Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873
1873-04-02 / 14. szám
110 VADÁSZ- ÉS VEIÍSENY-LA". MÁ R CZ I US 19. 187 3. (Propositions.) Aradi gyep. 1873. September 14. Államdij 100 db arany. Minden belföldi 3 éves ló számára. Távolság 1 mfld. Teher: 107 font, mén 2 fonttal több. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Államdij 200 db ar. Minden belföldi mén és kancza számára. 1 ang. mfld. Teher: 3é. 105, 4é. 125, 5é, 133, 6é. és idb. 135 font, ménre 3 fonttal többet. Egy 2000 frt értékű verseny nyerője 6, két 2000, vagy egy 5000 frt értékű verseny nyerője 9, két 5000 vagy egy nagyobb értékű verseny nyerője 11 fonttal többet. A teherbalmozás maximuma 16 font. Tét 150 frt, fele bánat A második ló a tét és bánatok felét nyeri. A pesti tavaszelői versenyek. Tavaszelői versenyeinknek a legszebb idő kedvezett vasárnap délután, s a felfokozott kíváncsiság egész kis sport-iinnepélylyé varázsolá azt a főváros számára, melynek előkelő körei és minden osztálya tömegesen látogatott ki a Rákosra ; soha sem láttunk még tavaszelői versenyen ennyi nézőt. Az állványok liosszu vonalai egészen megteltek, s a páholyok és zártszékek sorait delnöink ritka szép virágkoszoruja ékesité már ily kora tavaszszal is ; szebbnél szebb toilettek váltakoztak itt a szebb nél szebb arczokkal, mig lenn a smaragd-gyepen, egy improvizált totalisateur körül, vagy a mázsáló és nyergelőház környékén, sportmauek, sportkedvelök, a Lovaregylet és Casino tagjai, országos képviselők, miniszterek, tábornokok és törzstisztek, idomárok és jokeyk tarka serege sürgöttforgott. A pálya belső körén a mindenfelé sétáló versenylovak, ügető és vágtató lovasok egész serege rajzott; mig az állvány háta mögött nagy kocsitábor (közel 1000 fogat) állott fel, s a pálya körületét, a meddig csak a szem látott, kíváncsi nézők végnélküli sorai (lehettek 15,000 en felül) környezék. Mindez a tavaezi nap szelid fényében, a zöld gyep és kék égtől keretezve, — igen elragadó, kedves látvány nyújtott. Az egyes futamok többnyire jól megrakva és mindanyian élénk küzdelem közt folytak le, de annyi véletlenség és meglepés történt — hogy felmentve érezzük magunkat, ha jövendölésünknek fele vizzé vált. Az öreg Rubiconnak és gr. Esterházy ügyes fogásának sikerült ugyan jóslatunkat a gátversengben érvényesíteni, de igazat szólva, csak is gr. Szápáry nonchalauce-sága mellett sikerülhetett, s Jack azon 11—15 fonttal, mit a handicap rárótt, csakugyan jobb Rubiconnál. A vadász-versenyben jól gyanítottuk, hogy Ignácz és Newermind szerepelni fognak, hanem azt nem, hogy legjobb vadász-lovasainknak kelljen elbukni. Kund Béla ur, ki mellesleg mondva, igen határozott lovas, az erdőben lovával együtt elbukott egy tuskóban, s az utánna lovagló Esterházy átkarikázott rajtok ; hasonlóan járt később gr. Szápáry is ; csakhamar nyeregbe kaptak ugyan ismét — de ezalatt veszendőbe ment minden esélyük, s vele a mi jóslatunk is. A gátversenyben Verbenát biztos nyerőnek tartotta mindenki, s a totalisateurön 46-szer tették. Szerencsétlenségre mindjárt az első sövényt elkerülte Earl-lel, mit Giraud is utánzott, s aztán elüttettek a nyereménytől. Hiába is verekedtek körömszakadásig ; Hansi kiméivé, okosan lovagolta Olgát, mely különben elég szépen jött be 5 — 6 boszszal a boltversenyt futók után. Makler egy csinos, erős sárga, kese lábakkal, de hamis szívvel, ismét nyakaskodott, mint először, sőt most ki is tört. Ugy tetszik nem szereti az ugrást. A nagy