Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-03-26 / 13. szám

104 VADÁSZ- ÉS VEIÍSENY-LA". MÁ RCZ IUS 19. 187 3. Mohamed, Szegeden. Nábrád, Felsö-Vissón. Novio, Török-Sz.-Miklóson. Kunquam üormio, Szerencsen. Oswinus, a Latinovics-féle urodalomban Borsod­megyében. Pán, Mezó'berény (G. B. S. 141.) Pantaloon, Hevesen. Prinz Schmudi, Nyíregyházán. Provider, Szabadkán. Polgár, Ivánka Zsigmondnál Puszta-Vatyán (G. B, S. 48.) Shooting-Star, Latinovics Albin urnái Katy­máron. Szaniszló, mezőtúri f. á. Tsibouc, halasi f. á. Vörösmarty, békési f. á. (G. B. S. 46.) Wieland, nagyváradi f á. * " x Egyúttal nyilvánosságra hozom, liogy a Ménes­könyvben feljegyzett következő t e 1 i v é r-m é n e к nincsenek többé a telep-állományban, és pedig : Lord Albert kimúlt, Rollo, a. Deutseher Mic-hel és Charley, — vakság miatt kiheréltettek és el­adattak. Végre megjegyzem még, hogy az itteni állo­mányban létező Chief, sárga mén, a. Chief Justice a. Bluelight, ell. 1858-ban s vétetett gr. Esterházy Pál által — a méneskönyvben nincs bejegyezve ; с mén most rigitzai Kovács urnái fedez Rigiczán. Z о r n b e r g, ői nagy. * x * (Igen nagy köezönettcl veszszük a tisztelt pa­rancsnok ur szívességét. Valóban érdekes látni eb­ből a közvetítést, melylyel telivértenyésztésünk az országos lótenyésztésre hat, mi most a fedezési "idényben kétszeresen érdekes ; kérnénk a többi méntelep-parancsnokságokat is ilyesek szives bekül­désére. Szerk.) bőre még az oroszlán és a sakálak fogainak is, vagy nem voltak éhesek, mert senki se bántotta. Hanem a mire nem számítottam, az egy csoport bensziilött volt a legközelebbi faluból ; ezek az éjjel — alkalmasint kalauzunktól megtudták a tör történteket, s csakhamar utánunk jöttek, mindenik egy-egy háló-zsákkal, — ugy caleulálván, hogy prédánkból nekik is jut. Eleinte csak tisztessé­gcsen viselték magukat, de alig nyúzattam le a vastagbőrüt s kezdte kalauzom busát feldarabolni, midőn éktelen czivakodás és lárma közt mind rá rohant a prédára, bogy azt széttépje. Jó bambus­nád botom azonban, kellőleg forgatva hátukon, visszariasztotta őket, — mire aztán megígértem, hogy ha becsületesen viselik magokat, mindenik megkapja a maga részét. Ez használt egy ideig, s embereim legalább nyugodtan aprózhatták szét az állatot ; amint azonban a szétosztásra került, az előbbi lárma és veszekedés tizszeres erővel tört ki ; csak egy csoport éhes sakál és hyéna csaphat olyan lármát a dögön, mint ez aszonyok, férfiak és gyerekekből álló benszülöttek csoportozata. Füleimet befogva, s szolgáimnak intve, hogy a szarvorru bőrét és csontjait hozzák utánnam — inegretiráltam a helyről ; rájuk hagyva, hogyan osztozkodnak a prédán. Ilyen lefolyása volt az én vadászatomnak a szarvorrura, melynek csontváza most — a be­küldő nevével ellátva a British Muzeumban lát­ható. „Field." Lovaink törzskönyvezése. Az orsz. magy. gazdasági egyesület lótenyész­tési szakosztályának gróf Festetich Ágost alelnök­lete alatt a mult héten tartott ülésében Korizmics László a lovak törzskönyvezésének életbe léptetését in­dítványozta. — Nagy ugyan a föladat, mely e kérdés