Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872
1872-10-23 / 42. szám
S ep T em BER 18.1872. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 307 tott hason puszta kézzel behalad, és a gégét a mell üregen át lehúzza, és a gyomort a belekkel együtt a gyepre helyezi. A végbél a farnyilásou lefejtendő, a szügyomor a bordáktol elválasztandó, és igy az állat minden belrészei a vérrel együtt, attól eltávolíttatnak. Nómely professionátus vadászok által, kivált szarvasok felbontásánál, sok mindenféle, nem anynyira gyakorlati, mint a „szép"-nek tartott kézfogások alkalmaztatnak ; mi által a fődolog, a vad minden szükségtelen ide-oda vágás nélküli sebes feltörése, nem mindig éretik el, — és azért, ezen vadász-regulamentumokat mint az „ünnepélyes vadászathoz" tartozókat nem fejtegetjük. Az eddig szokásos, mindenféle „ v a d á s z-a с с identia" név alatt mindjárt a felbontás alkalmánál történendő megcsonkítása a vadnak, úgymint : a bogdánypecsenye, a nyelv s a háj kihasitása, a fogak, agyarok, kitörése és az agancsoknak, a fejről való levágása, igen kártékonyán hatnak a vadhús föntartására, és annélkül hogy a vadászat tulajdonosának hasznot hoznának, a vad értékét nagyon csökkentik, és megromlásának, kivált nyáron, sok esetben egyedüli okozói. A vad ily módon történt felbontása után, az évszaki időjárást tekintetbe véve, következőleg bánátik véle. Ha a hévmérő 3 foknyi meleg alatti, s nem félhető, hogy felljebb rug, a vad egész hozzáférhető belseje, és minden a külbör által nem takart — vágások által fedetlen részei — száraz faszén-porral behintendök s teljes kihűlése után, vagy azonnal rendeltetési helyére szállítandó) — vagy pedig szabadban oly módon és oly magasra fölakasztandó, hogy semmiféle rágó-állat hozzá ne férhessen. Az utóbbi módon, kivált ha az idő a fagyponton alatti, a vad 2 — 3 hónapig, minden romtástól menten marad. Meleg s kivált nedves nyári időben, az emiitett szénpor alkalmazása után, a vad felhasított nyaka és hasa ismét, és pedig a leggondossabban bezárandó, mi vagy egyszerű összevarrás, vagy pedig egy hajlékony de szilárd fanyárs által ugy végzendő, hogy az összeillesztett hőrvégeken felváltva azt závárként átfűzzük. Hol jégverem van, a vad, elszállifása előtt 1--2 napig benne áthüttetik, hol ellenben jég nincsen, a történt lehetőleges kihüsités után, a vad éjjel, vasty zárt kocsikban gyorsan tovább szállíttatik. Egyszerre mindenkorra kikerülendő, és semmi évszakban nem alkal. mazandó, a vad bármivel is történendő к i t ö m é s e. Hideg időben semmi indoka ennek a ferde, ha szép is, de nem gyakorlati sőt káros szokásnak. Meleg időben pedig oly annyira veszedelmes, hogy a leggondosabban kihütött és előkészített vad, a tömlőjébe zárt nedvességben történő megmelegadés, s számtalan parányrovar kifejlődése által, egyedül csak ezáltal képesittetik az elromlásra. Ezen kitömési-mánia, roppant sok kárt okoz, s csak akkor tűrendő, ha a bevarrás, vagy más-védkészülék, legfőlebb 1—2 óráig tarló szállítás miatt fölöslegesnek mutatkozik. Itt ott, még következővel szokják a vadat rovarok és legyek megtámadása ellen védeni : — zúzott fenyves magokkal dörzsölik a vad fedetlen részeit; sóval bintik azt be, s némelykor hamuval is. A faszénpor minden esetre legajánlandóbb, és mindenhol készíthető. Derék szarvasoknál, csak kivételesen hagyatnak a vevőknek az agancsok. Ha tehát az agancs levétetik, ez mindig a fejjel együtt történjék, és pedig oly módon, hogy a nyak közepén történt vágás alatt maradó bőr, a vad testén hagyandó nyakcsutkánál oly annyira hosszabbra hadandó, hogy a bőrt a fölött össze lehessen varrni. A koponya széthasitssa először az agancs levételnél azért nem czélszerü : mert rendesen a homlokvarráson szétreped, miáltal az elérni kívánt „agancstalp" épen nem éretik el, másodszor azért nem okszerű : mert a nyitva maradó fejüregekbe s agyvelőbe hamar beüt a büz, és a rovarok undok serege. Különben az „aganeskezelésröl" többet a maga helyén. A dámvad, őz, zerge, csekély kivételekkel szinte a kezdetben fejtegetett módon „áruképesitendő" csakhogy ezeknél, a továbbvitel konnyüsitése tekintetéből, a lábak keresztbe füzendők, és igy vagy vállon, vagy mint Erdélyben szokás lovakon, vagy öszvéreken oldalt fügvést viendők lefelé, jármüveknek nem alkalmas, hegyi utakon. Mercur. Munkács, 1872. A szarvas-idény az idén nem igen eredménydus volt, mert a rosz időjárás a cserkészetet igen megnehezítette, s a sikamlós, járhatlan utak miatt több meglőtt szarvast nem is lehetett feltalálni. A mit mégis lőttünk, sepk 16-tól 30-ig, az a következő: ]8ágas 378 © lőtte gr. Hardegg Dom. 16 я 390 я я grFünfkirchen. 16 я 382 я п grHoyos J. 14 я 412 я я grFünfkirchen. 12 я 454 я п grHoyos J. 12 я 416 я я gr. Kinsky K. 8 я 240 я я grChorinsky V. Egy 14- és 10-ágas, gr. Sehönborn által meglőve, utólag találtattak fel. A 18ágas szarvas agancsa 17 <t£ ot nyom. A szarvasok súlya, mindannyinál, feltörés után és bécsi fentokban értendő. Cub-hunting. Kedden reggel nyolcz órakor gyűlt essze először a pesti róka-kopófalka-társulat ismerkedési találkozóra a káposztás-megyeri idomitó-íntézetnél, hogy a hunterek és kutyák erejét és tehetségét kipróbálják. Valóban szép társaság volt együtt. Elén gr. Andrássy Gyula, gr. Grünne Károly, b. Piret, gr. Esterházy Niki, Festetics Pál, Szápáry Imre, Sztáray János, Batthyány E., Károlyi Pista és Almásy Kálmán grófok, b. Rudics József, Blaskovich Miklós, Inkey István, Kendeffy Árpád, Jankovich Aladár, Baranyay Pál, Okolicsányi és pár tiszt mint vendég. Az udvar részéről a főlovászmester kíséretében jelen volt vagy 15 lovász, mindnyájan О Felségeik legválogatotabb paripáin. Egy huntsman, egy whipper és Niki gróf trainerje veres kabátban. A palotai vasút mentében fekvő nádasban a kutyák két rókaoyomra akadtak, melyek közül az egyik a palotai határ felé tartott, de nyoma vagy 15 pereznyi „ruu" után egy akáczfa erdőben elveszett. A társaság egy magaslaton találkozott, honnét a Pascal-malom sudaras fái látszottak. Rövid pihenés után — az idő már délfelé járván — a társaság két részre oszlott, s mig az egyik Megyerre indult, a másik a városliget felé Pestnek tartott, esak Niki gróf, Károlyi Pista és Baranyay Pál maradtak el a falkával, kik még oly szerencsések voltak egészen véletlenül egy szép „run"-bcn részt vehetni; mely alkalommal a whipp lova sebesen vágtatva, egy kutyába botlott és rémületesen felbukott, a szegény ostorász arczában erős sérülést szenvedett, és pár perczig essméletén kivül volt. Midőn az urak is hazafelé szállingóztak, azon szerencsében részesültek, hogy Felséges Királyasszonyunkkal találkozhattak Káposztás-Megyeren, ki a hazafelé éikező falkát nagy érdekkel szemlélte. A kutyák tehetsége tökéletesen kielégítő, mit leginkább bizonyit azon körülmény, hogy hajtás közben a falka közzé tévedt pár nyul jelenlétét fel sem vették, hanem hiven követték a róka szimatját ; azonban erős munkához még elegendöleg nem lévén törődve, először kissé hamar fáradtak ki. Csütörtökön lesz a második találkozó, szombaton pedig már О Felségeik jelenléte is váratik, mely alkalommal az egész társaság már vörös kabátban fog megjelenni. Reményijük, hogy sportsmaneink valamelyike naplót vezet e vadászatokról, s hetenként lapunk ut án a többi falkavadászok is közlik az eredményt. K—E. A csanádmegyei agarász-egylet kölyok-agárversenyét, melyben csak egyleti tag kölyök-agara fut hat, f. é. október hó 25-én s következő napjain tartja Ó-Földeákon. Nevezni lehet a versenyt "megelőző nap esti 7 órájáig, mely időn tul nevezések nem fogadtatnak el. — Irásbani nevezések Návay Zoltán e. jegyzőhöz Ó-Földeákon intézendők. Návay Zoltán, egyl. jegyző. A bács-bodroghmegyei agarász-egylet elegy agárversenyét 1872. november hó 28-án Topolyán tartja, 200 frt tiszteletdíj. Futhat minden idejű és nemű agár, tét 10 frt, Dem részvényes 20 frt. A tétössz fele az első, fele a 2-dik agáré. Nev. Kovátsits Károly egyl. jegyzőnél Topolyán, versenyelőtti éjjel 12 óráig. Gyülhely : Topolyán, nagy vendéglő. Wojnits Simon, biró. i A biharmegyei agarász társaság agárversenyét f. hó 28-án tarja, szokott helyiségén a Konyári Sóstón. — A versenyző agarak nevezése, a versenyt megelőző este, az az október 27 én éjjeli 12 óráig tart. Ez évben két verseny rendeztetik u. ш. 1. kölyök agár verseny, 2. Öreg agár verseny. A dijak egyikét gr. Zichy Ernő társulati tag, másikát a társukt adandja. A szabolcs-vajai agarász-társulat agár-versenyét 1872. november 11-én tartja meg Vaján. 100 frt értékű tiszteletdíj, adja az egylet. — Futhat minden agár. Nem egyleti tag agaráért kettős tételt fizet. — Az agarászatot megelőző nap, vagyis nov. 10-én gyűlés és agárbeirás. Balkány, okt. 15-én. G. B. e. j. Fogoly- és szalonka-vadászatok. Hogy régóta nem volt oly bőség erdei szalonkában, mint az idei őszön, az már