akadályversenyben Brigantine igen szépen ment, s ha a vályogfalnál karikát nem hány Earlel, kitudja mi lesz belőle. Gr. Keglevich Coquett je egy erőteljes fekete kancza, de az ugrást az sem szereti. Theseus sokkal jobb szinben mutatta magát mint vártuk s Lady Cunnynghammel még többet is mutathatna az idén. A versenyek magok következő sorrendben folytak le : Pályabirák : gr. Batthyány László, gr. Festetits Géza, és b. Wenckheim Béla. Intézők : gr. Szápáry Antal, gr. Almássy György és gr. Szápáry Imre. Teherre ügyelő gr. Zichy Viktor. Indítók : gr Sztáray János, gr. Festetits Pál Titkán: Keve József. 1. Sikverseny. Handicap. 100 arany egyleti- és tiszteletdíj a nyertes lovas számára. Futhat minden ló. Urlovarok. 2 ang. mfld. Tét 80 frt, bánat 50 frt. Márcz. 20-ig jelentve 20 frt. A terhek márcz. 15-én tétetnek közzé. A második ló kettős tételt nyer. (7 nevezés.) Gr. Sztáray János id. p. h. Rubicon, a. Arsenal a. Sylph 145 f. (gr. Esterházy M.) 1 Captain Blue 4é. p. m. Jack in the Green, a. General Hess a. Queen of the May. 156 f. (gr. Szápáry) 2 Mocsonyi Géza ur 5é. sga in. Makler, a. Rustic a. félvér. 135 f. (gr. Festetits P.) 3 50 frt bánat fizettetett: Ignátz, Zápolya, Vertrauter és Gerle-ért. Makler megkésett 20 lóhoszszal az indulásnál, s nem is jutott versenybe. Jack és Rubicon szép futást tettek egész az utolsó negyedmértföldig, hol Rubicon látszólag verve hanyatlott ; az utolsó 100 lépesen Szápáry már biztos nyerőnek tartva magát, könnyű canterre mérséklé Jacket, midőn ellenfele Rubicont erélyesen felhíva, egyszerre hátán termett s a felriadó közönség és — Count Iván ámulatára 4 — 5 hosszal elsőként repült el a czél előtt. Nyeremény: tiszteletdíj és 2 61 frt az elsőnek és 152 frt a 2-diknak. 2. Vadász-akad.-verseny. Tiszteletdíj. Királyné Ő Felsége által adva minden ló számára, mely a mult idény alatt a pesti falkával urlovar alatt vadászott és a vadásztársaság valamelyik tagjának bona fide tulajdona, kivévén azon lovakat, melyek 1870., 1871. és 1872-ben 1000 forint értékű akadályversenyt nyertek. Nyilt handicap, 4 ang. mfld ; legmagasabb szilárd akadály 2 Уз láb, legszélesebb 9 láb. Tét 50 forint, bánat 20 forint. Urlovarok szinekben vagy veres kabátban. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. (15 nevezés.) Gr. Sztáray János Almos. 152 f. (gr. Batthyány El.) 1 Van Son Róbert/, k. Jet. 148 f. (gr. Hardegg) 2 Blaskovich Ernő Gyönyörű. 140 f. (Kund B.) 3 — Vagyis, más szavakkal fejezve ki : nincs kenyérnek való, — szólt Ned Lowther. — No ez oly baj, melyen könnyen lehet segíteni, — viszonzá Neville, ki magas szikár ember volt s mintegy negyven év nyomhatta a vállát. Kör- vagy oldalszakállal nem dicsekedhetett ; csupán egy parányi kis bajusza volt, de ez is oly parányi ám, hogy górcső segélyével is csak alig lehetett észrevenni ; különben arczárói vidám kedély volt leolvasható, hanem öltözetéről nem igeu lehetett sejteni, liogy a megürült magtárat megtölteni képes lehessen. Azonban mégis volt rajta olyas valami, mi a figyelmet magára vonta, a mennyiben látszott rajta, hogy rendelkezhetik oly anyáskodó kézzel, ki а leszakadni törekvő gombokat megerősíti kabátján, oly női kézzel, mely vedlett kalapját színét nem vesztő tintával festé be. Neville oly vékony, könnyű legény volt, hogy egy jókora szél mint valamely ruhadarabot, könynyedén fölkaphatta volna. — Kaptam magamat — folytatá Neville — bementem a billard-csarnokba s ott elnyertem a marqueurtől két üveg quid-et s hajlandó