Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-05-21 / 22. szám

170 VADÁSZ ÉS -VERSENY-LAP. sok az üreg s barlang és ez állandó e kedves tanyája a medvének s rókának. A nagyobb határokból s vadász területekből eme hegyesoportozatokba esik : a zólyomi oldalon herczeg Esterházy s a breznóbányai városi és kincstári erdőségek ; a gömciri oldalon : herczeg Coburg murányi uradalmának polonkai s murányi erdömesteii kerülete, továbbá a tiszoltzi a klenóczi s a kokovai nagy határok, a rima-murányi vasgyári egyesület, a gr. Forgách, a Kubinyi és Fáy családok erdőségei. * * * Muránytól s a murányi mészhegységtöl keletre a kakas-hegységi csoport fekszik, mely szélesen s hosszasan elterjeszkedve, északon a dobsinai hegységekhez csatlakozik, mig délre kétfelé elágazván, nyugoti ágával mint a Jolsva s csetneki Sajó vízválasztója, Gömörmegye közepében Beretke mellett véget ér, keleti ágával meg, mely a Csetnek vize s tulajdonképeni Sajó vízválasztója, Rozsnyó alatt a Nyergesben leli végpontját. A legmagasabb hegyek e csoportozatban Muránytól keletre s észak-keletre esnek. A Sztolicsna 4590 láb, a Javorina 4400 láb, a kakas 4410 láb tengerszin feletti magasságot ér el. E nagy hegyes guaisz-törmelékből s palakőzetböl állanak, gömbölyded s kúpos formákkal birnak s oldalukat sötét fenyvesek, bükkösök, az alantabbi helyeken tölgyesek borítják. A magas hegyek kúpjai s bátai gyepesek s kopaszok s hol bujább hol soványabb legnagyobb részben a túlnyomó áfonya, hanga-fü e mohok miatt kaszálbatlan hegyi rétekkel birnak (bollák.) E csoportozat északi részén, Felső-Sajó és Berdarka közt egy izolált mészhegy, a Radzim emelkedik, környezetétől teljesen elütő formával. Meredek oldalait sziklás falak képezik, s kicsiben majdDcm a murányi fensikboz hasonlít, csakhogy lapos teteje kicsi, csak mintegy 40 holdnyi, s felerészben bükkös, felerészben szép rétség. Magassága azonban, melylyel környéke felett uralkodik, tetemes, mert 302 7 lábra emelkedik. Északi meredek oldala Felső-Sajó felett fenyvessel, déli oldala Berdarka felett bükkössel vau benőve. Nevét Radzim — hideget szeret — zord levegője miatt kapta, mert északi fenyves oldalát csak a magasan álló nap érintvén, sokáig borítják a havak s a lábainál elterülő sajói rétek — bár lent a völgyben vannak — hideg s terméketlen talajjal birnak. Annál feltűnőbb itt az égalj a deli oldalon ; nevezetesen az északi szelek elöl elzárt szurdok, melyben Berdarka fekszik, egy valóságos gyümölcsös kert, hol a legnemesebb cseresznye-, szilva-, almafák sűrűjéből egyedül a fehér templom kis része kandikál ki. A 40 es években egy bajtóvadászat alkalmával a medve a bükkösből kitörvén, e gyümölcsös falut erdei sűrűségnek nézte s a honmaradt asszonyi nép nem kis rémületére oda rohant be. E hegycsoportozati nagyobb vadászterületekből csak a csetneki urodalom s a murányinak vizesréti erdőmesteri kerülete említendő meg. Szép, de kisebb erdőtestek még a Jólsva és N.-Röcze városaié is. A kakas-hegységi csoportozat keleti nyúlványaihoz ko'zel, s ettől csak ama bevölgyelés által elválasztva, melyen az ut Gencs, Sebespatak s Rekenye mellett Csetnekröl Rozsnyóra vonul, magaslik a meredek pelsőczi nagy hegy. — Csetnek (912') felett még 1710', tehát 2622' absolut emelkedéssel. Ez egy majdnem négyszeg mértföldnyi nagyságú, feneikot képező mész-hegytömeg, Csetnek, Rozsnyó s Pelsőtz közt, melyet északról az emiitett bevölgyelés, kelet, dél s nyugot felöl a rozsnyói s csetneki mély bevágású völgyek határolnak. Dombos, töbrös s többnyire tölgyes erdővel fedett teteje m. e. 9000 holdnyi terjedelemmel a pelsőczi nagyhegyi pusztát képezi, meredek oldalai ellenben, melyek sok helyütt szakadásos sziklafalukkal vannak szegélyezve, s bol csak ezek engedik, szintén tölgyesekkel benőve, a körülötte elterülő 11 helység határaihoz tartozuak. E hegységen nyulat, özet, rókát, nyirfajdot s uehauy év óta vaddisznót találhatunk, de semmi összefüggésben sem levén nagyobb erdőtestekkel s teljesen nyilt, népes és zajos völgyekkel levén köuílvéve s a melegebb tölgyes régióba esvén koránt sem tüntet fel oly zord és vad reDgetegséget, mint a fenyves-murányi hegység s a medve sem fordul meg rajta. Csetnek y. (Folytatás következik.) mu g^sif. Még egyszer a budapesti regatta. Előadatott már ennek látványos része e lapokban, s igy ezt mellőzve, egyedül a hajók és evezőcsapatok működésére van még pár ismertető szavunk. I. A molnárokat s hajósokat mellőzve : II. A kezdők versenyében Illmer Károly és Benke Gyula egyeuszerübben, gyakorlottaban húztak, ellenben a „Mahagóniban Niczky Gyula és Jezovics Kornél erössbben. Mindkét hajó nem rérégen érkezett Londonból; a „Punch" csinosabb s könnyebb, de a „Mahagon" előnyösebb alakú, ! s ez lett a nyertes, több hajóhoszszal , erötetés nélkül. A „Mahagon" a pályát 9. p. 50 mp. alatt futotta be. Érdekesebb volt. III. A kis egyleti dijban a „ Vienna-boat-clubb" „Henriettá"-ja Silberer Victor és Boguth Alberttel egyes lapátokkal, — a „Nemz. h. e." „ Funny "-ja (azelőtt Semsey uré, „Waternymph" névvel) Högl Sándor és Unger Emillel, párevezővel, — és az „Egyetértés" „Gyöngyvér"-e, szintén párevezővel. A „

Funny" finom, könnyű hajó, melyet jónak láttak elül s hátul befödetni. — a „Gyöngyvér" kipróbált, jó, de szélesebb s nehezebb hajó, — a ! „Henrietta" pedig a kettő közt közepet tart. A bécsiek jól készült állapotban voltak, s ámbár némileg rövid, de teljesen összevágó, erős csapásokkal haladva, kezdettől fogva előnyben voltak. — A könnyű „

Funny", melynek evezősein némi készületlenség vagy idegesség látszott, jól tartotta magát, mig a „Gyöngyvér", a legjobb s erős evezés daczára, bátra maradt. Elsőnek ért be, az egyes lapát előnyeit is élvezve, erőltetés nélkül a „Henrietta", 7. p. 6 mp. alatt, 2-diknak 19 mp-czel később a „Funny háromszoros tételt nyerve. A közönség a bécsieket éljenekkel tüntette ki. IV. Az ezüst serlegben adott 1 00 arany versenyre a bejelentett két hajó „Pogány" és „Koh-i-noor" indult. Ismerjük régen (1865 óta) mindkettőt. Csakhogy a „Nemzeti hajós egylet" ez idén a „Koh-i-noort" csúszó ülésekkel szerelte fel. Kormányzott ebben Márkus I. (tavaly vezérevezöse (stroke), ki e tavaszon az evezésre nem volt disponálva eveztek : Dedinszky Kálmáü, Kiss János (tavaly is a erew tagjai) Gulyás János, és Heinrich Gyula (vezér). Az „Egyetér'és" „Pogánya"ban pedig korm. Follmann Al. veterán hajós, evezősök : Oheroly Jáno3, Császár Jenő, Zöllner Józs. és Deák Gyula (vizér), kik közül az első három ujoncz. E verseny elé néztünk a legnagyobb ! érdekkel, s ez volt a legtanulságosabb is. Mindkét csapat eiösen készült, minnkettőnek legénysége jó tornászokból áll. A training alatt a „Pogány" evezősei az egyenlő evezés betanulásában fáradtak, de törhetlen erővel, — mig az evezésben otthonos „nemzetiek" közül a hármas erős huruttal, a vezér pedig testének nagy súlyával küzdött. A versenyre mindkét csapat teljes készültséggel s erővel állott ki. A verseny menete azonban nem volt érdekfeszitő, mert a „Kob-i-noor", nyugodt 36-os hosszú csapásaival kezdettől fogva előnyben volt, a birák dereglyéjénél már 3/

