Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-07-23 / 31. szám

236 VADÁSZ ÉS -VERSENY-LAP. J

unIUS 15. 187 3. Gr. Ugarte 4é. sga k. Galathée. 154 f. (gr. Metternich) 0 Bánat 50 írtjával 7 lóért. Brigantine szokás szerint elől, ege'sz végig. Ignátz az egyszer nem tört ki sehol, s mindenütt a kancza tyakán volt, s csakis egy fejjel vesztett. Mlle Giraud 2 hoszszal harmadik. A két kancza kifáradva. Nyer. 2450 frt az elsőnek, 200 frt a 2-diknak és 95 frt a 3 diknak. ilyenéi* dl © к ü. Még egyszer Game Cock. A „Sporn" előbbi két számán át apróra leirván a hamburgi versenyek folyamát, visszatér újra a „Nordderby" futamra is, s egészen pártatlanul mondja: „hiba volt, hogy Bijou és Game Cock egyetértve nem működtek a két Renard ló ellen, annál inkább, mert Amalia oly jó conditióban volt, minőben soha azóta, mióta Flageolet mellett csak egy fejjel vesztett Angliában. Ennek tuiajdonitsuk-e győzelmét, folytatja tovább, vagy csak annak, hogy az iram — mint Game Cock pártolói vélik — igen gyenge volt eleinte, erről még bizonytalanságban vagyunk. Ha gr. Renard elvállalja a fogadást, mit gr. Nádasdy ajánlt — ugy világosságot nyertünk volna e részben is. Annyit el lehet mondani, hogy Game Cock bizony jó ló, s ha meggondolják barátai, hogy a messze útban 7 — 8 fontot bizonyára vesztett conditiójából, ugy remélhetik, iiogy a baden badeni versenyekben „revanche"-ot vehetnek rajtunk, feltéve, hogy a Hamilton-istálló mellett a mieinknek esélyük lehet. Tanulságul szolgálhat azonban lótenyésztőinknek mindenesetre — mondja végül — hogy Savernake, eddig legjobb apalovunk, messze Buccaneer mögött áll, melynek ivadékai itt is, mint mindenütt, első és másodikul érkeztek be. * * Tetézte ezt a Buccaneer-kanczáuak, Brigantintiek győzelme a „Nagy Vadászverseny"-ben nyolez vetélytárs ellen. Brigantine nálunk is jóformán első steepleehasser mostanában, s oda át is a javát állították ellene, u. m. Le Mancenilliert, Stellát, Crotchet, Gambusinot stb. ; Monarch is ott volt tőlünk az ütközetben, de a kanczának nem volt szüksége reá, s Baltazzi Hektor annyira tudta ezt, hogy egész türelmesen — mintha Ábrahám ölében ülne, mondja a „Sporn" — jött befelé rajta Mancenillier után egész közel a nyerpontig, s ott és ugy nyert a hogy tetszett, oly ütközetet nyervén meg a Derby ellenében dunai barátaink számára, melyet ló és lovas egyaránt kiérdemeltek, mert kemény volt az ütközet s a kedvenez lovak és lovasok körömszakadtig verekedtek. A derék Teddington ismeretes fia, Тагпа (gr. Keglevich B. nevelése а Cantatriceből) szintén szép győzelmeket aratott, először a „Handicap-akadályversenyt" nyerte 9 vetélytárs közt ; aztau egy fogadási versenyt kettesben. * * Ellenben régi ismerősünket, Beau Louist, szerencsétlenség érte a „Kis Ilandicap"-ben, Hol az utolsó sebes fordulónál csuklóban letört, s pedig oly erősen, hogy le kellett szúrni, ugyanazon helyen, hol tulajdonosának (Oehlschliiger urnák 1 Fanfaron ménje ezelőtt két évvel hasonlóan mult ki. * * * Nevezetes volt még az „I. oszt. egyleti dij"ban Hymenäus (a tavali badeni „St. Leger" nyertes) és Elsass közti küzdelem, mert az utóbbit (mióta Hannoverben Amáliát megverte) a legjobb Sévesek közé számítják oda át. Nyertes Hymenäus lett szépen. * * * A versenyek igen látogatottak voltak, különösen vasárnap, midőn vagy 50.000 néző volt odakünn. Az állványok jövedelme a 3 