Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-07-30 / 32. szám

242 VADÁSZ- ÉS VERSEXY DAP. JULIUS SO. 1873. sok gondot fordit rá, mint azt a kitűnően vezetett államménesek bizonyítják, melyek tökéletesen megfelelnek czéluknak. Azonkivül a kocsizás kedvelése egyik sajátságos nemzeti jellege és ügyessége a magyarnak, s igy a jó ügető lovak méltánylása sehol sem találhatna szélesebb körre, mint éppen itt Igaz, hogy Magyarország az itt nevelt angol és arabs telivéreken kivül a régi magyar fajta lóban igen becses saját anyaggal is birna, de sajnosan kell bevallani, hogy mostoha körülmények miatt az eredeti faj majd egészen kiveszett, elfajzott, pedig annak egy más hasonló jó fajjal minél előbbi helyettesítése igen szükséges volna, s az egész ország elismerésével találkozna. Csak az volna a kérdés: mivel? hogyan? S erre nézve az »Oester. Vierteljahrs-Schrift für wissenschaftliche Veterinär-Kunde« 39. köt. II. füzetében bukkantam valamire, mit ezennel közlök s mihez részemről egy határozott inditványt csatolok. Az emiitett füzetben ugyanis 20 felelet foglaltatik azon kérdésre, mit az oroszországi lótenyésztés főigazgatója, G r ü n w a 1 d tábornoksegéd és főlovászmester következőleg intézett a tenyésztő-világhoz : »Meghatározható-e, s mennyire : az Orlow-ügetők fajtisztasága ?« A husz feleletből, mik mind szakférfiaktól — részint tenyésztők részint tudósoktól eredtek, 18-an teljes igennel feleltek e kérdésre, s még a két tagadólag felelő is, kik a telivértenyésztés merev hivei — elismerik az Orlowfaj kitűnőségét. Ez igen érdekes és határozott vélemények olvasásánál az ember azon meggyőződésre jut, bogy a 80 év óta tisztán tenyésztett Orlow-ügetőfaj állandó jelleggel bir és igy más fajok javítására is alkalmas, éppen ugy, mint a telivér faj. Itt eszembe jut és fontosnak tartom megemlíteni több kitűnő tenyésztő azon tapasztalását, liogy az Orlow-méneknek angol vagy ! arab telivérkanczákkali párosításából kitűnő ivadékok származnak ; s liogy Amerikában is | azt tapasztalták az ügetők tenyésztése körül, mi- | szerint a legjobb eredményt telivérkanczáknak ügető ménekkeli párosításából nyerik. — Egyik í fontos tényező ebben természetesen az Oroszországban annyira kedvelt ügetöversenyek, melyek folyvást alkalmat nyújtanak a tenyésztett ügetők kipróbálására. A magyar kormány nagy figyelmet fordított a félvértenyésztésre Kisbéren, Mezőhegyesen, Bábolnán, és igen értékes félvérmének szereztettek meg. Különösen szerencsés eredményeket ért el a Bábolnára meghívott Friedrieb őrnagy ménesparancsnok által az egyés kétévesek felnevelése körül, melyek az előbbiekhez képest feltűnően javultak, mind erőben mind testességben, a nélkül, hogy nemességükből legkevesbbet is vesztettek volna. Azért emlitem ezt fel, mert az arab vérböli felnevelés — mely p. о. a Kisbéren levő angol anyaghoz képest kevés és kipróbálatlan is — nagyobb nehézségeket okoz, mind a már jónak bizonyult angol eljárás, mely csak kipróbáltat párosítván kipróbálttal, rég gyakorlott ösvényen halad. A bábolnai tenyésztés ily szerencsés kezelése, s az ott levő kitűnő kanczaállomány mellett igen alkalmasnak látszanék, hogy oda egy О r 1 о w-ügető mén szereztessék megUgy hiszszük, hogy ez eszme megérdemelné, miszerint a dologhoz értők komolyan gondolkodjanak felette. Annyi bizonyos, hogy ily lófajra Magyarországnak szüksége volna, s az is bizonyos, hogy ilyes itt mostanában nincsen. Annyit már tudunk, hogy az Orlow mének és angol telivér kanczák ivadékai sikeresen kiállták a próbát, s valószínű, hogy ilyes itt mostanában nincsen. Annyit már tudunk, liogy az Orlow-mének és angol telivér kanczák ivadékai sikeresen kiállták a próbát, s valószínű, hogy a régi magyar faj kanczák is alkalmasak volnának erre ; bizonyos az is, liogy ha valahol, ugy Bábolnán legtöbb eredmény kecsegtetne ily anyag felnevelésére, már t. i. a mennyire emberileg lehetséges ; — bizonytalan csak az: váljon illetékes helyen hajlandók volnának-e egy kis kísérletre? Szóljon hozzá, a kit az ügy érdekel. Lókedvelő. ©jfepétrdektt. Ló- és tenyész-marha árverés a m. kir. állad, ménesekben. Az évenként szokásos lóárverés a magy. kir. állad : ménesekben ez évben Mezőhegyesen September hó 4-én, Bábolnán 9-én és Kisbéren 10-én, a tenyészmarha árverések pedig Mezőhegyesen September 3-án, Kisbéren 11-én fognak megtartatni. A részletes árverési hirdetmény rövid idő múlva leeud lapunkhoz mellékelve ; addig is közölhetünk annyit, hogy Kisbéren vagy 15 telivér kaneza, Mezőhegyesen szintén vagy 6 darab telivérkaneza lesz kisorolandó, ez utóbbi helyen azonban különösen a félvérekből lesz tetemes mennyiség, melyet tenyésztőink figyelmébe ajánlhatunk. riumtól bizonyítványt fognak nyerni, — azonfelül pedig a jó bizonyítványt nyert egyének, tiezti alkalmazás végett, az illető hatóságok figyelmébe ajánltatni. 