4 bajóval elül járt, — a fordulást 25 mp. alatt szép tökélylyel végezvén, lefelé egy ideig 38 — 39 es csapással jött s azután ismét nagy nyugalommal húzva 36-osát s a pályát — 700° fel, 550° lefelé — 13 p. 40 mp. alatt futotta meg. A „Pogány" 10 mpczczel több ideig fordított, s 1 p. 20 mdperczczel későbben érkezett be, mindig teljesen 40-es csapást liuzva. A „Pogány" evezése is összevágó s erőteljes volt, de a csapások rövidek. A „Koh-i-noor" nagy előnyét a finomabb modorú, hosszabb csapásoknak s a csúszó üléseknek tulajdoníthatjuk. A hajók ugyanegy mintára vannak épitve, ezek közt tehát nagy külömbséget nem képzelünk. A közönség kedvenczét, a „Koh-i-noort", kitörő éljenzéssel üdvözlé mint nyertest. V-ik volt az egyetlen rowlock-os hajóverseny, 4 evezős és kormányossal. 650° fel, 550° lefelé. Dij 50 arany. E pályát, mely csak 50° öllel kisebb, mint a 100 aranyos versenyé, rowlockos hajók számára kissé hosszúnak tartjuk. — A „Lidércz" Dem állott ki, csak a „nemzetiek" „Boomerangja", s az „Egyetértés" által nevezett „Pest". A „Boomerang"-ban korm. Márkus István, evezősök : Gr. Cziráky Béla (tavalyi ujoncz), Márkus József és Márkus Elek (idei ujonezok) és Kubovics Antal (tavalyi evezős) vezér, mind 5' 8"-néi (bécsi mért.) magasabb legények, — az l-es és 4-es véknyabb, a két Márkus azonban erőteljes, deli alakok. Betanulva jól voltak, de a készültségben és a nyugalom némi hiányában, különösen az l-es 3-asnál kitetszett, hogy ujonezok. Hajójuk egészen uj, s talán még nem is voltak vele és csúszó üléseivel teljesen megbarátkozva. — A „Pest"-ben régi vizi ösmerösünk, Mitterdorfer Ferencz kormányzott. Eveztek : Mustiére Oscar, Haidekker János, Rumbold Béla és Kiss János vezér. A 2-esnek kisebb termetét kivéve, összeillő zömök alakok, — s mind nagy testi erővel rendelkező tornász, de mind idfi ujoncz. Csapásaik jobbak, s egy kevéssel talán hosszabbak voltak, mint a „Pogány" crew-éi, — teljesen összevágóau, erőteljesen eveztek." A verseny rendkívül érdekesen ment. A „Pest" azonnal kezdett előre törni, de a „Boomerang" — ügyesen vezetve — erősen küzdött. Látható volt, hogy a „Pest" n\ erni fog, s nem is hihettük, hogy a „Boomerang" ugy fogja magát tartani. Együtt haladtak mindig, — a „Pest" előre legfeljebb 3|

2 hajóval, s a „Boomerang" mellette. Fordulni majdnem egyszerre kezdtek, de a „BoomeraDg" gyönyörűen fordult, s előbb indult meg lefelé, mint a „Pest." Lefelé is együtt jöttek hasonlóan mint fel, de a „Boomerang" erőfeszítésre már nem volt képes, mig a „Pest", — igaz hogy nem minden nehézség nélkül, a legvégső darabon előre tört, s mintegy 1 '|

2 hajóval nyert. Idő „Pest" 13 p. 43 mdp; a „Boomerang"^ 2—3 mdpezezel több. A „Boomerang" stroke-ja majdnem változatlanul 36, a barnáké 40—42. A „Boomerang" kimerülve érkezett be, s hogy oly jól tartotta magát, azt csak a hosszabb csapásoknak, a csúszó üléseknek, s a bajók közti különbségnek tulajdonithatjuk. Utósó VI. verseny volt a hölgyek dijáért. A dijat egy értékes bronz asztaldísz (táleza, kristály-üveggel) képezte. Pálya 400° fel, 300° le. A nehéz „Gyöngyvér", s a „Funny", melynek evezőse a III. versenyben kifáradt, nem indultak. A már tavalyról ismert „Fura" és Silberer Victor „Rapidity"-ja küzdöttek egymással. A Silberer hajója ép olyan, mint a „Fura", hanem még mélyebben merül, ugy liogy emelt középrészét kivéve, többnyire egészen viz alatt jár.. A verseny 32 —34-es csapásban felváltva, szépen ment felfelé, lefelé azonban mindketten némileg irányt vesztet tek, s Vargha, ki a pesti oldalon evezett, egészen partnak szorult. Nem vehettük ki tisztán, Silberer volt-e oka e kitérésnek, de annyi bizonyos, hogy Vargha, nehogy a gőzösnek menjen, kénytelen volt az evezést, mintegy 60 öllel a nyerő pont felett abba hagyni, s pár stroke-ra Silberer is pihent, ugy hogy csak a felfelé-lialadás idejét jegyezhetjük fel, mely mindkettőnél 7 p. 35 mdp. Ha a kitérés nem történik, a verseny még kétséges lett volna, igy azonban Silberer vitte el a dijat. Silberer teljes nyugalommal, aczélos izmokkal evez, s hajóját nagy biztossággal vezeti. A regatta általában igen szépen folyt le, s a pontos rendezésért a „Nemzeti hajósegylet" dicséretet érdemel. Reméljük, esztendőre májusban újra látjuk egymást. —i. —k. y © f y © Zetland lord meghalt ! Hogy ki volt e férfiú : Ó-Angliában nem igen akad ember, ki nem tudná. Ha egykor a hős Hannibalnak a sírkövére elég volt ennyit vésni: „Itt nyugszik Hannibal", ugy a