Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-07-03 / 26. szám

•204 kötele is. A bálna ekkor mérsékelt mélységre — talán száz vagy kétszáz ölre — bukik le és ott moz­dulatlanul marad. Ha a kötél feszülése kissé enged, akkor a vadászok egyesült erővel húzzák, hogy a bálnát felszállásra buzditsák. Azonban ba ez eljárás nem nyeri meg я faragatlan ficzkó tetszését, akkor ellenállhatlan erővel hiusitmeg minden kísérletet öt a felszínre hozni, s mindig mélyebbre becsátkozik le. Igy a szigonyzott állat nagysága- és erejéhez mérve tiz, husz, harminez perezig, sőt némelly, bár ritka esetben, kétszer annyi ideig foly a tusa, mig a bálna az óriási víznyomás által kényszerítve, és lélekzetet szükségelve, végre elfárad és rászánja ma­gát a felszállásra. Ekkor egy másik csónak kísérli meg öt meglepni és bele csimpajszkodni ; csak ha ez sikerült, akkor tartják a sikert biztosítottnak. Az ismételten meg­sebzett állat illyenkor elég bátor üldözőire rátá­madni, — és ekkor a hajó legénységének bő alkal­ma van ügyességét kifejteni, - - vagy újra kereket old és egy gőzös sebességével a felületen tova rohan. Az e közben ismét felgombolyitott kötélből néhány hajóhossznyi — több kevesebb a szerint, a mint a tenger csendes vagy háborog — ismét szabadon bo­csáttatik s azután a kötél megerősíttetik. Es most vad hajsza kezdődik. Prüsszögve és hor­kolva szeli át a fekete óriás a hullámokat, hogy ezek tajtékozva forrnak s mintegy földalatti crup­tiótól fölvetve tejfehér tömegekben szétzüllve lehul­lanak, ha az állat dühös farkcsapásaival üldözőit összezúzni iparkodik. Utána két-három , vakmerő emberekkel tolt csónak repül ; hébe-hóba eltűnnek a tajtékzó habok közt, majd elsülyedni látszanak ezen eszeveszett rohamban a tajtékzó hullámokon át és fölöttük : de feltartóztathatlanul előre megy a kisérteties vadászat, ki a nyilt, véghetlen oczeán felé. Ilyen lehetett hajdanta a regék korszakában, Neptun körútja birodalmában, a tritonok igy vonul­hattak az ünnepélyre ! Hogy a menekülő szörnyeteg gyorsaságát némi­leg csökkentsék és azt gyorsabban elfáraszszák, a vadászok néha a kötélre, mellyen a bálna a csóna­kot czipeli, egy több láb felülettel biró vastag fa­lapot erösitenek ugy, hogy ez a viz ellen kereszt­ben állván, jelentékeny ellenállást fejt ki. Különö­sen makacs bálnákat néha kettős, sőt háromrétű kötélen is magához a hajóhoz szoktak befogni s azt általuk húzatni, és ezen roppant teher daczára nem egyszer egész napok kellettek illy ficzkók meg­szelídítésére. Kimerülvén illy túlságos erőmegfeszitésekben a bálna, végre valahára csendesen fekszik ; fáradtan vagy resiguálva, de néha vak dühében csapkodva „hempereg" a bullámokban. Már most a csónakok megközelíthetik és megkísérelhetik öt kézi-lándzsá­val vagy robbanó-lövedékekkel megölni ; ha újra lemerül vagy kereket old, az imént leirt jelenetek ismétlödnek, mig végre vagy elejtik vagy nolens­volens szabadon eresztik. A — többnyire kedvezően lefolyó — vadásza­tok átlagos tartama, a bálna első szigonyzásától annak elejtésig, körülbelül egy óra, de ezen idő az üldözött állat jelleme és kora szerint igen nagyon variál. Néha már a szigony-vetés is halálos sebet okoz, s a vadászat tizenöt perez alatt véget ér ; azonban eltarthat ugyanannyi óráig, és igen veszé­lyes jellemüvé válhatik ugy, hogy csónakok töretnek izzé-porrá és emberélet is esik áldozatul. Mi egy izben az északi jeges tengerben egy nagy északi bálnát — Browhed-whale, Balaena mystieetus — szigonyoztunk meg, s noha ez neme­sebb részeiben nem szenvedett sérülést, s máshol sem mutatott sebet, öt perez múlva, miután alig merült száz lépésnyire, mint hullát huztuk föl. Meg­lehet, bogy e colossus ideggyengeségben szenvedett, s hogy — a mint mondani szokták — a guta meg­ütötte. Egy ugyan-e fajból való bálna rövid időn két csónakunkat összezúzta, egy