Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872
1872-01-31 / 4. szám
_26 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JANUÁR 24. 1872. MÁSODIK NAP. Vasárnap, májusi 2-е n. 1 Széchenyi dij. 100 arany. Futhat miuden men es kancza. 1600 öl; 3é. 103 font; 4é. 120 font, 5é. 128 font; 6 éves 132 font, időshre 134 font; kanezára 2 fonttal kevesebb. Lóra, melly már dijat nyert, 5 fonttal több. Tét 10 arany ; fele bánat. A tétössz 40 aranyig a második iőé, azonfelül az elsőé. Nevezés martius 31. 2. Gr. Károlyi Stakes. Eddig 3520 frt ; az aláírás foly. Bel- és külföldi minden-mén és kanczának 1864-től 1873-ig bezárólag, azaz 10 évre biztosítva. — Távolság 2 V< angol mfld. — Tét 500 frt; bánat 200 frt. A második lóé 1000 frt. — Teher 3é. 95 font; 4é. 118 font, 5é. 124 font; időshre 129 font; ménre 3 fonttal töhb ; e dij nyerőjére minden évben 5 fonttal több. — Nevezési zárnap : mart. 31. 3. Asszonyságok dija. 20. ar. élt. serlegben annyi arany, a mennyi az alálirt 381 arany összegből évenkint begyül ; ez a tét- és bánatösszeggel az első lóé, leszámítva 50 aranyat, mely a másodiké. Futhat minden ló. Egyszer körül, 20 Öllel a nyerpont előtt kezdve. — Tét: 10 arany, „fuss vagy fizes". Teher: 3é. 123 font; 4é. 140 font; 5é. 146 font ; 6é. és idősebbre 151 font ; ménre 2 fonttal több. Lóra melly futás végett gyepen sehol meg nem jelent, 5 fonttal kevesebb, bécsi dij nyerőjére ugyanazon évben 3 fonttal több, angol lóra 10 főúttal több. Llrlovarok a szokott színekben. Nevezés mariius 31. 4. Hazafi dij. 400 arany. És pedig 100 arany alapítvány, 100 egyleti és 200 állan.dij. Minden magyarországi 3é. kancza számára. Távolság 1 mfld. Teher 104 font. Tét 20 arany, bánat 10 arany. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Az 1871. január 7-én tartott választm. ülés határozata szerint e dijra a csikó ezentúl mindig 1 éves korában nevezendő. Nevezési zárnap august. 1-én (Bezárva 2 1. nevezéssel.) 5. Allvány-dij 1000 frt. Egyleti dij. Handicap. Futhat minden ló. Távolság 1 '/з aug. mfld. és 108 öl. Tét : 150 frt, bánat 100 frt, april 1 5-ig jelentve 30 frt. Egy 1000 frtos értékű verseny nyerője 5 fonttal, két vagy több ily verseny nyerője 8 fonttal visz többet. A második ló а tétbánatok egyharmadát nver i Nevezési zárnap mártius 20-án. A terhek mártius 31-én közöltetnek. 6. Mezei gazdik versenye. Futhatnak mezei gazdáksajátlovai. Az első száz frtot, а második 7 5 frtot а harmadik 25 frtot nyer. Bejelentés a futás előttig egy órával. HARMADIK NAP. Kedd, május 14-én. 1. Batthyányi-Hunyady dij. -200 arany ; futhat minden ló; 1. ang. mfld.; 3é. 103 font; 4é. 120 font; 5é. 128 font; 6é. 132 font; idősb 134 font ménre 2 fonttal több. Tét : 200 arany : „fuss vagy fizess" A tétössz 40 aranyig a második lóé, azon felül az elsőé. Bejelentés a futás előtt 3 nappal. 2. II. oszt. állam-dij. 600 db. arany. Minden belföldi mén és kaneza számára. 1 V 2 ang. mfld. Teher 3é. 105; 4é. 127 ; 5é. 134; 6é. és idősb 138 font, ménre 3 fonttal több. Egy 3000 frt értékű verseny nyerője 7, két vagy több ily verseny nyerője 10 fonttal többet. Tét 150 frt, fele bánat. A második lóé. a tét és bána ok fele. Nevezés márt. 31. 3. NákÓ dij. 50 arany, mellynek felét a pesti lovai-egylet fizeti. Futhat magyarhoni minden ló, melly az illető esztendőben a pesti gyepen nyertes nem volt. — Teher 3é. 123 font; 4é. 140 font; 5é. 146 font; 6é. s idősbre. 