vagyok azt önökkel megosztani. Igy nevezik azt a bizonyos ivókát, melyet azonnal ide szállítok. Egyetértő helyeslés követte a férfiak részéről Neville e szándékát, miután kedves italra lehetett kilátásuk. Neville elsietett s csakhamar visszatért, hóna alatt két üveggel, mig zsebéből disznósajtot és sódarmorzsaval hintett jó darab vajas kenyeret vont elé. A vacsorát hevenyében elköltötték s a groguak is iziben nyakára hágtak. Nevillenek jó öblös zsebe volt, dohánynak is fért benne hely s igy a pipák nemsokára újra eregethették a füstöt. A i társaságnak rózsás jókedve kezdett kerekedni. A gyep titkai vagy : hogyan nyerik meg a Derbyt ? (Folytatás.) VI. FEJEZET. Gentleman Broughton és Ned Lowter nem valami hiába való emberek voltak. Ki-kirándultak ők olykor a vidékre s elég ügyességgel birtak arra nézve, bogy kikerüljék Mr. Blennerhasset ebeinek fogaival s a felügielő husángjával való érinkezést. Elrejtőzködtek valamely fa lombjai közé, vagy pedig meglapultak valamely bokrocska mögött, hogy jelen lehessenek a „Charming King" canterjei és pipe-openerjeinél, hiven följegyezve az általok észlelt eredményt. A fogadások embereire a tél tartama nem mondható virágzónak, a honnan ők nagyobb részben a dísztelen tétlenségre kárhoztatvák. Gentleman Brougliton azonban igen leleményes ember volt, ki eszméit minden időben tudta érvényesíteni. Egymást űzték ö nála koronkint a jobbnál jobb ötletek, mig végre a legjobbnál megállapodhatott ; hanem január havában oly felséges eszme támadt egyszerre agyában, mely a „nagy" melléknevet is méltán megérdemli. О és Ned Lowther komoran üldögéltek az Euston utczából nyiló egyik keskeny utczában levő szállásuk kandallójának kialudni készülő tüzénél. Egyetlen szál gyertya és egy üres gines-üveg diszité asztalukat. Szortyogó pipájukban is nagyon lent égett mar a dohány. No meg három héti lakbérel voltak adósok s ha még e kéjelmetlenségliez hozzá gondoljuk, hogy ketten együtt is alig leendének képesek öt hat fillért lapos erszényükből összekapargatni, — bizony nem nagy okuk volt magukat rózsás kedélyre hangolni. Már most aztán hogy fogjanak ők valamihez, ami által jövőjüket megalapíthatnák, lia oly potom összeg áll rendelkezésükre, melylyel ugyan vajmi keveset lendíthetnek minden lángész sugalta találékonyság mellett is ? Ned Lowther és gentleman Broughton váltig töprenkedtek, mig utójára is belátták, hogy szerény pénzügyi helyzetükben még csak moczczanni is fizikai lehetetlenség s hiába való dolog lenne minden kisérlet. Midőn ekkép tovább fiizék szép csöndben gondolataik szálait, egyszerre fölkiáltott Broughton : — Egy eszmém támadt, Ned, csakhogy becsületemre mondom, nem vagyok képes annak kellő alakot adni, vagy azt rendezetten elmondani. — Már pedig hiába, mert én nem vagyok képes annyi összeget kisajtolni, amennyi egy kis üveg elmeélesitö ginre megkívántatnék, hanem hiszen ha épen kivánod, megkísérlem a hitelt is, — viszonzá Ned. — Nem tesz semmit. Kész vagyok koczkáztatni mindent, ott hol esély kínálkozik. Egyszerre megrántá valaki a csengetyüt, s kétszer megkopogtatta a kaput. Csakhamar aztán könnyű léptek nesze hangzott föl a lépcsőkről. A társas szoba ajtaja föltárult s a szövetséges férfiak az érkezőben barátjukra ismertek. — Neville, czimborám, — kiálta föl gentleman Broughton. — Valóban nem remélt szerencse önt láthatni. Sajnálom, liogy kénytelen vagyok önnel tudatni, miszerint oly időben jött, midőn a kincstár üres, s az egyptomi éléstárak kimeritvék.
