Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873
1873-01-22 / 4. szám
28 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANUÁR 22 187 3. egész napomat halászattal töltöttem. Keveset, de igen szép pisztrángokat kenték kézre ; a halak csekély kapzsiságokból is ítélve nehéz időt vártunk, mely 10 óra tíjban oly dühvel és sebességgel tört ki, hogy szél, eső és villámcsapások miatt egymás szavaiból semmit sem hallhattunk ; pár óra múlva megszűnvén, mi is pihenni mentünk. Másnap gyönyörű szép tiszta időre viradtunk, s élvezetdus cserkészetre készültem, de elindulásom után alig egy óra múlva, nagy Iázom keletkezett, és kénytelen valók visszamenni tanyámhoz, s 'nyugodtan vesztegelni, még az előttem fekvő tóból sem valók képes, a láz elmultával, halászni. Következő nap is érezve betegségemet, habár nehéz szívvel — elrendeltem a lemenetelt. Ily kellemetlenül végződött ezen kirándulásom, s csak az az egy vigasztal, hogy reményem megmaradt, jövőre több szerencsével járhatni meg ezen magaslatokat. B. T. Ceterum censeo — Тек. szerkesztő ur ! Ha már a tollat rágom, engedje meg, hogy a mostani vadászati törvényünk felett egyéni nézetemet ujabban is nyilváníthassam, melynél rosszabbat és igazságtalanabbat alig lehetett volna alkotni ; ha a törvény csak ezen egy §-ból állana: „A vadászatot birtokán mindegyik szabadon gyakorolhatja :" sokkal többet ért volna, mint a 28 §; mert akkor az úrbéri állományon, mely 20 — 60 holdig változik, a vadászatot egyesek nem gyakorolhatták volna, hanem kénytelenitettek volna haszonbérbe adni, de biztos jövedelmük lett volna. A mostani törvény szerént 100 holdas birtokos, egy tagban, a vadászatot maga gyakorolhatja ; kissebb birtokosoknál pedig nem a képviselőtestület, hanem a többség határoz; a 100 holdas birtokosnak tehát előnye volna a kisebb birtok felett, ha ez illusorius nem volna; ugyanis a törvény megengedi, hogy ha több birtokos összeáll, és birtokuk 100 boldat tesz, ök is ugyanazon joggal birnak. — Ne neked 100 hold; lássuk már most a vadászat — És hol találhatjuk önt fel? — kérdezé Mr. Nicholas В. Chinnery, miközben a kis Joe markába leszámította az ohajtott előleget. A fiezkó ünnepélyes, komoly képet vágva válaszolt : — Nos én itt a „Des Veux Arms"-ben várakozom majd önökre, hol legörömestebb tanyázom, s hol a legjobb itókát mérik. Midőn Mr. Nicholas В. Chinnery a „Des Veux Arms t t-ba belépett a kis Joe-val, nem győzött eléggé a fölfedezett „csodagyermek"-ben gyönyörködni, minőt nem minden bokorban vélt föltalálhatónak. (Folyt, köv.) V © g JJ © §. Blokádé. A vierowi bérlő fia no v. elején vadkanlesre volt s a kiötlő agyarasra lőtt golyójával. Ez éppen a ravasz megnyomása alatt megfordult, úgy hogy a golyó hátulról rézsut vágódott bele, s látszat szerint néhány bordáját törte szét. A dühös kani azonnal megfordult és megrohanta a gyerkőczöt, ki megszeppenve, nyakra-főre egy fára kapaszkodott föl. A vadkan hosszabb ideig dühösen blokirozta a fát, sa fiatal embernek elég ideje volt látni, hol találta az erősen festő vadat golyója, mig végre eltűnt az agyaras, és nem is látták többet se élve, se kimúlva. gyakorlata iránti többség határozatát: — Nálunk van teszem azt 80 úrbéri állomány 40 holdjával = 3200 hold ; — és 85 házas zsellér 1 holdjával = 85 hold, — a 80 úrbéri állományos telkes gazda a vadászatot évi 800 forint haszonbérért ürömest kiadná, inert birtok aránylag megkapja a jövedelmét, azonban a 85 holdat biró zsellérek által leszavaztatik, mert egyes zsellér, ha évenként csak 2 nyulat lőhet is, több jövedelme van, mint az aránylagi haszonbérből; tphát nem-e igazságtalan az, hogy a 85 hold a 3200 holdat leszavazza, és 800 forint évi jövedelemtől elüti ? — átalában az egész vadászati törvény, ha akaioin vemhes, ha akarom nem vemhes. — A bérlőt a törvény biztosítja, hogy a bérbe vett területen fegyverrel csak ö gyakorolhatja a vadászatot; azt azonban megengedi, hogy a tulajdonos a kártékony vadat — moly között az ürge is ott figurái — bottal vagy más eszközzel irthassa, pedig ki a Bach-korszakban élt, — a mikor csak a Waldinspector kaphatott fegyverengedélyt — az tudni fogja, hogy a dobásban annyira begyakoroltuk magunkat, hogy 25 — 30 lépésnyiről a szegény füles ritkán vitte el épen az irháját ; hátha már most a tulajdonos a nyulat is ürgének nézi? Ne neked haszonbérlő. Grófom két fáczányosát a község egyes birtokai veszik körül, ebből tehát minden szőiös és tollas vadat ki kelletett lőnünk, hacsak másoknak nem akarná nevelni, a mit bizony senki sem kívánhat. A mult évi sz.-mártoni vadászati területen hajtáskor lövetett 622 fáczány, 615 nyul. Ugyanezen a területen, minthogy az ezt körülvevő földek elestek, az idén lövetett: 454 fáczány és 150 nyul, pedig az idei vadszaporodás általában kedvező volt : A vadkereskedő szerződés szerint fizet septembertöl deczemberig : dámvad fontjáért . . 20—22 krt őz „ . . 22-24 „ nyul darabjáért. . . 65 —90 „ fáczány „ ... 85—1 frt 60 kr. fogoly „ ... 15—30 kr. A szarvasmarha- és borjúhús" ára fontonként 28 — 40 krajezár; — én ugyan a vadhúst senki gustusára nem akarom rádisputálni, hanem tessék elhinni, hogy az úgynevezett vadleánv is olykorolykor sokkal jobban felingerel bennünket, mint az az örökös szelid, és én a vadhúsról is hasonló véleményben vagyok ; minthogy tehát idáig a vadhúst sokkal olcsóbban szerezhettük meg idöközönkint, mint a szelídet, a vad pedig, ha igy folytatjuk rövid időn elpusztul, nemzetgazdászati tekintetből a hozott vadászati törvény rosz és káros is. — Azért : ceterum censeo .... Cseklyész, decz. 3. 187 2. Cser geo József. A gar ászát, kopaszát. Tisztelt szerkesztő úr ! — Miután becses lapjában az agárdi kopászatról csak igen gyér tudósítást vesz az olvasó-közönség ; föltettem, hogy egy kopászatot leirni, s azt becses lapja számára elküldeni fogom. Derék falkanagyunk gróf Nádasdy Ferencz ur, egyetértve a többi eportsmanekkel , egyik vadászati napul decz. 23-át lüzé ki Sárosdra. Előtte való nap komor felhők boriták az egész láthatárt, melyekből este felé sürü eső omlott alá, annyira, hogy a jövő napra tervezett vadászat lehetőségéről mindnyájan kétkeóéuk, annyival inkább, mert az eső éjfél után egy óráig folyton szakadt. A talaj feneketlennek látszók. Másnap, decz, 23-án reggel sürü köd borult a földre, s nem tudtok, mivé fejlődik délig az idő. — Tiz óra tájban mégis a szélrózsa minden iránya felől vezeték a lovászok az erősen álczázott vadász-paripákat, miből gyanitók ; bogy a harczedzett vadászok sem a talaj mélységétől, sem az idő komorságától magukat visszariasztani nem igen engedik. A variászok ama régi közmondása': „audaces fortuna juvat" itt ie fényesen bebizonyult ; mert 11 óra tájban a köd emelkedni kezdett, s miután a vadászok szép fogataikon, в a kopók fedett kocsijukon Sárosdra megérkezének r a köd is felszállt, s mire a jó reggeli sebesebb pezsgésbe hozta -a kopaszok vérét, lóra pattant a társaság, s derék falkanagyunk 12 urlovag élén, s előttünk a vig kopó-falka, meglepő képet nyújtva haladt a sárosdi kastély előtt el, hogy a 10 percznyi távolban lappangó nyulat kényelmes fekhelyéből kiugrasztva, azt kissé megsétáltassuk. Nem is kellett soká keresnünk, mert vagy 5 pereznyi keresés után hatalmas nyulunk a tégl.ató melletti szántásról felugrók, s a nem messze fekvő csapoló-árkon át egy vetésre, innen a hantos-sárosdi ut két árkán, s a széles usztatói vizes kanálison át a kukoricza-földbe sietett ; a derék falka vig csaholással minden lépten-nyomon követve, a lovasokkal együtt a tengeri-földbe kisérték erős nyulunkat. Egy pereznyi chek után fülesünk nem igen bizva a jobbára lelegelt s legázolt tengeri ritka száraiban, csakhamar innen kiugrók, biztosabb menhelyet keresendő. A falka teli hanggal gyönyörűen utánna, a jakabszállási Károlymajor, s a hantosi Tóthmajor közt a szent-ágotai határban levő Szilfamajor mellett el , a közép majori kukoriczásba sietett gyors lábu menekvönk után. Itt 5 pereznyi check után egyszerre két friss nyul ugrók, mintha csak az éber vadászokat tévútra akarták volna vezetni, s kifáradt bajtársukat gyors lábaikkal kétségbe ejtő helyzetéből kiszabaditani. De hiába ! A kipróbált vadászt csak ugy hozhatná a friss nyul tévedésbe, ha a már hajtottal egyúttal „t о i 1 e 11 e t u is cserélhetne; mert a check alatt felugró tiszta nyulat soha nem üldözik a vadászok, csak azt, mslynek ruházata dérangirozott állapotban van. Itt is kopóink p.lüttettek a friss nyulakról, s a hajtott felkeresésére utasíttattak. Derék falkánk nemsokára ki is ugrasztá nyulunkat rejtekéből, mire az gyönyörű hajtással árkon-bokron keresztül egy kis tóban keresett menhelyet. Itt is bámultuk a magyar ember sportszellemét ; mert a mint falkánkkal a tóhoz éréuk, egy kanászt láttunk a tóban fáradt nyulunkra cserkészni ; s csak miután hangos kiáltássaal tudtára adtuk volna, hogy e nyúlra, melynek pecsenyéjére ö kegyelme vágyódik, fürge kopóink is számítanak, hagyott fel improvisált vadászatával. Kopóink iszonyú lubiczkolással hatoltak a tóba ; kimerült nyulunk a tó túlsó partján kiugrott s falkánk utánna. Ezután következett egy gyönyörű s reám nézve elfelejtbetlen látvány ! A falka fejebe „Bertran" — sokkal sebesebb a többinél — kibontakozván társai közül, igen gyors hajtással jóval a falka előtt nyulunkat elfogta. Ez volt egyike az 1872. őszi vadászidény legszebb, s legnagyobb hajtásainak, mit mindenki, ki a befutott tért ismeri, megbirálhat. Ezután egy negyedóráig pihenve, az „old Shcrry"-vcl telt vadász-palaczkot közöttünk jártatva, haza felé tartánk ; de a utunkban Szilfamajornál egy friss nyul ugrók, melyet falkánk nagy bravourral Agotliáig cheek nélkül hajtva, egy árokban meg is fogott. E nap az idény legsikerültebb vadásznapjai közé sorozható ; próbát tett itt vadász, paripa és kopó erejéről és szívósságáról ; miután a talaj mélysége daczára két ily órási hajtást kibirt. Sárosdon, 1873. január 5-éu. Gr. Esterházy Béla. Rákosi rókafalka A mult héten váltakozó fagyos időben csak kétszer vadászhatott. Jan. 17-kén a VlII-as covertöl indultak vagy 20-an, s Dunakesziig kergettek egy rókát, melyet a vízmosásos árkokban meg is fogott a falka. Ö Felségeik nem voltak jelen. Jan. 18-kán is künn volt a falka, de minden eredmény nélkül.