151 font; ménre 2 fonttal több. — Lóra, melly futás végett gyepen sehol meg nem jelent, 5 fonttal kevesebb, bécsi dij nyerőjére ugyanazon évben 3 fonttal több. — Egyszer körül, 20 öllel a nyerpont előtt kezdve. — Urlovarok a szokott színekben, — Tét. 5 arany ; fuss vagy fizess — Ha öt aláírónál több van, a második ló kétszeres tételt кар s а harmadik megmenti tételét, különben csak a második ló kapja vissza tételét. Aláírni lehet minden évben mártius 31-ig: nevezés а verseny előtt fé' órával. 4. Ivadékverseny dij. looo frt, melyet ззз forintnyi egyenlő rész kben a bécsi, pesti és prágai versenyegyletek adnak össze. A magy.-osztv. birodalomban 18 69-ben ellett és nevelt lovak számára. 1 у4 mf. Teher 106 font, ménre 3 fonttal több. A magy.-osztr. birod ómon kivül nemzett lovakra, az az csikókra, melyek anyjok méhében jöt'ek belföldre, 3 fonttal több. Tét 200 forint, bánat 100 frt, de csak 50 forint, lia a bánat az ellés évében jelentetik be. Ha nincs ellés, nincs bánat. A második ló kettős tételt nyer. A fedezett anyakanczák 1868. deczember 31 ig, az ivadékok 1869. augustus 8-áig jelentendők be; а bejelentés elmulasztása bánatnyilvánitás. (Bezárva 28 nevezéssel) 5. Kis handicap. 500. f. egyleti dij. 1. aug. m. Tét 80 frt, bánat 40. frt, apr. 15-éig jelentve 20 frt. A 2-ik ló a tét és bánatok 1/ 3.-át nyeri. Nevezési zárnap martius. 20. A terhek mart. 31.-én közöltetnek. 6. Kladrubi akadály-verseny. 400 arany. Futhat minden ló. Távolság : 3 '/ 2 mértföld. Teher 150 font; 4é. 15 fonttal; — ló, mely még akadály- vagy gát-versenyben nem indult, 8 fonttal kevesebet ; 1000 frt értékű verseny nyertese 7 fonttal, — két vagy több ily verseny, vagy egy 3000 frt értékű verseny nyertese 14 fonttal visz többet. Tét 150 frt, bánat 100 frt A második ló а tét és bánatok felét nyeri. Nevezés : martius 31. Megjegyzések: 1. Valamennyi nevezés: a lovar neve, szinei és terhéröl, valamint a versenyre vonatkozó mindennemű kérdezősködés Keve Józsefhez (Pesten, Kerepesi ut 5. sz.) bérmontesen intézendő. 2 A nevezések csak írásban v, táviratilag tehetők 3. Minden nyereményből 5 % levonatik. 4. A pesti Lovar-Egylet 10 éves tagja minden a versenypályán idomítás végett megjelent lótól 5 frt gyeppénzt, — s minden pályázó lótól, annyiszor a hányszor indul, 5 frt induláspénzt fizet. — A ki nem tagja az egyletnek 10 frt gyep- és 10 frt induláspénzt fizet. 5. Teheregységül а vám-font szolgál. A távolságnál pedig az angol mfld. 6. Az arany G frt, a Napoleon'dor 10 frt, a Louisd'or és Friedrichsd'or 10, az angol souverign 11 frt, a tallér 1 frt 50 krral számíttatik. 7. Teherbatározók (Handicapper) : br. Ambrózy Lajos, gr. Szápáry Iván és gr. Sztáray János. 8. Valamennyi tét- és bánatpénzek a versenyek előtti este G óráig a titkárságnál befizetendők, ellenkező esetben olly lovak, mellyekért a tételek az euilitett ideig be nem fizettettek, pályázatra nem eresztetnek. Pest, 1872. január. 15-éu. Gr. Károlyi Gyula. Gr. Szápáry Iván. Gr. Sztáray János. II ÁlMalmi méneseink s befolyásuk az orsz. lótenyésztésre. (Folytatás.) Mezöhegyesi ménes. Míg a kisbéri és bábolnai ménesben kizárólag egy vér, úgymint egyikben az angol, másikban az arab tenyésztetik. addig Mezőhegyesen különféle vér és fajok találhatók, majdnem mindannyi irányban, a hány irányban hazai lótenyésztésünk különféle érdeke és Belgrádtól-Опотщ. (Vadászrajz >k.) 186* juliu3 utolsó napjaiban búcsút vettem Zi- I mony és Belgrád kapufélfáitól, s igy azon vidéktől is, hol a Száva a Dunával egyesül. Belgrád volt az első még akkor török város, mellyet láttam. A nyu- : Iánk minarettek, a kúpos mecsetek és a vörös tégla- ' fedelek a gőzös minden gyorsasága daczára is még ' sokáig voltak láthatók. Két óra múlva Szendrő, 1 egy kis török erőd, tüut fól a láthatáron, melly alatt ' olly sokat küzdöttek a törökök és magyarok, s melly-ó nek ódon tornyai a Duna hullámaiban tükrözték magukat. — Dél felé Drenkovára érkeztünk. Itt a gőzhajózási társulat vendéglőjébe szálltunk, hol az j egész világon legszolgálatkészebb kellnerck voltik. ' Miután annyi száz és száz idegen között végre sikerült egy-két határőri tiszttel megismerkednem, kik — dicséretükre legyen mondva — igen barátságos és szereietreméltó emberek voltak, elhatároztam magamban, hogy egy időre felütöm a sátorfámat s a délutánt és a következő éjjet itt töltöm. Étkezés után egy kis rögtönzött vadászatot rendeztünk a közeli hegyeken, mellyen több süldőnyulon kivül egy őzbnkot is ejtettünk. Estve az apostolok lovain egy kis szomszéd helységbe rándultunk, hol épen menyegző volt. Most nyilt először alkalmam egy egész hölgykoszorút oláh nemzeti viseletben látni. A határőrvidéki oláh nő egyszerű toiletteje egy térden alól alig érő fehér ingből áll, testéhez szorítva egy elől-hátul szines rojtokkal ellátott övvel, melly alól a természetadta bájak a magok valóságukban tiinnek szemeinkbe. Itt is, mint általában a déli tartományokban, a leányok tizenhárom—-tizennégy éves korukban már teljesen ki vannak fejlődve s hasonlítanak a teljes pompájában diszlő rózsabimbóhoz ; de ezek is ép olly hamir elhervadnak, mint amazok, s hirmincz éves korukban már beillenék tisztességes matrónáknak. Az utazók — feltéve hogy külsejük jól ellátott pénztárezát gyanittat — о falusi szépségek részéről rendesen igen barátságos fogidtatásban részesülnek, habár nem is értik az oláh nyelvet. A csengő-pengő érezpénz természetesen szivesebben látott vendég, mint az osztr. nemzeti bank papírjai, s ez ártatlan szivek vágyain ik netovábbját а fényes aranypénz képezi, melyet ők „galbi"-nak neveznek. Szegény kis együgyű teremtéseken persze néha megtörténik — hogy tautuszokkal szedetik rá magokat, nem ismervén eléggé a közmondás helyességét, hogy : „nem mind arany a mi fényük." Különben valóságos henye életet él ez а hitárörvidéki nép, s általános könnyelműség, dinom-dáíioiii, cszem iszom, jellemzi az egész környéket, a mig valami van, s teljesen ki van fejlődve a tánezdüh is. Legáltalánosb tánezuk a „kolo", mellyet nemcsak lakodalmak alkalmával , hanem minden iiunep- és vasárnapon is tánczolnak, és pedig nem а vigarda gáz világította, fényes termeiben, hanem künn az Isten szabad ege alatt, egy e czélra készített lapályon. A tánezosok kört képeznek, melynek közepén а zenészek, valami egyhúru hegedűs sánta oláhczigányok foglalnak helyet. Elkezdődik a tánez. A zene egyhangú „tartusára" а kör egvideig jobbra, azután balra forog, majd felo'szlik pírokra s ezek aztán ugrándoznak errc-arra. E tánez, melly a „walzer" és „galopp" között váltakozik — olly unalmas, mint a szent Dávid nótája, hanem az az előnye megvan, hogy senki sem eshetik tőle tüdőgyulladásba. Teljesen visszatükrözi az ol ih nép henye j természetét, melly — valamint nyelve is — koinaI ságban áll az olasz dolce farniente-vel. Azonban а hat.írörvidékieknél mégsem érte el r. restség azon magas fokát, m ilylyel a tulajdonképe n Oláhországbari , melly bizonynyal legterméken yebb, de egyszersmind legmiveletlenebb földöve Európának, találkozunk. No de elég ebből ennyi ! Másnap reggel egy Int irörvideki tiszt szívessége folytán, kopott szekeren elhagytam Drenkovát. A három kis tüzes paripa, melly jármüvem elé volt fogva, olly eszeveszetten iramlott tova, hogy kénytelen voltam figyelmeztetni kocsisomat e kéjutazáshoz épen nem kívánatos gyorsaság fékezésére. Délután Swinitzán voltam, egy községben, melly я bordeauxihoz sokban hasonló saját termesztményil j bora miatt e vidék egyik nevezetességét képezi, azonban esik egyetlenegy vendéglője van, mellyb ni