6-or. Ezen gyakornoki ösztöndijakat csakis nőtlen s azon okleveles állatorvosok nyerhetik el, kik a magyar korona tartományainak polgárai. Felhivatnak ennélfogva mindazon szakvégzett növendékek, és esetleg működő állatorvosok is, kik elméleti tanulmányaik után gyakorlati kiképzésükre az álladalmi ménesekben dúsan kínálkozó alkalmat felhasználni óhajtják, hogy ez irányú folyamodványaikat — tanulmányaikról szóló bizonyítványaikkal felszerelve — legfeljebb folyó évi augusztus hó 20-áig ezen minisztériumhoz benyújtsák. Kelt Budapesten, 1873. julius hó 18. A földmivelés-,ipar-és kereskedelem-ügyi magy. kir. minisztériumtól. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. álladalmi ménesintézeteknél rendszeresített hat ösztöndíjas állatorvos gyakornoki állomásra ezennel pályázat hirdettetik. feltételek. 1-ször. A gyakorlati idő folyó évi október hó 1-én kezdődik és két évre terjed, melynek elsejében az állatorvos-gyakornokok a mezőhegyesi, a második évben pedig felváltva a kisbéri és bábolnai magy. kir. ménesintézetek állatkórodáiban lesznek alkalmazva. 2 szor. A gyakorlatra felvett állatorvosok évenként 200 forintnyi ösztöndíjban fognak i'észesittetri, s ezen évi összegből 180 frt tizenöt forintos havi részletekben fog az illetőknek kézbesittetni, — a fennmaradó husz forint pedig az első év végén az egyik intézetből a másikba leendő áthelyezés, a második év végén pedig a hazautazás költségei fedezésére fog kiszolgáltatni. ö-or. A gyakornokok egyszerű elhelyezésé röl az intézetekben gondoskodva leend, — az étkezésre nézve pedig az intézeti tisztek és hivatalnokok ré-zére biztosított kedvezményekben részesülnek. 4 er. A gyakornokok kötelezve lesznek magukat mindenben az intézeti rend és szokásokhoz alkalmazni, — se tekintetben az inté zeti parancsnoknak — tanulmányaik gyakorlása tekintetében pedig az intézeti főállatorvosnak, teljesen rendelkezése alatt fognak álani. 5-ör. A két évi gyakorlatot végzett állatorvosuk képességükről és viseletükről a miniszteFelvidéki vadász-rajzok. ELSŐ RÉSZ. A felvidéki vadak s vadászatok. (Folytatás.) A róka, mint mondtam, szintén megfogyott a sok mérgezés következtében. A magas felföld fenyveseiben nem sok van belőle ; számosabb a vörös koma Gömörnek s Tornának mészköves, délibb vidékein, hol nyul és fogoly is bővebben van s nem engedi magát egy könnyen kipusztíttatni. Egy évre emlékszem, hogy a csetnekvölgyi vadászterületeken, mintegy 30,000 holdnyi erdő- s mezőségben mindössze csak 3 róka lövetett, akkor j itt ritka vad volt ökeme; ellenben egy másik I évre, hol ugyanitt 300 dbnál több került teritőre. Vándorvadról tudjuk, hogy különböző években különböző sokasággal szokott megjelenni, s szalonka, haris, fürj, vadgalamb s a vándor vizi vadnak sok faja néha alig egy-két példányban akad, néha meg nagy mennyiségben örvendezteti meg a vadászt. Annak okait ha néha pontosan nem is tudjuk, de legalább gyanitjuk s vagy az áttelelési vagy a vándorlási időközökben beállott kedvező vagy kedvezőtlen körülményekben keressük ; egy szóval abban semmi feltűnőt nem találunk. De mit mondjunk ahhoz, miként fejtsük meg azt, hogy oly állandó vad mint a róka, néha ugy elszaporodik, bogy annak is felkölti figyelmét, a ki nem vadászember, s kit az máskor soha nem érdekel t Nem akarok félreértetni, s előre bocsájtom, hogy a rókalétszám nem azon különbségét értem én itt, mely rendszerint egy s más közt mutatkozik, a midőn egy bizonyos kerületben egyszer 20 — 30, másszor 5 —10 db esik el évenkéot, ebben szintén semmi feltűnő sines. Itt egyszerűen azt mondjuk, most bőven van róka, vagy most kevés van, vagy nincsen. Hanem értem azon jelenséget, hogy néha 20 — 30 éves időközökben télen át annyi róka mutatkozik, hogy nyúlnak is elég volna, mint volt az 1854—55-re való idényben. Ekkor egész Gömörbeu, Tornában s Szepesse'gben több róka volt, mint azóta minden esztendőt összevéve, s ezen tél öregebb vadászaink elött élénk emlékben is van, levén akkor valóságos rókajárvány. Csak néhány példát emlitek. Gr. Andrássy Manó veszveréti, azóta meghalálozott erdésze, ezen télen, a nélkül, hogy egyetlen egyszer vadászott volna — mi neki tiltva is volt — csak a szénheiyekre való jártában-keltében, mi útjába került, 27 db rókát lőtt. Egy nagyszlabosi ismeretes kelepezeállitó paraszt 32 db rókát fogott vastörben. Két dobsinai uri ember egy nap délelőtt Rozsnyóra szánkázott le s délután visszatért ; ez ut-