Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-01-22 / 4. szám

Előfizető s Egész évre . . . . 12 frt, Félévre « »» A „Vadász- és Verseny-lap" kiadóhivataléhoz Pesten, Barétok-tere, Atlienaeum-épület intézendő. Szerkesztőségi iroda Pesten, Kerepesi út 5. sz. ide kül dendök a kéziratok e hirdetések. Megjelenik e lap nrtiideii szerdán VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP A MAGYARORSZÁGI ÉS KÜLÖNÖSEN A „PESTI" LOVAR-EGYLETEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 4. szám. Pest, 1873. január 22. XVII. évfolyam. Lapunkat még folyvást kaphatni az első szám­tól kezdve, s előfizetni lehet: Ara egész évre . . 12 frt. Félévre ... 6 „ Negyedévre . 3 „ Az előfizetési pénzek Pesten, az Athenaeum­épületbe (barátok tere 7. sz.) küldendők. Tartalom : Nevezési zárnapok. — Szalabéri Hor­váth János ezredes és mezőhegyesi ménespa­ranesnok uti jegyzetei a franczia- és német­országi lótenyész-intézetek köréből. — Mé­nes* és gyep-újdonságok : Elnevezések. — Ellesek. — Változások. — Nyilt-tér. — Vadász-sport : A nvultenyészkertek ügyében. Utóbbi vadászatom a Retyezáton. — Cete­rum censeo .... — Agarászat és kopászat : Agárdi kopászat. — Rákosi róka-falka. — Galgavidéki dij-agarászat. — Cserkészetek erdön-mezőn. — Vegyes. — Hirdetések. — Tárcza : A gyep titkai. шшльшшт Február 1. Prága. 1874. 1000 aranyra .... nevezés 1873-ki világkiállításra. január 31. Bejelentési zárnap külön istállók építésére. Febr. 28. Bejelentési zárnap állatok kiállítására. April 30. Bejelent, zárnap anyakanczák kiállítására. Szalabéri Horváth János ezredes és mezőhegyesi ménesparancsnok uti jegyzetei a franczia- és németországi ló­tenyész-intézetek köréből. A földmivelésügyi ministerium ez év nyarán Horváth ezredes urat a német- és francziaországi nevezetesebb lótenyészintézetek megszemlélésére ki­küldvén, nevezett ezredes urnák utazási jelenté­sét, a tenyésztő közönség érdekében rendelkezé­sünkre bocsájtani szíveskedett, mely jelentésből a következő közérdekű jegyzeteket közöljük : I. P á r i s. Párisban megtekintém először is az omnihus­társulat istállóit, melyek a St. Lazare pályaudvar bolthajtás ivei alatt vannak. A lovak többnyire a legnehezebb fajtából valók, s gyakran 17 markon felüliek. Ok percheron-oknak nevezik e lovakat, de tévesen, mert kevés köztük a valódi perche­ron, miután többnyire az északi és nyugati de­partementekből valók, honnan csikó korukban a Perchebe és Chartress környékére eladatván, ott csak felneveltetnek. A bevásárlásokat az omnibus-társulat számára lókereskedök teszik. Az árak igen tetemesek. E iovak igen erősen abrakoltamak : 9—10 kilogram zabot (18 — 20 font), 10 font szénát és 10 font szalmát kapnak. Roppantul testesek is", de ritkán láthatni köztük a valódi pércheron nemes test- és fejalkotát. Párisban sok ilyfajta lovat találhatni. Az omnibus-társulatoknál a lovak tehervonókra és sebes kocsilovakra osztatnak be ; hanem az ily se­bes kocsilovakat nem a nálunk szokásos sebességgel kell képzelni ; csak olyan lassú, ezammogva ügetök biz azok ; hanem hát elég is két lónak oly rop­pant omnibusok előtt 6—12 óráig naponkint. Egyes magánfogatoknál és azon postakocsik előtt, melyek a levél-posta és a vasút közti közleke­dést eszközlik, láttam egy kisebb fajta, 15 ma­rok 2 hüvelyk magas és a percheronokhoz ha­sonló lovakat, azok igen szép é3 arányos alka­túak, és emellett gyönyörűen mennek, s ezek vol­nának az igazi percheronok. Magánfogatok előtt igen szép, valódi hintós­lovakat (Carossiers) láttam, ezek 17 markosak, s magas, tiszta ügetésüek. A hátas-lovak kö­zül a melyeket láttam, nem valami különösek voltak; ig».z, hogy a divatvilág már ekkor eltá­vozott Párisból. — A közönséges bérkocsisok és szekeresek lovai többnyire kimustrált lovakból áll­nak, de jól néznek ki ; látszik, hogy itt az ab­rakkal nem fösvénykednek. E tapasztalást tettem máshol is, a merre utaztam, kivévén természete­sen Austro Hungáriát. Ezért maradnak itt a lovak — a kemény muuka daczára is — nagyon so­káig használható állapotban. Az omuibus-istállók­ban voltak néhányan, melyek már 7 évig szol­gáltak. Az is igaz azonban, hogy e lovakat nem fogják be nagyon korán, semmi esetre 5éves ko­I iuk előtt. Az épitkezések körül, melyek a leégett város­részben folyamatban vannak, óriási lovakat lát­tam kétkerekű szekerek előtt is, de mindannyi jól tápláltan néz ki, s töméntelen sok terhet bir el. Itt sokat követelnek a lótól, de megfelelőleg abrakolják is. Lovassági iskola Saumurban. Újra alakulásban levén, még csak 240 lovat kapott sorozás által, többnyire Normandiából. Köz­tük 20 egynehány 2 — 3éves telivért, mit 50 da­rabra akarnak szaporítani s a fiatal katonatisztek által jó iskolalovakká képeztetni. — E lovakat igen olcsón — 1200 frankjával — a versenypá­lyákról vásárolják össze, honnan kimustrálódtak. A többiek Tarbes, Lande megyékből és Angliából valók. Takarmányként 5 kilogramm (10 font) za­bot, 5 kilogr. szénát és 5 kilogr. szalmát kap­nak, s e mellett igen jól néznek ki ; a lovászok többnyire öreg kiszolgált katonák ; lovagolni azon­ban csak a tanulók lovagolnak. A tarbesi fajú lovak csekély testück, hasonlóan a mi rosszabb Gidran-Amaty féléinkhez ; keskeny szügygyel és kifordulva, 15 markosak. Keverék anglo-arabsból. Most arra délfelé csak arab mének után tenyésztnek. E fajta lovakból a kanczák és heréltek kevéssé használhatók ; csak a csődörök birják el jól a lovast.

Next

/
Oldalképek
Tartalom