Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873
1873-04-23 / 17. szám
A PRIL 23. 1873. dig a fogadásokban Hochstapler már legelöl állt 6 : 1, és utána Kaiser 13:2, Paladin 16 : 2-val Gangforword, Negro, Somercet zárván a sort. Szalabéri Horvátli János ezredes és mezőhegyesi ménesparancsnok uti jegyzetei a franczia- és németországi lótenyész-intézetek köréből. (Folytatás és vége.) A trakehni föménesben 300 anyakancza van, s e mellett egy orsz. méntelep is, milyen ezenkívül még kettő van. A trakehni ménesbirtok jóformán 1 • mfld, s beosztása egészen olyan, mint Mezőhegyesé. A ménesek külön majorságokban vannak, melytk élén igen czélszerüen egy-egy hivatalnok áll, ki a gazdászaton kívül még a ménest is kezeli, s annak állatorvosa is. (?) Az anyakanczák három kocsi-ménes-osztályra válogatvák, u. m. fekete, pej és sárga-ménesre ; azután két kevert paripa-ménesre. A különböző évjáratú csikók s/.e'tválasztvák, erösebbekre és gyengébbekre, mi igen czélszcrü. Az istállók is akként épitvék, hogy 6—15 lónál több soha se legyen egyben, beleértve a szopóscsikótól az anyakanczáig mindent. A kocsifajból való 1 éves kar.czák anyjuk mellett vannak, okát azonban ne.m tudhattam meg. E ménes feladata volna a nagy paripa-faj nevelése, s a trakehni ménes e ezélt a lehetőség legmagasb fokáig vitte. A kanczák a legtökéletesbek termetre nézve és igen nemesek, de kissé hosszú lábúak ; szügyben szélesebbnek kellene leuniök és erősb bordákkal biruiok. Csodálatraméltóan ösztövérek (trocken) és izomdusak a lábak, különösen a csánk-izületek (Sprunggelenke); járásuk is igeu szép és helyes. Most már nem tenyésztitek itt arabvér után, s csak 4 ilyen kancza, de egyetlen mén sincs. Mintegy 12 évvel ezelőtt 3 darab anglo-normann csődört hoztak próbára, de most már ezekből is csak egy van használatban az úgynevezett pej ménesnél, de ennek csikai sem igen tetszettek. Ha ö „King Charming" tulajdonait ki nem ismeri vala, soha sem vetemedik becstelenségekre. Akkor ő, mint gentleman, bizván lovának szép esélyében, mindent a véletlenségre bizandott, s ha veszteség éri, megadva magát a sorsnak, kifizeti tartozásait, mig igy aljas utakhoz módokhoz kell folyamodnia, melynél becsülete csorbát szenvedhet. Most azonban a viszonyok máskép alakultak. Tisztában volt magával, hogy fordítni kell valahogy a dolgon, mert ellenkezőleg romlása kikerülhetlen. Kísértő, gonosz szelleme mindenütt mellette volt M. Carnac képében. Feledte, hogy ez ember tanácsait követve, nemcsak teljesen hatalmába adja ennek magát, hanem még eszközeül is szolgál gyalázatos műveleténél. Ha des Veux lord körültekiote maga kőiül, s szemlélte mind amaz elegantiát és fényt, mely őt életében mindenha környezte, ha meglátogatta az istálókat, hol annyi kedvencz lova nyerített feléje, az aklokat, bol falkáiban gyönyörködhetett, s eszébe jutottak a sors viharos napjai, fölmerült lelkében nyomorék neje s Evanista, kik majdan egyszerre a pazar bőségből a nyomorúságba esnek, elszörnyüködött. Mondhatni, hogy ő tulságig szerette nejét, noha ez negélynek tűnhetett föl, amennyiben nem sokat időzött körében. Lady des Veux egészséges, ép hölgy volt férjhezmenetele előtt s roppant vagyonát önként bocsátá férjének rendelkezése alá, a nélkül, hogy azt valaha megbánta vagy pazarlásaiért legcsekélyebb szemrehányást is tett volna. Mindez eszébe jutott a lordnak s szive facsarodott, midőn arra gondolt, hogy öreg napjaira nejét Ínségbe juttathatja. (Folytatás következik.) A magasb trakebni vér mindenüt kiüt rajtuk, ! de még sem oly hibátlan termetűek mint a tiszta trakebniek. A feketék meg éppen nem sikerültek, a sárgák se sokkal különbek, s mindenesetre selejtesebbek mint a pejek. Norfolki csödöröket nem használnak ; ellenben az aDgol telivért, ahol a testesség megengedi, alkalmazzák, különben pedig saját nevelésű félvér csödöröket. A trakehni tenyésztés — mint már emiitettem — elérte a lehetőség határát, s ha lovaik még magasabbak és keskenyebbek lesznek, ugy nem csak maguknak ártanak, de az országos lótenyésztésben is kárt okoznak. Igaz, hogy belölök csak paripákat akarnak tenyészteni, de utoljára még eire is alkalmatlanok lennének. Az országos csödörök közül, a melyeket láttam, a legöregebbek kétségkívül a legjobbak ; az 5—8 évesek sokkal selejtesebbek magas lábaikkal és keskenységükkel, hanem a 3 — 4 évesek már ismét javultak. Legtöbbjök trakehni, némelyeket magántenyésztőktől vettek, de egész jellegök mutatja, hogy tiszta trakehniek. Az abrakolás az itteni ménesben is igen bő ; anyakanczák a legelön is 4—8 font zabot kapnak, a csikók és növendékek 8 —12 fontot, szénát és szalmát amennyi kell. A legelök természetes rétekből és lóberésekből állnak. Az előbbiek kissé savanyúak, mig a fekete kanczák legelőjét, melyektől származnának tulajdonkép a carossie'rek — készakarva nedves he. lyeken tűzték ki ; mindemellett is с kanczák, daczára 17'2" magasságuknak, nem annyira hintós lovak mint igen magas paripák, hiányzik bennök a testesség. Az egyéves csikók e csoportban mind szájfájásban szenvedtek, mi bizonyára a legelőktől származik. A mének 3 '/г éves korukban állíttatnak fel, mit igen későinek tartok, miután a fiatalabbak aránylag sokkal mélyebbek mint a 3 évesek, melyek a lefolyt évben nem állíttatván fel, a szükséges ki, fejlődésben hátra maradnak, mint Würtembergbeu. A lóherés legelökön csupa styriai lóherét talál. hatni, mi a lovaknak, különösen a fiatalabbaknak j igen előnyö9. A 2évesek tarlón legeitettetvén, csülökben kiscbesültek. A lovakban sok a vér, 4—5 ivade'kon át tisztán angol telivérek után tenyésztetvén. Valódi nehéz fajta igás lovak nincsenek, s az I itteni hosszú szekerekbe közönségesen négy lovat fognak. Betegség kevés van a lovak közt ; főbetegség az influenza, s ennek következtében mell-vizkórság. Az idegbénaságot nem ismerik itt, bár a hogy I nékem egynémely betegségi jelenségeket magyaráztak, hajlandó vagyok hinni, hogy még is létezik az. A vemhességi, ellési és elvetelési arányok egészen olyanok, mint Mezőhegyesen. A csikók elszoktatása 5 hónapos korukban történik. I Az éghajlat ugy látszik kedvező a lótenyésztésre, I mert több 24 éves csődört is láttam, melyek még teljes erőben voltak, s mint a többiek, kétszer napjában fedeztek. A graditzi föménes j 25 telivér és 40 félvér kanczával. Fősuly fekI tettetik a telivér tenyésztésre. E ezélra van is egy I csomó I-ső rendű kanczájok és méneik, azonban I igen selejtesek is vannak. Gr. Lehndorf nem lévén I otthon, a ménesbeii állatorvos — ki nem rég van J ott — volt vezetőm, azonban nem igen sok fel• világositással szolgálhatott, s néhány adata alkalmasint téves értesülésen alapszik. Igy például azt állította, bogy a telivér kanczák a legelő idény alatt Dem kapnak zabot ; — igaz, hogy nagyon rosszul néztek ki ; a legelök is rosszak voltak a szárazság miatt. A telivér egyéves csikók igen szépek voltak, bár egy sötét istállóban mind együtt, egy csürhében voltak. A mének mindenik külön egy paddokban van, melyek igen szépek tágasak ; de a fü nem igen tetszik bennök. Az anyakanczák csikajukkal 10 font zabot kapnak ; az egyéves csikók annyit amennyit megesznek, de 14 fontou felül ezek sem fogyasztanak. A csikós anyakanczák mindig kettesével vannak az istállókban, melyek igen szépek, világosak, szellösek. Az idomitó-intézet igen czélszerüen van berendezve, de nem láthattam sokat. Repitzen vannak a félvér anyakanczák és elválasztott csikók. A kanczák hasonlitnak ugyan a trakehni kanczákhoz, de sokkal könnyebbek, magasabbak, keskeny és rövid bordákkal. Azután rosszul is Déznek ki. Csikaik a telivérek után magasok és finomak, normanni mének után pedig egyenlőtlenek és határozottan rosszak. Mindazok után, a mit Poroszországban láttam és hallottam, az állam csak arra törekszik, hogy közép erősségű paripalovakat növeljen. Miután az ily lovak kereskedésre is igen alkalmasak, azonkívül itt a vidéken egészen nehéz vagy csak nehéz igás lovak is amint látszik nem igen szükségeltetnek, mert Berlinben egy pár nehéz fogat kivételével, melyek Mecklenburgból valók voltak, nehéz lovak helyett mindig 4-es könnyű fajlovat láttam együtt dolgozni ; mindezekből ugy tetszik, hogy a nép is jobban szereti az ily fajta lovakat. A berlini bérkocsikban, s vidéki utazásaim alatt használt paraszt fogatokban mindig csak rosz lovakat láttam. A Visztula mentén, Marienburgtól kezdve egész a határig Trakehnnél, igen sok lovat láttam, 4—6 kauezát és csikót együtt, melyek többé kevésbbé mind a trakehni jelleget viselték. Az országos ménesmesterek büszkék is, hogy oly pompás katoualovak tenyésznek, és tenyésztettek általok a vidéken, s képességökre az 1870diki hadjáratban. Csak katonaló legyen, egyébre nem gondolnak. Moritzburg, Drezda mellett, mintegy 70, többnyire anglo-normann ménnel, melyeket Mangold ur, országos ménesmester, ki már 53 éve szolgál, minden évben Francziaországból pótol. Az egyes lovak igen szép példányok s ivadékaikra jól átöröklődnek. Láttam azonban igen kitűnő hannoveri és mecklenburgi méneket is köztük. A mének nehéz fajtából valók, de miután jól kiválogattatuak, azonkívül az országban egészen nehéz faj nem tenye'aztetik (?) a használatra való hintós és nyerges lovakat pedig lókereskedök szállítják, ennélfogva megengedem, hogy egyéb részben e mének egészen a ezélnak megfelelők ; saját lótenyésztése ugy sincs ez országnak. * * * Ezek volnának, u. m. minisztérium azou tapasztalatok, igen-igen rövid kivonatban, melyeket idei kiküldetésem alatt szerezni szerencsém volt. Mezőhegyes, 1872. oct. 11. Horváth, e z r. hyltmétr. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 kr. fizetendő. Eladó egy 4'|.éves 15'1" markos pej paripa, betanítva, bővebb tudósítást kaphatni Pesten, országút 20. szám alatt. Eladó egy 4-es fogat, jukkerek, a szent-mihályi ménesből, 4évesek, 3 kancza, egy herélt, világos pejek, 15 m. 1, jel bevezetve. — Kettő Lord Albert, kettő Alpár ivadék. — Áruk 1300 frt. — Megtekinthetők bármikor a nyíregyházi vasútállomástól két órányira Szent-Mihályon. Eladó pár jó kis pony, szép kocsival (Lóhnertói) kumet-szerszámmal ; és Egy pár erős pej koCSÜÓ, 151. Áruk 600 frt. Egy használható lovászmester helyet keres. Szeikesztö. Härtung Fr. hétfőn, apr. 21-kén Lepsénybe, az utolsó dunántuli állomásra utazott át a nyulkertck bereudezé-
