Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873
1873-01-08 / 2. szám
12 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JÍNLÁE 8. 1873. perczig tartott, s mely alatt b. B. Gy. lova egy j gokat eljárásomat bármely tekintetben bírálat alá vízmosásban, fáradt levén és rövidre ugorván — I vonni. felbukott, azonban szerencsésen, csak a ló szédült Zsibón, decz. 22. 1872. el, de később ez is magához jött. , B. Wesselényi Béla. Nimród. Az egyes vadászatok részletes leirása annak idejében e lapok hasábjaiban közölve volt; jó nap ugy mint rosz egyaránt. A végeredmény 30 vadászaton, melyekből azonban 3 mint olyan, melyen a szél és eső elöl az erdő és szőllökbe levén húzódva a uyul, semmit se találtunk, tehát jobban mondva 27 vadászaton fogatott 19 nyul és 6' róka. Mi tekintetbe véve a körülményeket és ismerve a vadász-terrenumot — eddig kolozsvári falka által el nem ért — eredmény. Egész október és november hóban egy csöpp eső nem eselt ; a talaj iszonyúan ki volt száradva. A falka sem állott még ez évben a kellő számból. Midőn vettem gr. Nádasdy Fereueztől, 11 '/a coupli volt, ezekből az átvételkor 1 '/ 2 coupli vén ebet elpusztítottam ; azóta még 1 % couplit az öregekből kimustráltam ; tehát vadásztam 9 coupli kutyával ; mi, a mint azt mindenki tudhatja, nagyon kevés. Jövő évben e bajon segitve lesz ; nevekedőben van 7 coupli nagyon szép áprilisi kölyök ; ezzel a falka complet lesz. Miután éppen a falkáról szóltam, szükségesnek látom némi ismertetését adni azon viszonyoknak, melyek közt e falka fentáll. Tervezve volt ugyanis egy részvényes társaság létrehozatala, ez azonban csak részben sikerült ; mert mint az igen gyakran történni szokott, a mig csak „speech"-elni kellett, nagy volt a lelkesülés ; de nem ugy ám, midőn a dolog komolyabb fele — a fizetés következett. — így történt, bogy most a falka tulajdonképpen nem is közös falka, hanem saját magánfalkám ; ugy szintén a kennelek és a vadászati személyzet által használt lovak is mind sajátjaim. Az évi kiadásoknak is csak egy részét hordozza egy kevés tagból álló részvényes társaság, mely összeg azonban 2000 forintra se megy, a többit szintén magam fedezem. Ennyit tudomásul azoknak, kik talán hivatva érezték volna maRákosi rókafalka. Decz. 27-kén pénteken reggel fagyos idő volt s 10 órakor éppen a Masternél voltunk, midőn Szapári tábornok is beállított. „Lesz-e vadászat Miklós?" — „Legforróbb óhajtásom" — volt a a mosolygva adott válasz, s azzal a Grand Hotel előtt álló kis Tilburyre ülve, kihajtottak a 8-as rejthez, hol mint halljuk, a király is megjelent, s mintegy 20 lovag kiséré egy jó futamban, mely a róka elfogatásával végződött. Szombaton ismét a 8-as covernél volt a találkozó. Erős fagy volt s ebeink némelyikének talpát felvágta a jég. Mégis amint az első róka jelentkezett, feledve minden bajt, hangos zenével üdvözlé őt a falka, rókakomának azonban szintén nem tetszett a fagyos talaj, s csakhamar egy várdájába bujt. Carter kis terrierje — Nelly — azonban utána bujt, s farkánál megcsípve húzta kifelé. A rókának nólens volens jönni kellett utána egész a lyuk szájáig, hol a kis dühös eb már nyalábra kapta, ugy hogy (Carter a Huntsman) nem birta kivenni szájából. Csak mikor a kutyák közé dobta őket, s ezek a rókát kitépték szájából s egészen szétszaggatták , akkor látszott magához térni s csodálkozni prédája eltűntén. A mulatságos jelenetnek a király, gr. Andrássy külügym. és Tisza Lajos minister is tanúi voltak. Ez volt utolsó vadászat ez évben. A lovak többnyire jó conditióban volnának ugyan még, dc sokan sántitnak már s az éles fagy felsebzi a kopók talpait. A lovakról szólva, lehetlen itt fel nem emlitnünk a Sportblattnak a császári istállóról tett helyes észrevételét: „O felségeik — mondja az idézett lap — váratlanul határozták el magukat, hogy a pesti falkavadászatokban részt vesznek, s az elhatározást nyomban követte a tett is. Ily hirtelen körülmények között bizonyára bármely más istálló aligha állíthatta volna ki a táborozásra szükséges vadászlo. A gar ászát, kohászat Kolozsvári falka-vadászatok. (Folytatás és vége.) Szerdán, decz. 18-án a zsuki bereknél találkoztunk : gr. Bánffy György, b. Bánffy György és a Master. Első nyulunkat, mely szokásként hegynek fel, hegynek le vitt, 19 percznyi — kétszer félbeszakított — futás után lefülelték kopóink. — Második nyulunk, miután már kétszer meghurczolt bennünket hegynek fel és hegynek le, s azt vártuk, hogy beadja a kulcsot, harmadszor is hegynek felcsalt benünket, hol nagy kedve lett volna a tövis-bokrok közt meglapulni, de a fatum nem engedte ezt, mert egy ölyvet küldött üldözésére, s ez ugyancsak zaklatta a már fáradt nyulat. Innen következett egy memorabilia run, egy 15 percznyi futás fent az élen, a legszebb gyepen ; a nyulat folytonosan láttuk előttünk a távolban, üldöztetvén gyötrő szelleme által, mely mint a rosz lelkiismeret, perczig sem hagyta nyugodni ; már vagdalkozott hozzá és elkapja a fáradt nyulat, de kopóink közelbe érvén, elriasztották a lég urát, mely vijjogva boszusan tova szállt. Nyulunk fel is használta az alkalmat s egy tövisbokor mellett meglapult , honnan azonban vezérebünk Boneybell felugrasztván, utolsó erejét összeszedve egy meredek dombra rugaszkodott fel, s itt majd megjáratta velünk. Észrevévén ugyanis Huntsmann és master, hogy a túlsó oldalon juhok legelnek, nem akarták ökemét szem elöl téveszteni, és sebes vágtatásban lovagolván fel utánna — egy hajszálban mult, hogy a meredek szakadáson, melyet itt nem is gyaníthattak — hanyathomlok le nem zuhantak Hirtelen egyik jobbra, másik balra rántván lovát, megmenekültek a mélységbe bukástól. Ezalatt egy perezre eltűnt a nyul s pár juhászkutya kópéinkat is zavarba hozta, de csak egy perezre, mert a másik perczben már ismét felugrasztották — most ötödször — a tapsit, s pár pillanat alatt el is fogták. Ily erős nyúllal még soha nem mérkőztünk ; bármely rókának becsületére vált volna e futás, mely a szünetekkel együtt 65 és azok nélkül 41 I— ——W V 4—M—a—in Ulli A vendéglő ivótermébe lépve, Nat Dalton kissé hátra maradt, miközben halkan mormogá : — Nem hittem volna, hogy az a két ficzkó még mindig itt legyen. De Péter fölismerte Gentleman Broughton-t és Ned Lowther-t. A lélek ama boldog állapotában volt ő nála most, a mikor az ember talán még a legnagyobb gonosztevővel is kész volna kezet szoritani. — Ugy hallom, kószáltunk egy keveset Péter — mondá gentleman Broughton hanyagul. — Igen, a yankec-k földén voltam, — feleié vissza Péter. — Ah valóban ! Egy kis jóféle hust csak hozott haza, remélem ? — Meglehet, mondá Péter, miközben ravaszul Nat Dalton felé kacsintott szemével. Gentleman Broughton és Ned Lowther titkos pillantásokat váltottak egymás közt. Nat pedig oldalba lökte Pétert, mire ez szegény egészen elbámult, föl nem foghatván hamarjában, hogy minő csacskaságot mondott. — Nos, annyit mondhatok, hogy a Butterfly ő kegyelmét a „Two thousend" és „Derby"-ben én fogom backkolni — szólt gentleman Broughton. — Mind a kettőben diadalt akarsz aratni ? — mondá Péter. — Igen, okvetlenül. — Fogadjunk ! — kiálta Péter izgatottan. — Nem bánom ! — mondá gentleman Broughton. — Nyolczat egy ellen. — Lássuk hát azokat az ólombatkálcat ! — monda Péter. — Nem igen szoktam sok pénzt hordozni magammal, de reményiem, hogy nevem is elég biztosíték — feleié gentleman Broughton, gúnyosan mosolyogva. —- Nem, nem ! Lássuk a pénzt ! — kiáltott Nat Dalton. — A nélkül nem alkuszunk ! — No ha önök e föltételhez annyira ragaszkodnak, ugy a fogadásból egyelőre semmi sem lesz, ámbár szerettein volna engedni Péter szeszélyének. — Ön egy „fekete ló"-ra gondolt — viszonzá Peter fontoskodva. Erre Nat Dalton akkorát bökött félkönyökével a Simon Péter oldalán, hogy ez ijedten kiáltott föl : — Jaj szemem ! Csak ugy szikrázik ! Mi az ördögöt csinál ön? — Igyék egy grogot és hallgasson, •— feleié Nat. —• Azután fizessünk ! — Helyes. — kiálta Péter. -— Én hideg „gin"-t iszom. Hát ön mifélét? •— kérdé Gentleman Broughton Pétertől. — Én is. De majd csak én fizetek. — Oh nem, azt ne tegye. Ma legalább ne. Ha egy-egy barátommal összetalálkozom, szeretem, ha szolgálhatok nekik valami csekélységgel. Parancsoljon hát hideg gint magának. Hiszen máskor ugyancsak szépen hajtogatta az eféle italt egymásután. •— Hja, mostanában fölhagytam vele és sokkal mérsékeltebben iszom — felelte Péter. — Fele is elég lesz. Mikor az ital elfogyott, Nat Dalton karján fogta és magával vonta őt, elgondolva, minő szerencse, hogy Simon Péterrel volt, mert csacsogása könnyen csúffá tette volna minden reményét, melyet a fekete ló ügyességéhez kötött. Ő ugyanis nagyon jól tudta, hogy ha egyszer az úgynevezett „szemes" társaság kedvet kapott valamely lóhoz, bámulatos ügyességgel tudta megszerezni igen csekély áron, mielőtt a hozzáértők idejekorán mcgakadályozhatI ták volna. Mikor egyedül voltak , gentleman Broughton Ned Lowtherhcz fordult s igy szólott : — Ned barátom, ugy hiszem, hogy ma este hasznos dolgot cselekedtünk, mert ha most se főztük le a „Derby" nyerőjét, akkor megeszem a kalapomat. — Várjunk még egy kissé ! — mondá Ned Lowther, — addig semmit se szóljunk, mig magam is nem látom, hogy voltaképeu mi való, mi nem a dologban. De annyiban én is egyetértek önnel, hogy ma olyan dologba vágtuk fejszénket, a melyből azt még haszonnal húzhat juk ki. (Folytatás következik.) 4 © § y © 8. A caroussel február 20-ka körül tehát csakugyan létrejönne. Az érdekeltség igen nagy, s már eddig vagy 40 urlovas és 10 delnő Ígérkezett a részvételre. A mi legfőbb, sikerült gr. Török ezredes közreműködését is megnyerni, ki a napokban Pesten volt, hogy a programm összeállításában részt vegyen. A gyakorlatok január 15-ke körül már megkezdetnek a lovardában. Délibáb. Az idei rendkívüli időjárás egyik euriosumául felemlítjük még, hogy nov. 28-kán, a bács-bodroghmegyoi agárverseny alkalmával Mohai, Zenta és Becse pusztákon még délibábot láttak agarászaink, mint azt lapunk mai számában a jelzett ezikkben olvashatni.