nap alatt 20,000 tallérra becsültetik. Uraink közül jelen voltak : gr. Nádasdy Fer., Batthyány E., Orczy E., ifj. b. Wenckheim B., Mocsonyi G. , stb. Austriából gr. Stockau Ottó, Baltazzi Hektor és Aristid urak. * * Jön a nagy nevezések ideje nálunk, s a külföldön már meg is kezdődött az. Az 1875-diki angol „Derby", „Oaks" és „St. Leger"-re julius 8-káu záratott el a nevezés 223, 142 és 197 csikóval. A „Derby" futamra 6-tal több nevezés mint 1874-re, s köztük olyan csikók, melyek Amerikában és Ausztráliában ellettek. Németorseágból gr. Renard öt csikót nevezett, s velők Buccaneerünk és Ostreger 3 ivadéka lesz képviselve, u. m. Magyar, p. m. Buccaneertől a NewViktoriából (Aczél-féle nevelés) ; Waisenknabe szintén Buccaneertől a Sweet Katiéból (tehát Flibustier és Amalia testvére) és Tambour (Primas öcscse) Ostregertöl a La Fille du Regimentből. A julius 10-ig lejárt baden-badeni nevezések is szépen ütöttek ki, daczára, hogy a francziák viszszatartózkodók és magyar-osztrák részről a bécsi világközi versenyek miatt nem rendelkezhetnek elég anyaggal. Eltekintve a „St. Leger"-töl, mely valószínűleg gr. Renard istállójáé lesz, a „Nagy dij" különösen érdekesnek ígérkezik, miután abban Hymenäus, Sonntag, Hochstapler, Amalia, Wagehals és Game Cock találkozhatnak — Digby Grand, Monseigneur, Barbillon és Little Agnessel ; mutatja, hogy e futam feltételei igen ügyesen vannak felállítva. A „serlegért" Elsass, Bau ernfünger (ki a napokban hazatért Angliából, de előbb az Alexandra-Parkban két szép dijat nyert oly lovak ellen, melyeket különben 1 mfldön tul csak Prince Charlie tudott megverni), Golos, Kisasszony és Baron találkoznak. A két handicap 22 nevezéssel végződött, köztük még sok ismeretlen ló. Különben igen érdekesnek Ígérkezik a mi bécsi augustus 3-ki napunk is, melyben a 2cvesek közt Aschenbrödel, (a mi hires Lady Elisabetbünk és LiCturer leánya), továbbá Delphin, (egy ujabb Challenge-csikó), azután Gipsy Girl és Canace ujabb produktumai lépnek fel többek közt, a már ismeretes Wienerin és Ostreger—Tamara kanczacsikók mellett. Gipsy Girl fia, Czimbora, igen szépen megy, s idomárja nagy leménynyel van iránta. I Az angol versenygyopeken mostanában legnagyobb érdekkel bírtak a newmarketi juliusi versenyek, s különösen a 2évesek futamai ; Prinz Charlie testvérje, a 2é. Ecossais — két legerősb mezőnyben mutatta mog, hogy a Blair Atbol vér még mindig a legsebeeb oda át. Essois e győzelmeivel az első főkedvencz a jövő évi Derbyre. Cremcme, a mait évi Derby nyertese, ki a goodwodi „serlegre" készült, hogy ott Favoniussal, az 1871. Derby nyerőjével találkozzék, a mult héten kénytelen volt gyakorlatait beszüntetni egy hirtelen támadt nyulteteme miatt. Azóta Favorius a főkedvencz és mellette Flageolet. A mult héteu Mr. Gee méneséből (hol Lord Clifden és Scottish Chief fedeznek) 34 egyéves adatott el 5945 guineán, azaz: átlag 175 guineával. Legdrágább volt egy méncsikó Cambuscantől a Little Lady-böl — Orlando után, melyért 1000 guineát fizettek. A csikók nagyobb részén sok olyan hiba látszott (nyultctcm és cók), miket már az angol tenyésztők is elkezdenek nem szívesen látni ; a kanczák meg igen szellős, magas alkatuk miatt nem tetszettek. Felvidéki vadász-iajzok. ELSŐ RÉSZ. A felvidéki vadak s vadászatok. (Folytatás.! Farkas a hegyes Felvidéken mindig akad, de bála sz. Hubertnek, mióta a Szepességen, Liptóban és Felső-Gömörben a strychninnel mérgezett vouszalck lett divatossá, tehát 8 —12 év óta, igen megfogyott számmal s csak mint kóbor állat jön elő. Wagendrüssel, Remete, Göllnitz táján néha két-három év alatt sem látni nyomait. Aránylag legtöbbször mutatkozik télen a megyék déli lakottabb vidékein, hol hamarabb akad prédára. A lakatlan felföldön, hol a juhokat csak nyáron át terelhetik ki a legelökre, csak ezen évszakban található. Télben itt csak átutaztában fordul meg, s ha őzekre akad, ezeket vadászsza s nagy hóban el is fogja. Tiz, tizenöt esztendő előtt Gömörnek felső részén még gyakori volt e dúvad, s minden télben 5 — 6 darabból álló csapatokat lehetett észrevenni s a juhnyájakat megdézsmálni látni. Magam is igen érdekes látványnak szemtanuja voltam 1853. karácsony előtti hétben egy nap délutáni 4 órakor, a mint több farkas a Nagy-Szlabos feletti apró nyiresből leboesájtkozván, s mitsein törődve az iparos völgy zajával s hogy épen akkor 40 — 50 munkás kurjongatva a falu felé indult, lassacskán a falu feletti rétre szálliwtkozott. Lehettek mintegy 12 — 14-en, pontosan meg nem számlálhattam, mert elszórtan érkeztek le, s mig jókora része már a völgyön volt, addig mások még az oldalban jártak, sőt a nyiresből ujabbak is bukkantak elő. A falu feletti réten, mintegy 100 lépésre az első házakhoz, épp akkor indult egy jókora juhnyáj hazafelé. Ezt 6 — 8 farkas alig 40—50 lépés távolból körül vette, de n„m bántotta. Volt a nyájnál 3 juhászkutya, melyek az összeszorult juhok közé bújtak, az egyetlen juhász meg kétségbeesve ordítozott s botjával jobbra-balra hadonászott, de juhait szerencsésen beterelte. A gazok, mintha tudták volna, hogy puska nincs az egész völgyön, ténferegve setétedtek be, s később estve, Fekete-Lehota felé távoztak , mert inne.n vittek el neliány kutyát vacsorára. Mennyit képes egy farkas elpusztítani, azt tapasztalhattuk 1856. évben a csetneki völgyön, midőn az ochtinai Hradekben egy farkas megkölykezett s itt nevelte fel fiait. Májustól augustus végéig elhordott az ochtinai s csetneki juhnyájakból 54 darabot, mindig egyenként, azonkívül Csetnekről 14, Ochtináról 17 kutyát éjjente az utczáról s udvarokból. E nőstény farkas többször került szem elejbe, de puska elejbe soha ; — sem nem tudatott hol fészkel, s csak augustusban találtak reá vaczkára, midőu a farkasok már kiköltözködtek belőle. A stryebinnek köszönhető leginkább, hogy e veszélyes duló most ritkább lett s Gömör vármegye 1870-ben már csak két, 1871-ben csak 1 öreg s 4 fiatal farkas után fizette a tagliát. Gr. Andrássy György erdőmestere Tomori János ur, — ki szintén hosszabb idő óta használja e dúvadra a mérgezett vonszalékot, még az 1860-as évek elején rendesen 3 — 6 db farkas- s 30—40 rókabundát nyert évenként. Az utolsó telekben igen megkisebbedtek e számok, s 187°/i-ben már csak egy farkas s 7 róka fizetett irhájával. A maró méreg különböző hatásáról legyen szabad néhány esetet elmondani. Tomori mintegy 4 év előtt egy strychninnel mérgezett lódögöt helyeztetett el a jólészi hegyen, egy ismeretes farkas s rókaforgón. A méreg hatalmasan működött, mert már másnap reggel találtak mellette egy megdermedt farkast. Ennek bundáját lerántatta s a hulláját egy az el ötöl nem messze levő második forgóra vitette cl. Következő éjjel friss hó esett, s ez inditotta e jeles vadászt arra, hogy maga