi halastavak, melyek a bérlőnek mint rétek haszonbérbe kiadattak, a legroszahb füvet termették. E térnek iszapos minősége miatt nem is volt kilátásom ezen 11 holdnyi térséget, me­lyért a bérlő 88 frtnyi évi haszonbért fizetett, az eddigi kezelési módszer mellett jobban értékesít­hetni. Hosszabb gondolkodás után és azon indokból indulva ki, miszerint a halak ivadéka, mely a partok mellett szokott leginkább lerakatni, a gőzhajók által okozott erős vizmozgás és rendkí­vüli hullámzás miatt elromlik, és azért a Duna és Tisza folyókban a halak annyira kevesbedtek, miszerint jobbnemü halakat drágaságuk miatt csak pénzesebb ember élvezhet — azon ötletre jöttem, hogy miután egykor a jezsuiták — mire még a turóezmegyei közönség hallomás után emlékszik, az A mesterséges haltcnyésztés érdekében bővebb tapasztalást akarván magamnak szerezni, a nmél­tóságu vallás és közoktatási magy. kir. ministeri­um által részemre engedélyezett szabadságot arra használtam fel, hogy Felső-Ausztriában több hal­tenyészdét megszemléltem, melyek közül a legki­tűnőbbet a Beneze szerzet birtokán, Kremsmüns ­terben találtam, mely tenyészdében mesterséges uton pisztrángok állíttatnak elö. Ottan a ponty tenyésztésével, mely nem mesterséges uton kezelte­tik, több éveken át nem tudtak boldogulni, mert ezen hal-fajnak gyarapodására melegebb és lá gyabb vizre van szüksége, mint a pisztrángnak. Öt év óta azonban a ponty körüli tenyésztést megváltoztatták azáltal, hogy a pontytóba csak időszakonként s kevesebb fris vizet eresztenek, mert ez által a tó vize átmelegszik és meglágyul, mely müvelet által ott is már a ponty tenyészté se jobb credménynyel kezeltetik. Felső-Ausztriában a Benczék jószágaikon kezd­ték meg legelőször a mesterséges haltenyésztést pisztrángokkal 1857. évben, de egy évvel eze­lőtt lialászmcsterük, ki a franezia nyelvet már azelőtt megtanulta, Franeziaországha küldetvén

Next

/
Oldalképek
Tartalom