megoldásánál a társulatra vár, úgymond, azonban végre is hozzá kell fogni, hogyha tisztán akarjuk látni, mily tenyész-anyaggal rendelkezünk az országban, mit lehet, mit kell fejleszteni, és hol lehet valamit javitani. Becses alapot fognak e törzskönyvezésre nyújtani a lovar-egyletnek a ne­mes lovakra vonatkozó törzskönyvezése, másrészt a kormány felügyelete alatt álló méneseknél vezetett törzskönyvek Szóló indítványozza, lia javaslata elfogadtatik egy albizottságnak kiküldését, mely a törzsköny­vezésnél követendő elveket megállapítsa. — Az indítvány mellett szólnak : Kozma Ferencz és Ló­nyai Gábor. Zlamál Vilmos osztálytanácsos óhajtja, hogy nem csupán a telivérlovak törzskönyveztessenek, hanem oly lófajok is, melyeknél évek óta egy bizonyos állandó jelleg észlelhető. Korizmics osztozik Zlamál nézetében, amennyi­ben Magyarországon a lótenyésztésnél aránylag talán legtöbb keverés történt, de mihelyt valamely ménesben huzamos idő óta bizonyos praegnans jelleg mutatkozik, a mint ezt például a lángig dégi lovaknál látjuk ; az ily fajok miudenesetre törzs­könyvezendők. Szóló óhajtja, hogy a kormány az állami mé­neseken a hadi lovak tenyésztésén kívül különös gondot fordítson a gazdasági lónak tenyésztésére is, a mely által ugy a lótenyésztés ügyén fognak segiteni, valamint megfelelő bevételre is számithat. Kozma Ferencz minisztertanácsos : A kormány nem csupán a hadi lovak előállítására hanem általában mindazon fajokra terjeszti ki figj elmét, melyek az országban czelszerüen tenyészhetek. A hadilóra csak azért látszik oly kizárólagos tekin­tetet fordítani, mert az országban létező kaneza­anyag azon fajhoz tartozik, melynek ivadéka leg­inkább alkalmas a hadi szolgálatra. Igaz, hogy a minisztérium konzervative halad a tenyésztés terén, teszi ezt azon meggyőződésben, hogy a tenyésztést oly fajokra forcirozni nem lehet, melyekre nézve az alapfeltételek nem létez­nek, melyek hiányával a létezőt is elrontaná a nélkül, hogy uj, czélszerü fajt előállíthatna. A minisztérium három irányt tartott szem előtt. 1. Azon volt a kormány, hogy oly méneket tartson, melyek ivadéka gyorsan futó gazdasági lovakat ad e's e czélra Mezőhegyesen a norman­diai és ir-honi kanczák norfolk ménekkel fedez­tetnek. 3. Bábolnán és Kisbéren az okezidentális faj, az egéez nehéz vagy munkás ló képezvén a fögond tárgyát, melyek különösen a nagyobb városokban és terjedtebb gazdaságokban azon vidékeken hasz­nálhatók, melyek Stiriával, honnan e faj származik, szomszédosak, s melyek ivadéka igen jó munkás lovat acl. Több izben kapta a kormány szakértőktől azon tanácsot, hogy a telivér arabs fajt alakítsa át angol félvérré, azonban erre a kormány rá nem állott, mert egyoldalulag iutézkedni nem akart, és nemcsak az ország, hanem az egész világ érde­kében áll, hogy az arabs faj tisztán megőriztessék, mert évenkint 100 és 100 mén és csikó vitetik ki keletre (Indiába), és néhány év múlva nagy reklám mellett mint keleti faj érkezik vissza, és megtörtént, hogy a kormány egy Zarif nevü mén ért 6000 frtot adott, melyről aztán kisült, hogy az gr. Dziedusiczky méneséből való. (Derültség.) Ezen különös eset nem a magyar kormány ke­zelése alatt történt ugyan meg, de megtörténbe­I tett volna ez alatt is. A törzskönyvbe következő osztályokat véli föl­veendőknek : 1. telivér angol, '2. telivér arab, 3. nehéz munkás, 4. könnyű munkás, 5. nehezebb hintós (carossier,) 6. könnyebb hintós (vadász), 7. átalános nyerges vagy hadi ló és 8. hegyi ló. Korizmics László helyesli e fölosztást és a jelenlevők nevében köszönetet mond előtte szóló­nak az igen érdekes előadásért. Miután még a törzskönyvezés módozatai megál­lapítása végett egy albizottság küldetett volna ki, az ülés véget ért. x X * Szükségtelen talán megjegyeznünk, mily öröm­mel értesitjuk e dologról lótenyésztőinket. szerk. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 kr. fizetendő. Eladó? Négy hámas ló, félvér, három herélt, egy kancza (jukkerek) 6év., mértékök 15 és 15, 1 ; megyszin, pej, szürke, sárga és fekete ; behajtva, hibátlanok, áruk 1000 frt ; minthogy magam nevelem, szán­dékszom másokat befogni. Értekezhetni Juhász Lajos gazdatiszttel Szilágy­Nagyfalun, utolsó posta Szilágy-Somlyó. A vevő kívánatára megtekinthetés végett előreküldött érte­sítés után a lovak a csúcsai vasútállomásra szál­líttatnak. Két 16 markos carossier, szegsárga, egyik he­rélt, másik kancza, nagy actióval, hibátlan. Ára 1500 frt. Egy erős doppelpony, hibátlan, 5éves, erős trapp, kellemes galopp. 400 frt. A szerkesztőnél. Eladó egy pompás négyes fogat, szögsárgák, a Caroussel próbáin be voltak mutatva. Tudakozód­hatni a szerkesztőségnél : d. u. 3—5 között. Erős agancsárok. Igen tisztelt szerkesztő ur ! Ön oly szives volt s felhivott : írnék valamit erős szarvasainkról, a hogy azokat cserkészeteim s erdőjárataim alatt is­merni tanultam ; s egyúttal kételyét fejezte ki : nem nagyit-e a hir, mely 24-es és erősb agan­csárainkról beszél ; vájjon él-e még a Hansi ; mi módon ejtetett el mult őszkor a 24-ágas? stb. stb. Igen örülök, hogy mindez annyira érdekli igen tiszt, szerk. urat, s sietek a kérdezettekre vonat­kozólag röviden értesíteni : hogy a hir — szarva­saink derékségéröl, éppen nem nagyított, s min­denki meggyőződhetik , miszerint erdeinkben a 24-esek nem igen nagy ritkaságok, söt gyakran találhatók még, mint alább szó lesz róluk, s remé­lem is, hogy sz. Hubert sokáig megörvendeztet még velők. Azt is állithatom, hogy az öreg „Hansi" még él, s remélem is, hogy sikerülend öt fövadász uram számára fentartanom. Egyszer felismertem öt a mult nyáron, távcsövön át, de sokkal távolabb, mintsem ágait megszámlálhattam volna. Már nehány umak volt szerencsém öt azelőtt megmutatni, s a mult üzekedés alatt Barcza úr, ker. szolgabiró is látta, s nem győzött betelni e roppant agancsúr nézésével. Sajnálattal mondhattom, hogy igaz az is, miszerint ez óriás szarvas agancsát csak egyszer találhattuk meg mindeddig, t. i. lS63-ban, midőn az általam a mlts. grófnak be is szolgáltatott, s midőn az tisztán kinőtt 34-ágas volt. Hogy meny­nyit rakott fel az utóbbi években, azt nem mond­hatom meg. Urunk persze régóta ismeri öt, csakhogy lit kán találhozhatik vele ; némely idényen hetekig

Next

/
Oldalképek
Tartalom