embert megölt, néhányat többé-kevesbé megsebesített és végtére is elmenekült, daczára annak, hogy egy másik hajó négy csónakja erélyesen támogatott bennünket ül­dözésében. Egy angol hajó, a „Royal Bounty" csónakja a jegestengerben öt órai vadászat után megszigony­zott ugyanillyen bálnát. Ez reggeli négy óra tájban Laptulajdonosok a : szerkesztők. történt. Kis idö múlva egy másiknak, s dél felé egy harmadik csónaknak is sikerült ezen műtétet végre­hajtani. Ezenkívül több más csónak is jött oda és czipeltette magát ; de a bálna ereje és gyorsasága oly nagy volt , hogy noha négy hat csónakot és 1000 ölnyi kötelet vonszolt maga után, nem sikerült egy csónaknak sem öt evezéssel megköze­líteni. Esti 8 órakor egy kötél a hajó födélzetére vétetett föl, de az annak végén levő szigony levált az állat testéből. Három órával ez után ugyanazon kísérlet egy másik kötéllel tétetett meg, de az meg elszakadt. Lehetetlennek látszott a bálnát elfárasz­tani és lándzsával kivégezni. Más napon délutáni négy óra tájban , tehát harminezhat órával azon időpont után, mellyen az állat először megszigo­nyoztatott, sikerült csak két kötelet maradandóan a hajóhoz erősíteni ; és most ez a fáradhatlan állat által, meglehetősen erős szél mellett, óránkint egy egész két tengeri mértföldnyi — à 6000 láb — sebességgel vonszoltatott szél ellen. De most már a csónakok megközelíthették a bálnát és negyven órai szakadatlan és megfeszített vadászat után végre csakugyan megölték. Ezen eset azonban a légritkábbak közé tartozik. — A norvégiai bálnák a legkönnyebben elejthetök közé soroztainak ; ezek csakugyan igen félénkek és — ha ugyan lehet e szót használni — jóindulatúak. (Folyt, köv.) Tájékozás erdészeti kiállításunk ügyében czim alatt egy kis röpirat küldetett be hozzánk, melyben gróf Keglevich Béla, mint az országos erdé­szeti egyesület elnöke és Beclö Albert ur mint az egyesület titkára, felhívják erdőtulajdonosaink fi­gyelmét, hogy a jövő évi világ kiállításon Bécsben, kel­lőleg képviseltesék erdőt er menyeiket, melyek bejelentési határideje f. évi 15-ig meghosszabbíttatott. A kiállítás­nak mind erdőbirtokosaink mind hazai erdészetünk érdekében roppant fontosságát a mű előrészében kellően kiemelvén — mit alább hely szlike miatt csak kivonatosan közölhetünk — utóbb a kiállí­tásra küldendő fanemek minőségére figyelmezteti a kiállítókat. Addig is mig azt jövő számunkban telje­sen közelhetnök, szabadjon vadászainkat is figyel­meztetünk, miszerint vadászati tárgyaiéul : medve, hiúz, farkas, vadmacska és nemes nyest bőrök, szarvas­agancsok, kitömött madarak stb. is elfogadtatnak ki­állításra 1—3 példányban. A bejelentések Postre „ Az orsz. kiállítási bizottm. titkári hivatalához" inté­zendök. A kiállítás sokoldalú előnyei a követke­zőkben indokoltatnak : Magyarország erdőgazdaságát a világnak bemu­tatni, legalkalmasb a bécsi világkiállítás. Az eddig megtartott, világkiállítások helyei sok­kal távolabb estek hazánktól, hogysem világszerte hangoztatott erdögazdagságunkat méltón bemutat­hattuk volna. Az ipar és művészet tárgyaihoz képest nagy térfogattal és tetemes sulylyal biró erdőtermények az eddigi kiállításokra a hosszú ut miatt csak nagy költséggel voltak küldhetők ; most a szállítási távol­ság igen csekély s a földmivelési minister ur intéz­kedése folytán a kiállitandó tárgyak a hazai vas­utak által féláron szállíttatnak. Azután hazánkban számos uj vasútvonal nyilt meg, mellyek folytán a hátterükben lévő erdőségek eddig he"vert fatőkéjét a forgalomnak könnyebben átadják s ezzel az erdőbirtokos jövedelmi forrásá­nak bö táperet nyújtván , hathatósan hivják fel arra, hogy erdeinek megismertetésére a kínálkozó jó alkalmat minél behatóbban használja ki. Magyarország erdőgazdaságát а külföld eddig inkább csak Írásból ismeri, miután a párisin igen szegényesen volt képviselve. Ha a külföld Bécsben megjelenve, ott a hirneves magyar birodalmi erdőkincsek képviselőiül csak annyi és olly erdőterményeket láthatna, mint a minőket és mennyit Parisban volt alkalma látni, akkor alig ha nem azon gondolattal távoznék, hogy csak szóval lehet a magyar birodalomnak olly dus erdőgazdasága, de tettleg nem, mert ime nincs mit kiállítania. És mi lenne ez Íté­letnek következése más, mint az, hogy a külföldi Felelős szerk. : KeVB JÓSZSf. Nyomatott az „Athenaeum" nyomdájában. fakereskedök, kik millió értékre menő faüzleteket kötnek, faszükségleteik biztosabb fedezhetése vé­gett nem Magyarország felé, hanem máshova for­dulnának, s akkor a különben is vetélytársul sze­replő svéd és norvég, meg oross erdőségek (habár mi Déleurópára nézve a triesti és a kiépítendő fiumei kikötök által eló'nyös kereskedelmi helyzettel is bí­runk) erdöterményeinket a világkereskedelem köré­ből egyre hátrább szorítanák. Hogy pedig ez be ne következzék, hanem ellenkezőleg hazánk erdőgaz­daságának előnyére a most biztos sikert igérö vi­lágversenyt gyümölcsözővé tehessük , szükséges, hogy erdeink kincseit a külföldnek bizalmat keltő mennyiségben, választékosság­ban és alakban mutassuk be. Hazafiúi bizalommal és az ügy fontosságához illő legmelegebb kérelemmel fordulunk azért erdőbirto­kosaink mindenikéhez, hogy a világkiállitásban való résztvehotésre meghoszszabbitott és idei julius hó 15-ig terjedő bejelentési ba­táridőn belül siessenek a világkiállítási bizott­mány titkári hivatalához Pestre intézendő bejelen­tésükkel tudatni, hogy a kiállításban résztvenni szándékoznak s hogy mit állítanak ki. (Folyt, köv.) Táviratok. Kassa 3-dik nap. Mocsonyi dij : Black Devil körüljárt. — Des­sewffy dij : Fidget 1, Essoine 2. — Eladó ver­seny : Flyer 1, Rubicon 2. — Allamdij : Lord of Lome 1, Grollo 2. — Vigasz : Lenke 1, Ameise 2. — Gátverseny : Ivanhoe 1, Governess 2. Prága, 3-d i к nap, julius l-jén d. u. 3 órakor. I. Három évig (1872, 1873, 1874) versenyzők stb. Indult 2 ló. Marschal 1. Vlasta 2-ik. II. 2. oszt. császárdij. Indult . 5 ló. Einsiedler 1. (10 lóhoszszal), Andorka 2-ik, Verbena 3-ik, Concession, Vasco di Gama (kitört). III. Észak- és dél-németországi dij. Indult négy ló. Drum Major 1. Caprice de Lissa 2-ik, Galathó 3-ik, Smichovanka 4-ik. IV. Eladó-verseny. Indult 4 ló, Zizka 1 ső, Her­zog 2-ik, Siesta 3-ik, Admiral 4-ik. V. Prágai akadály verseny. Indult 3 ló. Anar­kali 1., Melusina 2-ik, Coquette (csökönyös). Lembergi versenyek. Asszonyságok dija : Signal 1, Kukulka 2.-— Félvérmének versenye: Misio (körüljárt). 300 arany: Vesta 1, Hazard 2. — Han­dicap: Devotka 1, Detonomia 1. — Akad.-verseny : Elektra (walk ower). A hamburgi Derbyre, mint értesülünk, a lissai szövetségtől Aspirant és Kisasszony, Captain Blue­től pedig Falsacapa és Ottó mennek ki. Stanley ellen­ben, — mely a múltkor Beau Louissali futásakor megsántult — nem megy el. E mén végett most tulajdonosa és a berlini „versenyló-biztosítási egy­let" közt némi per forog fenn. Stanley ugyanis biz­tosítva levén e futamra, s állítás szerint letörvén a czélpont előtt, — birtokosa kártérítést követel. A biztosító társulat azonban szakértői megvizsgálta­tás után azt állítja, hogy Stanley csak kissé meg­sántult, mi azonban elmúlik, s igy a kárpótlási kö­vetelést nem találja jogosítottnak. G ö m ö r b e. Vettük szives levelét, köszönjük a tájékozást. Az idei fajdvadászatnak e számban kel­let volna jönni, de összedőlt. Majd a legközelebbi­ben. Üdvözletünket. Erdélybe. Az oláh fejedelmi udvar vadásza­tairól igen szívesen hallanánk. Kassára T. J. urnák. Becses levelére köszöne­tünket kissé megkésve, miután azt hittük magunk tehetjük tiszteletünket a versenyek alatt. Majd le­vélben többet. Szerkesztőtárs : Sárkány Ján. Fer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom