Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-03-27 / 12. szám

ÁPRILIS 1 0 . 1872. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 91 A liverpooli Grand-National. A liverpooli nagy nemzeti akadály-verseny (han­dicap) alkalmával, csipös északi szél pirositá ki az arczokat, s vékony hólepel borította a versenytért, mégis emberemlékezet óta a leglátogatottabb volt. Az előkelő világ urai és delnöi, mint rendesen, most is roppant számmal voltak képviselve, köztük lehete látni Sefton lord családját s ennek körében Craven grófnőt ; Gordon lordot nejével, Chelsea őrgrófot ne­jével, Norreys lordot és ladyt, Curzon mistresst, Townley kisasszonyt, Roseberg, Anvesley, Ayldsley lordokat ; Payne, Hibbert, Boothby, Baldwin urakat, Molineux kapitányt, Sir Sraffordot, Sir Lydston New­mamot, Sir Throkmortout, Wyner és Harford kapi­tányt stb. stb. Uraink közül gr. Esterházy M i к 1 ó s , ifj. gr. F e s t e t i с h T a s z i 1 о és В a 1­tazzi Hector t. A 4 У2 mfldnyi távolság megíutására 25 paripa lovagolt fel a legélesebben sivító szélben. TheLamb először lépett ki a korlátok közül s vonult föl a szoká­sos canterben, mielőtt az indulási ponton helyet fog­lalt volna, s csakhamar utána a többi versenytárs, kellemes látványt nyújtván előre is az izgatottan vára­kozó nép ezreinek. A pálya 4Уг mfld. hosszú vagy 20 akadálylyal. 85 nevezés. Dij 300 souv. Tét 25 souv., bánat 15, előre jelentve 5 souv. A 2-ik ló 100 souv. nyer, a 3-ik tételét menti. 22 lóért kis bánatot fizettek. Mr. Braylay, id. s. к. Casse Tete, a. Trumpetei. a. Constance 10 stone (G. Page) 1. Mr. Wilkinson, id.p.h. Scarrington 11,2 (R.l'Anson) 2. Mr. Studd, id.p.h. Despatch 10,4, (Waddington) 3. Br.Oppenheim,id.sz.m.ï%eLam6, 1 2,7,(Mr.Thomas)4. Duke of Hamilton, 5é. Fleurist , 10,10. Major Browne, id. Scotts Grey, 10,11. Mr. Goodliff, id. Mr. Mowbray, 10,12. Mr. Merton, id. Ouragan II., 10,4. Mr. Ellison, 6é. Saucebox, 10,4. Lord Eglinton, id. Schiedam, 11,4. Br. Oppenheim, id. Royal Irish Fusilier, (kitört). Capt. Montgomery, id. Rufus, 11,4. (kitört). Capt. Browne, id. Hall Court, 10. Mr. A. Yates id. Harwester, 12. (tulajdonos) Br. Finot, 6é. Morin, 11,10. Mr. Chaplin, id. Snowstorm, 11,9. Mr. Chaplin, 6é. Rysworth, 10,12. (elbuk.) Lord Anglesey, 5é. Cinderrella, 10,7. (elbuk.) Mr. Finchley, 6e. Acton, 10,7. (elesett). Lord Aylesford, 6é. Franc Duron, 10,8 (letört.) Lord Eglinton, id. Scalthene, 10,4. Lord Conyngham, id. Derby Day, 10. (elbuk). Mr. Murray id. Philosopher, 10,6. Ámbár ő husz éves kora óta egyetlen egy „Le­ger"-t sem mulasztott el, nagyon ritkán koczkázta­tott ő csak egy shillinget is a versenyben. Valódi eleven kalendarium volt ő, ki valamenyi fedezőmén­nek könyv nélkül ismerte törzsfáját s a versenygyep talajának megítélésében rendkívüli tehetséggel birt. Mindamellett, hogy éles szeme mindenről helyes fogalmat szerzett, nagyon óvakodott hangsúlyt adni véleményének, s ha barátjai körülvették, hogy ma­gukat nézetei felől tájékozhassák : rendesen kitérő­leg felelt : „Mint emlékezhetnek önök, már megje­gyeztem egyizben, hogy az ember saját magát sem képes egészen kiismerni. De hát az ilyen lónál föltételezhetjük, hogy rá még szép napok fognak derülni". Most- pedig ily bosszú bevezetés után ugy hi­szem, ideje is lenne, hogy beszéljek valahára vala­mit az én első steeple-chase-paripám felől is. Nos, a mennyire emlékezem, 184 — év julius ha­vának körülbelől vége felé volt, midőn bizonyos ügyben Yorkba utaztam. Az este induló társasko­csit használtam, mely miután már dugig telve volt utasokkal, fölkapaszkodtam a bakra s szépen el­helyezkedtem a kocsis mellett. Ez, az első állomá­son kiesé megitatván lovait — mi közben a saját torkáról sem feledkezett meg — folytattuk utunkat. A vén czimbora ezalatt figyelmeztetett, vessek egy tekintetet gyeplőslovára, mely oly kitűnő ügető, s habár — tevé utána — néha botlik is, de ha egyszer jó kezekbe kerül, megeszem a kalapomat, Mr. W. Brockton, id. Primrose 11,9. (letört). Mr. Doacaster, id. Nuage, 11,2. (letört). Fogadások 100 : 30 Despatch, 100 : 15 Nuage és Cinderella, 10: 1 Schiedam, 100:8 The Lamb, 100 : 6 Scarrington, Primrose és Franc Luron, 20:1 Casse Téte ellen, miből látjuk, hogy a győz­tes az induláskor nem tartozott a kedvenczek közé. Jól sikerült indulás után Despatch és Scalthene váltak ki vezetőkül, utánok Master Mowbray, The Lamb, Primrose, Rufus és Schiedam, nyomban kö­vetve Acteon és Fleuriste által ; hátrább : Scarring­ton, Derby Day, Cinderelle, Casse Téte, Nuage stb. Ily rendben haladtak át az első akadályon s köze­ledtek a másodikhoz, hol Royal Irish Fusilier vál­lalkozott kalauzul, iramát gyorsítva, mögötte Prim­rose és Despatch, The Lamb, Fleuriste, Nuage és Schiedam, mig a többi bosszú szalaggá nyúlt után­nuk. Midőn másfél mértföldet meghaladtak, Primrose és Despatch nyomultak Royal Irish Fusilier elébe vagy hat lóhosszal, mig a többiek az előbbi rendben maradtak, kivéve, hogy Derby Day már az első aka­dálynál elbukott. A Becher patakon áthaladva, Ru­fus, Royal Irish Fusilier mellé küzdte fel magát, s a két istállótárs, helyzetén javítva, Primroset és The Lamb-ot erősen nyomták, s közvetlenül utánuk cso­móban Despatch, Lancelot, Philosopher, Scheidam, Nuage és Master Mowbray is biztatva előbbre töre­kedtek. A sövény-akadályon Rufus pattant át elő­ször, de a vízzel telt ároknál már beérte öt Primrose, ki azonban a majorság közötti második akadály­nál elbukott, midőn aztán Marin és Schiedam jutot­tak a mezőny élére, és ez utóbbi lovarja, Richard­son, ugyancsak rajta is volt, hogy esélyét biztosítsa. A kedvenez után nem sokára Rysworth is elbukott, s a további két akadályon tul Cinderella ugyanigy járt ; kissé később Rufus és Fusilier kitörtek, mig Scarrington előrenyomult, kihez a Valeutio pataknál Scott Grey, Despatch és végre Rufus csatlakozott. Most Scott Grey szökött fel a küzdelem élére s ha­tározott vezetőül vállalkozott, nyomban követve Scarrington, Despatch és The Lamb által. Innen tul Casse Téte is kezdett előre nyomulni s Scalthee­ne mellé küzdte fel magát. Ezt megelőzőleg azonban már Nuage-uak csülök­csuklója ficzamodott, majd Franc Luron is letört és Aeton is pár izben elesett ugrás közben ; Harvester is nagyon roszul gazdálkodott erejével s maradozni kezdett, úgy hogy Scott Grey és Scarrington derék futásban értek ki a sik pályára ; nyomukban Scal­theene, The Lamb, Despatch és Casse Téte s na­gyobb távközzel Fleurist, Master Mowbray, Schie­dam és Rufus. Scalthene erősen biztatva törekedett térelönyt nyerni, de nyomában voltak The Lamb, ha olyan jó paripa nem válik belőle, mely akár egy teli serleg aranyat megér ! Ujabb állomást érvén, leszállottunk estelizni s ezalatt alkalmam nyilt, a földicsért lóban rejlett kin­cseket kémszemle alá venni. És alakja valóban nem látszott meghazudtolni a kocsis szavait. Tökéletesen oly növésű volt mint Eclipse tizen­hatmarkos, csontos ; amellett oly hatalmas orrlyuk­kal volt megáldva, hogy — amint azt tulajdonosa kedélyeskedve megjegyzé — egy veder viz megfér­ne azokban ; és ha még ehhez vékony hosszú farkát is szemügyre vette az ember, be kelle vallani, hogy e ló meglepő jelenség. El merem mondani, hogy éle­temben alig láttam ennél ajánlóbb külsejü lovat, s ha hátsó lábainak egyikére, egy szerencsétlen meg­rándulás miatt, nem sántit, mintakép gyanánt lehet vala elétüntetni. Azonban ép az volt a baj, hogy a környék leg­kitűnőbb állatorvosainak minden tudománya csütör­tököt mondott e lónál. Gyógyithatlannak nyilvání­tották ki. Nagyon hajlandó voltam elhinni a kocsisnak azt az állitását, hogy lova telivér, hogy sántaságát ido­mitásban kapáa, s mint ily baj után rendesen történ­ni szokott, pályát kelle a nagyreményű lónak cse­rélnie ; gyeplős lóvá vált, hogy napjait társaskocsi előtt ügesse le, ha csak valamely szerencsés körül­mény folytán sorsa nem javul s más gazda kezébe kerülve föl nem oldoztatik rabsága alól, hogy újra idomitás alá kerülhessen. A kocsis azt sem felejté el megjegyezni, hogy e és Cassa Téte, kik Scarringtontól a vezetést ugyan­csak kezdték elvitatni, hozzájok csatlakozván Scott Grey is. Az utolsó akadálynál már Casse Téte könnyeden Lamb és Scarrington elébe szökkent, a midőn is Lambnak legnagyobb erőködése daczára sem sike­rült esélyét megőrizni, s Mr. Brayley kanczája — az állványok riadó „cherjei" közt hat lóhoszszal első­ként repült el a ezélpont és Scarrington előtt, ugyan ily távközzel érvén be harmadiknak Despatch, mig The Lamb két lóhoszszal utána 4-ik lett. Jóval utánok érkezett bc Fleurist, Skots Grey, s hátrább egy csomóban Master Mowbray, Ouragan II. Sauce­box és Eglinton lord paripái. Még később szállin­góztak be : Fusilier, Rufus, Hall Court, nem sokat vethetvén egymásnak szemére. Primrose- nak hátgerincze megrokkant, mely mi­att agyonlövetett. Mr. Brookton szintén három oldal­bordáját törte és fején ÍB erős zúzást szenvedett. Az egész futtatás 10 perez és 1 á'/r másodpereznyi idő­be került. A „grand national steeple-chase" nyerő­jét a Newcastle herczeg istállójából mustrálták ki. Mr. Rayley vette meg Kingsburyban eladó-verseny alkalmával 210 guineán. — sog- Nyilik a tavasz s a káposztás-megyeri intézet kö­rül erősen foly a munka. Déle'őtt, délután galoppok a felséges jó pályán, s а verseny barátjainak nem lehet most szebb időtöltése, mint jó időben egy-egy szép lovaglás Káposztás-Megyerig, s a gyakorló pa­ripák szemlélése. E helyet sok sportmann is láto­gatja az utóbbi időben, részint olyanok, kik lovaik iránt vérmes reményeket táplálnak, részint kik a közeli meetingek fogadásaira itt akarnak előleges tanulmányokat tenni. A lovak állapota, bár rövid idő előtt nem teljesen kielégítő volt, azon arányban, melyben a versenyek napjai közelednek, feltűnően jávul, úgy hogy teljes megelégedést tapasztaltunk. Még vonzóbbá teszi e kirándulásokat azon körülmény, hogy gr. Szápáry Iván versenyistállóját az idomitó istállókkal szemben eső majorba, melynek helyisé­gei czélszerüleg rendeztettek be, helyezte át, hol 10 —12 versenyló kényelmes helyet talál. Azon sajnos esemény, hogy a gróf új trainerje Forster elmebáborodásba esett, a tulajdonost arra birta, hogy istállója idomításának vezényletét maga vegye át, mi annak csak előnyére válhat. ló, mielőtt hátulsó lába még meg nem hibázott, a Liverpoolt, amúgy könnyű szerrel, canterben nyerte meg. Mindig jó az, ha a vevő előtt a lónak a hibáit elősorolják s feleslegessé válik, azok fölött részletes vizsgálódást tenni. Sajátságos az . a szertartás, a melylyel az ily fürkészet együtt jár. Oda megy a lóhoz két-három vevő, felnyitja az állatnak ajkait s belékandikál, majd bordáit tapogatja sorra fontos arczczal, majd pedig tenyerét búzza végig lábain, csak azért, mert hát igy látták ők ezt másoktól. Hát még midőn valamely lónak életkorát igyekeznek ki­puhatolni, vagy pedig midőn arról akarnak meg­győződni, nincs-e valamely belbaja ? Pedig végre is rendesen be kell magoknak vallaniok, hogy a 1 vizsgálódás után sem sokkal tudnak többet mint előbb. De hiába, az emberek szeretnek némi fon­tosságot tulajdonítani magoknak. Különösen fiatal embereknek legnagyobb ambitiójuk az, ha lóismerő­kül tüntethetik magokat föl. Ámde az eféle fontoskodás a valódi lócsiszár sze­mét nem kápráztatja meg, legfelebb is gunymoso­lyát idézheti az elé. Mert ö egy futó tekintetre át­pillantatja rögtön, minő emberrel van ügye, épugy mint a puskamüves, ki azonnal fölismeri a műértőt, csupán ama modorból, melylyel az eléje rakott fegyverekkel bánik. Én nem vettem jövőbeli steeple-ehaseremet ily részletes vizsgálat alá. A kocsis mindent elmondott arról, még azt is, hogy ő e lovat *** lordnál lovász­kodó öcscsétől 15 fonton vette, s azt is hozzá tette, 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom